A bértámogatási rendszer felpörgetése után új munkahelymegőrző programot indított útjára a kormány, amely várhatóan a tőkeerős cégeket hozza helyzetbe. Az intézkedéssorozatból kirajzolódik a foglalkoztatáspolitika új iránya: a jó karban lévő, vagy központilag megtámogatott cégek felszívhatják a munkanélkülivé lett tömegek egy részét, véget érhet a masszív reálbér-emelkedés és már nem a belső fogyasztás, hanem a külföldi kereslet kiszolgálása jelentheti a gazdaság motorját - minden hátulütővel együtt – olvasható a napi.hu-n.

Más európai országokhoz képest megkésve indította el magyar kormány a csökkentett munkaidős bértámogatási rendszert, hiszen az gyakorlatilag csak májustól vehető igénybe, miközben más európai országokban - Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország stb. - már márciustól elérhetőek a támogatások.

A magyar "kurzarbeit"- csomag egyrészt nem olyan mértékű, ami érdemi segítséget jelentene a nagyon nehéz helyzetben került cégeknek: a speciális feltételek miatt csak a teljes bérköltség körülbelül 20-30 százalékának megfelelő mértékben támogatják a bajba jutottakat, míg ez az arány az uniós országok nagy többségénél 60-80 százalék körül alakult. Másrészt pedig kizárták a kedvezményezettek köréből az olyan vállalatokat, ahol nagyrészt, vagy teljesen megszűnt az aktivitás, hiszen a bértámogatás maximum 75 százalékos munkaidő-csökkentés esetén igényelhető. (Ez megint szemben áll például a német, osztrák és cseh gyakorlattal, ahol az állam nem várta el, hogy részmunkaidőben történjen foglalkoztatás, hanem minden bajba került igénylő kérelmét befogadták, azét is, akinél ellehetetlenült a munkavégzés.)

Hétfőn a már futó munkahelymegőrző támogatás mellett egy egészen más jellegű pályázatot is meghirdetett a kabinet. Ez a munkahelyteremtő bértámogatási program, amely 80 milliárd forintos keretösszeg mellett a tervek szerint 70 ezer ember munkába állását segíti majd. A bejelentés alapján az új álláshelyeket létrehozó munkáltatóknak 6 hónapos bértámogatással legfeljebb havi 200 ezer forintot térítenek meg, így minden álláskereső elhelyezkedését és munkahelyének megőrzését havi nettó 112 ezer forinttal segítik.

Ha a kormányzati narratívát követjük - "annyi munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus megszüntet" - akkor a korábban nem támogatott, veszni hagyott állások helyett akarnak most új munkahelyeket teremteni a programmal. De kinek lehet ez hasznos?

A közmunka és a katonáskodás alternatívának kevés

Eddig arról szólt a kommunikáció, hogy a kormány nem hagyja az embereket munka nélkül, és ha nem kapnak a piacról állást, akkor majd az állam teremt számukra munkalehetőséget. Az új program viszont azt sugallja, hogy a kabinet szeretné, ha a magánszféra szívná fel azokat, akik munkanélküliek lettek.

Az eddig bejelentett csomagok alapján jól kirajzolódik a foglalkoztatáspolitika iránya: a gyenge, financiálisan nem elég jó helyzetben lévő, vagy a járvány miatt sokat veszítő cégek most nem járnak jól ezekkel a pályázatokkal. Hosszabb távon helyzetbe kerülnek viszont a stabil, tőkeerős cégek, amelyeknek a felvevőpiaca nem omlott össze és az elmúlt években jellemzően munkaerő-hiánnyal küzdöttek. Ezek most munkahelyteremtő támogatást is kaphatnak.

Az újonnan meghirdetett bértámogatási program "rásegít" a folyamatokra: nem az elesettebb cégeket akarja megmenteni, hanem azokat, akik megtartják a munkaerőt és a jövőre nézve több adót fizetnek majd. Míg a válság miatt jobban érintett vállalatok, amelyek kénytelenek szélnek ereszteni az embereiket, nehéz helyzetben maradnak.

Természetesen nincs "megcímkézve", hogy az állami támogatás kihez vándorolhat. Csak becsülni lehet, hogy az állam éppen a "második gazdaság" egyes szereplőinek, vagyis a magyar tulajdonú, jellemzően szolgáltatóipari kkv-knak engedi el a kezét. Ezt alátámasztják a Bisnode friss adatai, amelyek szerint március és április során a többségében magyar tulajdonú vállalkozások közel kilencszer annyi embert bocsátottak el, mint a külföldi kézben lévők.

De nem feltétlenül a vállalatméret alapján fognak eltűnni, vagy megerősödni cégek, hanem szektorok szerint is történhet a szelekció. Tipikusan a vendéglátás, a turizmus és a rendezvényszervezés azok a területek ahol válság tizedeli a cégeket, míg például a feldolgozóiparban és az építőiparban, vagy a multik magyar leányvállalatai körében - ahol jellemzően anyavállalati segítségre is lehet számítani - sok társaság még akár jól is járhat a krízis folyamán.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere lapunknak elmondta, hogy az a cég, amely a támogatási kérelem beadását megelőző hat hónapban hasonló munkahelyet megszüntetett, nem igényelheti a támogatást az újonnan fölvett emberek után. Vagyis a veszélyhelyzet idején elbocsátott dolgozó csak egy másik munkáltatónál kerülhet újra állásba. Szintén kiolvasható, hogy a bértámogatási (kurzarbeit) program nem kombinálható a munkahelyteremtő pályázattal.

Ezek az intézkedésekkel egyrészt kizárhatják azokat a vállalkozókat, akik nem bírták a vírushelyzet okozta pénzügyi terheket, másrészt elejét vehetik a trükközésnek, hiszen nem lehet megtenni, hogy a csökkentett munkaidős támogatás után valaki elbocsássa, majd visszavegye az embereit.

Búcsút inthetünk a dübörgő reálbér-emelkedésnek

Mivel a kormányzati beavatkozások során egyáltalán nem gondoltak a veszélyhelyzet miatt munkájukat elveszítők egészére, megtörténhet, hogy a bajba jutott cégeknél dolgozó jól képzett szakembergárda kénytelen lesz a tőkeerősebb, vagy államilag megtámogatott cégekhez vándorolni - a korábban megszokottnál szerényebb bérért.

Miközben a munkapiac jelentősen szűkül, a mindössze három hónapnyi időtartamú és legfeljebb havi bruttó 161 ezer forintos álláskeresési járadék nagyon kevés a felszínen maradáshoz, továbbá a közmunka és a jelek szerint a honvédség is elég ínséges jövőképet kínál. Minden feltétel adott, hogy a munkavállalók alkupozíciója romlani fog az elkövetkező időszakban. Az elmúlt években nagyon keresletorientált volt a magyar munkaerőpiac, ami felhajtotta a béreket, most viszont a szűkülő kínálat mellett tömegével jelennek meg a piacon jövedelem és megtakarítás nélküli álláskeresők, így a fizetések várhatóan lefelé korrigálódnak. A munkájukat elvesztők sok esetben ugyanabba a munkakörbe, jóval alacsonyabb bérért kerülhetnek vissza.

A lépések alapján úgy tűnik a kormányzat is lemondott a korábban büszkén hirdetett "keresletvezérelt" gazdaságpolitikáról és inkább épít arra, hogy az exportpiacokon a járvány lecsengése után meglódul a kereslet, amelyet a magyar termelőegységek olcsó és lojális munkaerővel tudnak majd kiszolgálni. (A trend "harmadik lába" a 24 havi munkaidőkeret bevezetése, amely elvileg lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a munkavállaló néhány hónapon keresztül kevesebbet dolgozik - például a világjárvány miatt -, akkor ezt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele a munkáltatója.)

Csorbát szenved tehát a kormányzat által tavaly meghirdetett "gazdasági dimenzióváltás" és várhatóan visszalépés történik a sokat bírált összeszerelő-üzem jellegű struktúrákhoz.

Baj lehet a kilábalásnál - csak egy szűk baráti kört támogatnak

Az Európai Bizottság legutóbbi elemzése szerint 2020-ban a visegrádi négyek között Magyarországon várható a legnagyobb - mintegy 7,5 százalékos - GDP-visszaesés. A jelentésben kiemelik, hogy a vállalatoknak ajánlott segítség - köztük a munkahelyvédelmi intézkedések - várhatóan korlátozott védelmet nyújt majd a válság hatásai ellen. Ez a kilábalásnál is visszaüthet, miután a bizottság szerint a magas munkanélküliség és a háztartások korlátozott jövedelemtámogatása késleltetni fogja a fogyasztás fellendülését, ami szintén egyik húzóereje volt a korábbi növekedésnek.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az intézet optimista és egy pesszimista forgatókönyvet is felállított. Előbbi szerint - amelyet már nagyon valószínűtlennek vélt - 3 százalékos, utóbbi alapján pedig 7 százalékos GDP-visszaesés vár az idén Magyarországra. A belső fogyasztásban is egyértelműen csökkenésre számítanak: ez legalább 1 százalékkal, de meglehet, hogy 4-5 százalékkal zsugorodik majd a GKI szerint.

Egy általános támogatásnyújtás a munkahelyek védelme érdekében és az álláskeresésig járadék időszakának meghosszabbítása, vagy az összegének növelése lehetnének olyan lépések, amelyek a társadalmi és gazdasági válság mélyülését korlátoznák. Ezzel a cégek meg tudnák őrizni foglalkoztatottjaikat egy várhatóan felívelő időszakban és a családoknál - főleg a szerény jövedelműek esetében - nem járna katasztrofális következményekkel, ha valaki máról holnapra munkanélkülivé válik. Ám a kormányzati lépések elmaradása mindenképp korlátot fog jelenteni keresleti oldalról, míg a jövedelem-támogatási csomag gyengesége a cégek foglalkoztatási képességét rontja, még a felívelő időszakban is - értékelt Karsai.

A kormány nem a gazdaság egészére alkot szabályokat, hanem csak néhány ágazatra és néhány kiemelt szereplőre fordítja a pénzt válságkezelés gyanánt. A logikus az lenne, ha a beruházási oldalon számos állami fejlesztést leállítanának, amelynek a megtérülése és a létjogosultsága eleve kérdőjeles volt - gondolok itt kiemelten a Budapest-Belgrád vasútvonalra, a Liget-projekt, a hotel-, és más idegenforgalmi fejlesztésekre. Az EU már lehetővé teszi hogy a fejlesztési pénzek egy részét válságelhárításra fordítsuk, s bár a kormányzat ezt már odaígérte, de sok esetben el sem indult még a projektek, tehát mód lenne arra, hogy visszalépjünk és a pénzeket másra fordítsuk - magyarázta Karsai. Ezzel szemben viszont igyekeznek megtartani ezeket a beruházási célokat.

A kabinet szempontjaiban a korábbi politikai megfontolások továbbra is érvényesülnek: és a piaci folyamatok helyett a centralizált irányítás és a kedvelt kormányközeli tulajdonosi körök megtámogatása. Ezt a folyamatot kihasználják arra, hogy a kedvezményezetteknek módjuk legyen felvásárolni a nehéz helyzetbe került és leértékelődött cégeket - vélekedett a GKI vezérigazgató-helyettese .

Utólag is felülvizsgálhatják a bértámogatást

A rövidített munkaidős bértámogatásért folyamodó cégek 96 százaléka kkv és csak minden huszonötödik igénylő minősül nagyvállalatnak - derül ki a Niveus Consulting Group kutatásából. A nagyvállalatok egyelőre kivárnak, óvatosak és értelmezni szeretnék azokat a rendelkezéseket, - például mit jelenthet pontosan az egyéni fejlesztés, a nemzetgazdasági érdek - amelyeket a jogszabályban nem értelmeztek részleteiben. Jelenleg úgy fest, hogy az elbírálásnál nem kérnek be ezekkel kapcsolatban kiegészítő információkat, egyelőre majdhogynem mindenki megkapja támogatást, aki jelentkezik, és megfelel a feltételeknek. Pont ebből kifolyólag a kkv-k - főként a gyártóiparban - nagyon "rárepültek" a pályázatra - számolt be Bagdi Lajos.

Más kérdés, hogy mivel fog járni, ha majd akár egy év múlva ezeket a támogatásokat elkezdik vizsgálni, hogy tényleg jogosak voltak-e. Most a hivatalokban nincs idő erre, de lehetséges, hogy a támogatás lejártát követően, akár már ősszel be fognak majd kérni elszámolást, háttérdokumentumokat, például igazolást kérnek arról, hogy a csökkentett munkaidő valóban összefüggésben volt a járványhelyzettel. Amennyiben kiderül, hogy egy adott cég nem volt rá jogosult, akkor vissza is fizettethetik vele a támogatást - figyelmeztetett a Niveus adópartnere.

Forrás: napi.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ