A szolidaritási adót nem engedi el a kormány a „gazdag” önkormányzatoknak, s ez Algyőnek is betett. Emellett bevételhez május vége helyett csak szeptemberben jut legközelebb a település. Ezért dolgozókat bocsát el – írja a Magyar Narancs.

Negyven dolgozójának felmond az algyői fürdőt és szállodát-éttermet működtető önkormányzati cég. A polgármester, a független Molnár Áron szerint muszáj volt így dönteni, miután a kormány rendelete nyomán május vége helyett csak szeptemberben jut legközelebb bevételhez a település.

A Narancs.hu korábban beszámolt arról, hogy egyes értesülések szerint Algyő könnyen az elhíresült Göd sorsára juthat, ahol a kormány egy folyó nagyberuházás miatt különleges gazdasági övezetet jelölt ki. Ezzel a húzással a kabinet elvonta a fővárosi agglomerációba tartozó település helyi iparűzési adóbevételének (hipa) jó részét veszélybe sodorva az önkormányzat gazdálkodását.

Algyő a MOL Zrt. helyi kitermelőbázisa miatt került szóba a sajtóban. Bár a jelenlegi jogszabály szerint egyelőre ez a veszély nem fenyeget, a Csongrád megyei nagyközség a biztonság kedvéért az év elején elfogadott költségvetését módosította és takarékossági intézkedéseket hozott.

270 millió forintot be kell fizetni

A friss elbocsátásokról szóló döntést Molnár Áron polgármester videóüzenetben indokolta. Eszerint a korábbi helyzethez képest – amikor arról számolt be, hogy próbálják a válság előtti szinten tartani az önkormányzati intézmények és cégek működését – ismét változtak a körülmények.

Algyő önkormányzata hiába kérte, hogy ne kelljen befizetnie a magas iparűzési-adóbevétele miatt a rá kirótt évi 270 milliós szolidaritási adót, a kérelemre nem reagáltak. A település az adóerő-képessége miatt minimális normatív támogatást kap, lényegében az adóbevételből működtet mindent.

Ezért az a rendelet, amely szerint a cégek május 31. helyett szeptemberben kötelesek csak bevallást készíteni, és adót fizetni, azzal jár, hogy addig nem lesz bevétele az önkormányzatnak. Kiadása viszont igen. Az átcsoportosítások miatt vannak tartalékok, de – mint a polgármester közölte – annak érdekében, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait maradéktalanul el tudja látni, kénytelenek létszámot csökkenteni a Borbála Fürdőt és a Levendula Hotelt működtető Gyevitur Nkft.-nél.

Több a bérköltség, mint a bevétel

A cég Molnár Áron szerint egyébként is nehezen boldogul a szabad piacon. Az, hogy támogatásra szorul, eddig nem jelentett nagy gondot, most azonban a koronavírus-járvány miatt vendég március közepe óta nincs, a cégnek csak a közétkeztetésből van mindössze 9 milliós bevétele. Ezzel szemben a bérköltség 19 milliós. Februárban 64 milliós működési támogatást kapott a cég, ezt 5 millióval meg kellett toldani.

Felmerült a lehetőség, hogy fűnyíróelvszerűen mindenkinek megfelezik a fizetését, de – mint a polgármester elmondta – ez nem látszott jó megoldásnak, mert ha ezek után kell elküldeni mégis embereket, akkor a megfelezett fizetésük alapján kapnak három hónapig ellátást munkanélküliként. Így amellett döntöttek, hogy 40 embert elbocsátanak azzal, hogy ha helyreáll a rend, akit csak lehet, visszavesznek.

A Narancs.hu kérdésére, hogyan szeretné üzemeltetni később, a járvány elmúltával a fürdőt, a hotelt és az éttermet az önkormányzat, Molnár Áron azt mondta, a fürdőben is lesznek olyan gyógyászati szolgáltatások, amelyeket megszüntetnek. A Levendula Hotel valószínűleg nem lesz a továbbiakban háromcsillagos, az étterem pedig inkább rendezvényeknek ad helyet. Egyelőre a közétkeztetés fönntartásával szeretnék átvészelni ezt az időszakot.

A helyiek megdöbbentek

A döntés megdöbbentette az érintetteket, főleg mivel a korábbi polgármesteri tájékoztatóból még azt szűrték le a nagyközségben élők, hogy az önkormányzat próbálja megvédeni a munkahelyeket. A Facebook "Algyői csevegő” csoportjában egy képviselő azt írta, értetlenül áll a történtek előtt, mert a legutóbbi egyeztetésen – hivatalos testületi ülést a koronavírus-veszélyhelyzet miatt nem tartanak, mindenről a polgármester dönt – még úgy váltak el, hogy az önkormányzati társaságoknál nem lesz csoportos létszámleépítés, senkit nem hagynak az út szélén.

A polgármester azt mondta, tisztában van azzal, hogy most sokan őt fogják hibáztatni. Az elbocsátott emberek jó része ismerőse, sőt, távoli rokon is akad közöttük.

„Sok ponton kérdéses ez a javaslat”

Az állami normatíva helyett saját bevételből élő önkormányzatoknál, így Algyőn is összerezzentek a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott legfrissebb törvényjavaslattól. Ez 5 milliárdos érték fölött megvalósuló beruházások esetén az érintett terület tulajdonjogát elvenné a helyi önkormányzattól, és a megyei önkormányzatnak adná.

Molnár Áron a Narancs.hu-nak azt mondta, sok ponton kérdéses ez a javaslat. Értelmezése helyenként szubjektív lehet, de értelmezése szerint ez sem érinti Algyőt, nincs tudomása arról, hogy a falu közigazgatási területén megvalósulna olyan beruházás, amelynek értéke meghaladná az 5 milliárdot.

Forrás: Magyar Narancs

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ