A korrupció, az offshore-cégeknek kedvező adórendszer, de az egészségügy alulfinanszírozottsága és a túl rövid munkanélküliségi támogatás is szerepel a bizottság országértékelésében – olvasható a HVG-ben.

Bár a járvány hatásainak ellensúlyozására meghozott gazdaságvédelmi intézkedések iránya jó, azok hatóköre és nagysága elmarad a többi tagállamban rendelkezésre álló kormányzati segítségektől – állapítja meg most kiadott országjelentésében az Európai Bizottság. A költségvetési tervezés összehangolására szolgáló úgynevezett európai szemeszter keretében kiadott elemzésében Brüsszel arra is felhívja a figyelmet: a mostani helyzetben az alultámogatottságon túl az is visszaüthet, hogy az egészségügyi ellátásra az átlagosnál jóval kevesebb forrást biztosít a magyar állam, ezért sokan saját zsebükből kénytelenek erre szánni – ez a társadalom hátrányosabb helyzetű rétegei számára most különösen nagy kockázatot jelent. Ezért az államot arra szólítja fel, hogy biztosítson kiegészítő forrásokat az ágazat számára, és fordítson nagyobb figyelmet olyan strukturális hiányosságok kezelésére is, mint az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerőhiány.

Jó hír, hogy a bizottság az uniós átlagnál jóval alacsonyabb, idén 7,1, jövőre 6 százalékos munkanélküliséggel számol – nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium közleményében éppen ezt a pontját emelte ki a 12 oldalas elemzésnek. Azt azonban már nem említették meg, hogy a bizottság ismét felszólította a kormányt arra, kezdjen valamit a munkaerőpiac egyenlőtlenségeivel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkanélküliségi támogatás mindössze három hónapos időtartama még jobb gazdasági helyzetben sem lenne elegendő arra, hogy valaki állást találjon. A válság idejére meghozott rövid távú támogatásokat pedig úgy értékelték: azok akkor tudnak valóban hatékonyak lenni, ha azok egyszerűek és nem csupán néhány ágazatra vagy vállalkozástípusra terjednek ki.

A jelentés amiatt is bírálja a kormányt, hogy az elmúlt tíz évben (vagyis a második Fidesz-kormány hivatalba lépése óta) nőttek a jövedelmi különbségek, a szakadék pedig a mostani helyzetben tovább mélyülhet, ha nem születnek ezt akadályozó szociális intézkedések.

Felhívják a figyelmet például arra, hogy a szociális támogatások minimális szintje nem változott 2012 óta, és az egyik legalacsonyabb az unióban, de arra is, hogy az oktatás színvonala az EU-átlag alatt van, az iskolai eredményt pedig nagyban befolyásolja a diákok szociokulturális háttere.

A koronavírus-járvány a magyar gazdaság eredményességét is nagyban befolyásolhatja. Az országot különösen súlyosan érintheti a határzár, és ebből eredően a munkaerő, a szolgáltatások és az áruk szabad mozgásának korlátozása – állapítja meg a bizottság, amely szerint javítaná a magyar kilábalás esélyeit, ha minél több szakmát szabadítana fel az állam. Szükségesnek tartják azt is, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára megfelelő likviditást kínáljanak fel, ezen túl pedig a zöld átmenetet is vegyék figyelembe a beruházások esetében.

Gazdaságpolitikai értékelésében az Európai Bizottság a felhatalmazási törvényre is kitér.

Az értékelés megjegyzi, hogy a kormány számára meghatározatlan időre korlátlan hatalmat biztosító rendelkezés túllép a többi országban elfogadott felhatalmazáson, és több olyan intézkedés is része, amelyeknek a szükségessége és az arányossága is kétségbe vonható. Ilyen például a katonaság kivezénylése a magáncégekhez, vagy éppen a munkajogi szabályok fellazítása, amelyet ráadásul a szociális partnerek bevonása nélkül fogadtak el. Azt is megjegyzik, hogy a felhatalmazás hatékony ellenőrzése szempontjából a bírói függetlenség erősítése is szükséges volna.

Továbbra is bírálják a közbeszerzési eljárásoknál a verseny hiányát – az elemzés hozzáteszi azt is, hogy az egyszereplős, a versenyszabályok mellőzésével elfogadott tenderek miatt az Európai Bizottság tavaly egymilliárd eurós pénzügyi korrekcióra büntette Magyarországot.

Az agresszív adótervezésnek teret adó magyar szabályozást is kritizálják – a PM közleménye ezt a pontot emeli még ki az elemzésből. A kormány szerint „megalapozatlan bizottsági kifogás” azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon keresztül az adószabályok miatt még mindig jelentős pénzeket folyatnak át. Ennél is súlyosabbak azonban azok a bírálatok, amelyeket a bizottság minden hasonló dokumentumban elismétel, és nem maradnak el most sem: a kiemelt korrupciós ügyekkel nem foglalkozik az ügyészi szervezet, általánosságban nincs átfogó, határozott fellépés a korrupció ellen, az információforrásokhoz való korlátozott hozzáférés is rontja a korrupcióellenes harc hatékonyságát, és már a polgárok alkotmányos jogait sérti.

A jelentést majd az Európai Tanács – vagyis a tagállamok vezetőinek testülete – fogadja el, vagyis a következő hónapban várható, hogy a kormány nem csak egy rövid közleményben reagál az ajánlásokra. Egy dologban mindenesetre már szerencsét hozott a magyar vezetésnek a koronavírus-járvány: az EU most a helyzetre való tekintettel nem foglalkozik azzal a tavalyi szemeszter idején elfogadott előírással, amely a GDP 1 százalékának megfelelő kiigazításra szólította fel a kormányt annak érdekében, hogy egy esetleges válság idejére rendelkezzen megfelelő tartalékokkal. Nem foglalkozik most az EU a hiány és az államadósság emelkedésével sem, pedig a mostani elemzés a bizottság korábbi prognózisához hasonlóan idén 5,2 százalékos deficittel és 75 százalékos államadóssággal számol (a „békeidőben” megengedett 3, illetve 60 százalékhoz képest).

A jelentés erről az oldalról tölthető le angol nyelven.

Forrás: HVG