Évről évre javul az Állami Számvevőszék szerint a korrupció elleni védettség, a kockázatelemzés viszont nem az erőssége az állami intézményeknek – írja a HVG.

 Tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító kontroll kiépítettsége a magyar közszférában, ugyanakkor az ajándékok elfogadásán, a kockázatelemzésen és az automatizált rendszerek bevezetésén még javítani lehet – állapította meg szerdán közzétett elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az ÁSZ 2011 óta minden évben elvégzi a hazai közintézmények korrupció elleni védettségét mérő integritásfelmérést, amelyhez évről évre egyre több intézmény csatlakozott, 2019-ben minden korábbinál több, 4 002 közintézmény vett részt benne.

A 2019-es elemzés szerint szinte valamennyi területen erősödött a korrupció elleni védettséget biztosító kontroll kiépítettsége, azokban az intézményekben, amelyek leginkább ki vannak téve a korrupciónak, jobban kiépítették a kockázatok mérséklését szolgáló ellenőrzést. Az ÁSZ szerint a helyi önkormányzatok, a kulturális intézmények és a tudományos kutatás, fejlesztés területén működő intézmények korrupció elleni védettsége erősödött.

A korábbi évekhez hasonlóan ismét azt állapították meg, hogy a közszolgáltatás nyújtása, a túlkereslet, valamint a méltányosság gyakorlása jelent kiemelkedő kockázatot. Az ÁSZ több esetben tapasztalta a kontroll teljes kiépítését: ilyen többi között a szerződések teljesítésének kifizetése előtti ellenőrzése, a közszolgáltatások esetén az igénybevétel feltételeinek megismerhetősége, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának kontrollja, a belső ellenőrzés, illetve a bejelentők vagy panaszosok tájékoztatása a megtett intézkedésekről.

A felmérés szerint bár kockázatelemzést az intézmények 70 százaléka végzett, rendszeres korrupciós kockázatelemzésről csupán minden ötödik intézmény gondoskodott 2019-ben.

A válaszadók csaknem harmada egyáltalán nem végez kockázatelemzést, vagy elmulasztja a kapott eredmények kiértékelését.

Az ÁSZ szerint kiemelten fontos az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása. A közintézmények többsége (69 százaléka) rendelkezett erről, de csak 59 százalékuk írta elő az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget. Továbbra is alacsony (37 százalék) az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzattal rendelkező, valamint az integritás tanácsadót alkalmazó intézmények (9 százalék) aránya.

Az Állami Számvevőszék hétfőn egy másik elemzést is készített, ebben ötven, nem állami intézményfenntartó – idősotthon, szociális intézmény – ellenőrzési tapasztalatait összegezve azt állapította meg, hogy szigorú fellépés kell a nem átlátható szervezetekkel szemben.

A felmérés 50 nem állami intézményfenntartónál a 2017–2019 közötti időszakban végzett ellenőrzés tapasztalatait összegezve arra jutott, hogy
csaknem háromnegyedük nem tudta igazolni a nekik biztosított közpénzek rendeltetésszerű felhasználását, mert nem vezettek a jogszabályok által előírt elkülönített nyilvántartást a kapott költségvetési támogatás felhasználásáról.

Kiderült, 11 szervezet nem készített éves beszámolót, további 8 szervezet beszámolója pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezáltal nem biztosították a közpénzek felhasználásánál az elszámoltathatóságot, és nem tartották be az átláthatóság elvét. Az ellenőrzött fenntartók csaknem felénél az elszámoltathatóság, átláthatóság alapvető feltételeinek kialakítása sem történt meg. Az elemzők szerint az egyházi fenntartók szabályszerűbben jártak el a kapott költségvetési támogatás felhasználásánál, és nagyobb hangsúlyt fektettek az intézményeik tevékenységének ellenőrzésére is.

Az ÁSZ szerint felvetődik az a kérdés is, hogy ha a fenntartók ilyen jelentős részénél nem volt biztosított az átláthatóság és elszámoltathatóság, akkor tudtak-e megfelelő színvonalú szakmai munkát végezni, nem sérültek-e az ellátottak, gondozottak érdekei.

A számvevőszék szerint a közpénzekkel nem átláthatóan gazdálkodó szervezetekkel szemben szigorú fellépésre van szükség, a külső ellenőrzések hatékonyságának erősítésével, hatásos szankciók alkalmazásával kell elérni, hogy a nem állami fenntartóknál javuljon a közpénzekkel gazdálkodás és védettek legyenek a korrupcióval szemben.

Míg az Állami Számvevőszék szerint évről évre javul a korrupció elleni védettség, addig a Transparency International (TI) januári jelentése szerint már az EU második legkorruptabb állama Magyarország.

A TI 2019-es Korrupcióérzékelési Indexe szerint az ország korrupcióval szembeni ellenálló képessége tovább esett, az EU-ban Romániával holtversenyben a második legveszélyeztetettebb ország vagyunk, nálunk csak Bulgáriában rosszabb a korrupció helyzete.

Globálisan a 180 megvizsgált országból a 70. helyen állunk, ami egy év alatt hat helyezés romlást jelent. A 100-as listán (ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes ország értéke) 44 pontot értünk el, míg 2018-ban 46 ponton álltunk. A TI szerint még rosszabb a helyzet, ha nem az egy évvel korábbihoz viszonyítunk: 2012 óta globálisan 24 helyet estünk vissza.

Forrás: HVG

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ