Józsefváros példáján mutatja be a szegényebb magyar lakóövezetek helyzetét a Magyar Tudományos Akadémia elemzése. Ezeken a területeken a lakók védtelenebbek a betegségek ellen, a rossz egészségi állapot és lakásállomány miatt is. Józsefváros a Portfolio megkeresésére közölte, hogy milyen a koronavírus-fertőzöttség, milyen lépéseket tesznek a koronavírus terjedésének megakadályozására, és azt is, miképpen könnyítik meg az emberek életét ebben a nehéz periódusban.

 Józsefvárosban található a főváros legtöbb egészségügyi intézménye, az itt élő lakosok – különösen a férfiak – korai halálozásának esélye mégis sokkal magasabb, mint más kerületek esetében. A nyolcadik kerületi emberek a fővárosi átlagnál 7,6 évvel korábban halnak meg, állapítja meg Balázs András, az MTA munkatársa a „Vírusjárvány és városi szegénység - A nagyvárosi szegény csoportok egészséghátrányai a Magdolna negyed példáján” című cikkében. Egy józsefvárosi férfinak átlagosan 9,4 évvel kevesebb adatik meg a második kerületben lakó társánál.

A koronavírus elsőként a sűrűn lakott, illetve a nagyvárosi térségekben üti fel a fejét. A nagyvárosok fejletlenebb területein pedig sokszor kedvezőtlenek a lakásviszonyok, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a magas halálozási kockázat minden esetben együtt mozog az alacsony komfortfokozatú lakások és a laksűrűség területi arányaival.

Azokban a kerületrészekben, ahol magas az egyszobás és az alacsony komfortfokozatú otthonok aránya, ahol a lakásokban jellemzően több generáció zsúfolódik össze, ott az átfertőzést is nehezebb elkerülni

– olvasható a tanulmányban. A leromlott állapotú bérházcsoportokban ráadásul a háztartások tagjainak magasabb száma nem csupán az együtt élőket teszi ki akut veszélynek. Az elégtelen lakásviszonyok miatt ezekben a lakóközösségekben a privát tér határai is elmosódnak: a hétköznapok gyakran a lakásokon kívül, a gangokon, kapualjakban, a szomszédság otthonaiban zajlanak. A létfenntartásért küzdők számára nemcsak az otthoni munka, hanem a házi karantén feltételei sem adottak – foglalja össze az elemzés.

Felkerestük Józsefvárost is, hogy részleteket tudjuk meg a koronavírus-járványról. Molnár György, Józsefváros polgármesterének főtanácsadója a Portfolio-nak elmondta, hogy

JÓZSEFVÁROSBAN JELENLEG 21, KORONAVÍRUSSAL IGAZOLTAN FERTŐZÖTT HATÓSÁGI HÁZI KARANTÉNBAN ELHELYEZETT SZEMÉLY VAN,

közülük mindössze 1 fő lakik a Magdolna-negyed határán a Baross utcában, a negyed belsejében senki. Az igazolt megbetegedések semmilyen koncentrálódást nem mutatnak, teljesen elszórtan helyezkednek.

Tehát azok az aggályok, hogy a járvány jobban érinti majd a rossz lakáskörülmények között élőket a kerületben, nem igazolhatók

– emeli ki Molnár György.

Az MTA tanulmánya kitér arra, hogy Józsefváros társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb kerületrésze, a Magdolna negyed rendelkezik még egy sajátossággal: itt a legnagyobb azoknak az aránya, akik úgy halnak meg, hogy arról a háziorvos nem is értesül. Az illetékes háziorvos előtt a férfiak hetven, a nők hatvan százaléka esetén a betegek haláloka, gyakran maga az elhunyt is ismeretlen marad. E szokatlan jelenségnek kétféle magyarázata lehetséges: egyrészt az életvitelszerűen a kerületben tartózkodók között igen magas a bejelentés nélkül itt élők aránya, másrészt a kerület szegregátumszerű bérház- és utcacsoportjaiban lakók egy része – társadalmi kirekesztettsége okán – még a szomszédos kerületrészben található egészségügyi ellátókra sem tekint bizalommal.

Mivel az alkalmi munka világának anyagi szorításában az egészségügyi szolgáltatási járulék önálló befizetése sem általános, számukra a biztosított jogviszony hiánya sajátos betegutakat eredményez. A férfiak súlyos betegség idején is csupán a házi praktikák és az otthon található különféle láz- és fájdalomcsillapítók hatástalansága után kérnek orvosi segítséget. Ezekben az esetekben családtagjaik az ügyelethez fordulnak, illetve lehetőség szerint ambuláns ellátásban keresik meg az illetékes háziorvost

– állítja Balázs András.

Az MTA szakértője szerint vélelmezhető, hogy koronavírus esetén is csak a legsúlyosabb állapotú betegek kerülnek a szakellátás látókörébe, az enyhébb tünetektől szenvedők nem beazonosítottak, tanács és információ hiányában szűkebb és tágabb környezetüket is megfertőzhetik. A tömeges megbetegedések elkerülésének érdekében megfontolandó, hogy az érintett önkormányzatok Budapesten és más városokban is fokozott figyelmet fordítsanak – tájékoztatás, maszk és higiénés eszközök eljuttatása stb. – a szociális bérlakásokban élőkre, a szegregációval veszélyeztetett vagy szegregátumnak minősülő övezetek lakóira - írja Balázs András.

Molnár György főtanácsadó a Portfolio-nak hangsúlyozta: egyetértenek azzal, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a rossz lakáskörülmények között élőkre vagy más módon hátrányos helyzetűekre. A jobb tájékoztatás érdekében az önkormányzat plakátokat helyezett ki a kerületben, külön figyelmet fordítva az önkormányzati tulajdonú házakra (elsősorban ezekben a házakban vannak a szociális bérű lakások). Ezek a plakátok nem csak egészségügyi kérdésekre hívják fel a figyelmet, hanem a különböző támogatási lehetőségekre is. Az önkormányzat vagyongazdálkodó cége rendszeresen fertőtleníti az önkormányzati épületek közös tereit.

Az önkormányzat ingyenesen hívható zöld számot üzemeltet a valamilyen kérdésben tájékoztatásra vagy segítségre szorulók számára, március közepe óta több, mint 1900 hívás érkezett a számra – ismertette Molnár György. A segítség egyik formája, hogy

AZ ÖNKORMÁNYZAT A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS ÚJ FORMÁJÁT VEZETTE BE, AMINEK KERETÉBEN A JÁRVÁNY MIATT MEGÉLHETÉSI KRÍZISBE KERÜLT EMBEREK KAPHATNAK PÉNZTÁMOGATÁST. NAGYMÉRTÉKBEN KIBŐVÍTETTÜK AZ INGYENES ÉTKEZTETÉS KAPACITÁSÁT.

A tanulmány is felhívja a figyelmet arra, hogy sokan élnek a kerület szegényebb részein albérletben vagy más módon olyanok, akik nincsenek bejelentve (egyébként a kerület más részein is sokan élnek így), de Molnár kiemelte, hogy az ingyenes étkezésből ők is részesedhetnek. „Kérés esetén 3 hónapos lakbérfizetési haladékot teszünk lehetővé, ehhez hasonlóan a korábbi bérlakásukat részletre megvevők esetében is lehetővé teszünk 3 hónapos törlesztési haladékot” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez utóbbi intézkedések nem csökkentik a járványveszélyt, de segítséget nyújtanak a legszegényebbek számára a válság átvészelésére.

A zöld számhoz kapcsolódik egy önkéntes hálózat működtetése is. A bevásárlásban, ügyintézésben, kutyasétáltatásban nyújtott segítség csökkenti az idősek, betegek megbetegedésének esélyét. Maszkot is eljuttatunk mindenkinek, aki a zöld számon jelzi, hogy szüksége van rá. Ezen kívül maszkot osztunk azok számára, akiknek nincs a Teleki téri piac bejáratainál, mutatott rá Molnár György.

Forrás: Portfolio