Az állástalanok gyakran csak egy hónappal később jutnak el a regisztrációig – írja a Népszava.

 Drasztikusan nő az álláskeresők száma a kornavírus-járvány miatt, ez pedig érezteti a hatását munkaügyi hivataloknál is. Az utóbbi napokban reggelenként gyakran több tucatnyian állnak a kormányhivatalok épülete előtt arra várva, hogy sorra kerüljenek és regisztrálják őket munkanélküliként. - Ma legalább 150-en jöttek – mondta az egyik külvárosi iroda portása. Tapasztalata szerint hiába kérték azt az állástalanná válóktól, hogy online jelentkezzenek be és csak utána, a megbeszélt időpontban keressék fel a munkaügyi irodát, a többség ragaszkodik a személyes ügyintézéshez. Sokaknak ráadásul gondot okoz a számítógép használata is.

A lapunk által megkérdezettek közül a túlnyomó többség most először regisztrálta magát munkanélküliként, így az ügyintézés is meglehetősen nehézkesen ment.

- Ingerültek és az alkalmazottakon töltik ki a dühüket, ráadásul gyakran előfordul, hogy a regisztrálók maszk nélkül jönnek és az istenért sem akarják betartani a másfél méteres távolságot

– mondta az egyik hivatal munkatársa. Igaz, az érkezőkkel beszélgetve az is kiderül, hogy sokaknak van oka a bosszúságra. Alexandra már nem először jön vissza: hiába jelentkezett be, hiánypótlást kértek tőle, amelyet a korábbi munkahelyétől szerezhet be. Csakhogy a fiatal lány Németországban dolgozott, így most nem tudott ilyen igazolást szerezni, azaz jelenleg úgy néz ki, elveszíti az amúgy is igen karcsú munkanélküli segélyének nagyjából a felét. Korábban fogászati asszisztens volt, most azonban irodai munkát keres, ám eddig még sehonnan sem hívták vissza. Márpedig korábbi szakmájában még igen sokáig tarthat a válság, szerinte ugyanis a fogászatokat nyitják majd ki legutoljára. - A nyál miatt - összegezte a helyzetet. 

A kormányhivatalok járványügyi gyakorlata egyébként nem teljesen egységes: van ahol egyesével beengedik az ügyfeleket a hivatal épületébe – ilyen például az óbudai vagy az újpesti munkaügyi osztály – másutt viszont – például a nyolcadik kerületi foglalkoztatási osztálynál, ahová az ötödik és a hetedik kerület is tartozik – a bejárat elé tolt asztalnál lehet kitölteni a papírokat. Utóbbi helyszínen kihelyeztek egy utcai urnát is, ahová be lehet dobni a regisztrációs lapokat.

A VIII. kerületben ottjártunkkor már lement a reggeli dömping, de még kora délután is ötpercenként érkezett egy-egy új munkanélküli. Között volt Mária, aki korábban egy fénymásolóban dolgozott. Ő már márciusban elveszítette az állását, már akkor kitöltötte online a munkanélküli osztály által kért adatokat, de csak most, április végére kapott időpontot. István ellenben most ismerkedett a rendszerrel. A férfi korábban az építőiparban dolgozott kőműves kisvállalkozóként, házfelújításokat végzett, ám a járvány miatt már két hónapja nem kapott új megbízást.

- Utoljára valamikor a kilencvenes években volt ilyen, hogy huzamosabb ideig nem volt munkám. Még a 2008-as válságban is akadtak megbízásaim”

- emlékezett vissza. Egy félórás várakozás után kinyomtatva megkapta a szükséges, kitöltendő iratokat.

- Meddig tartanak ki a tartalékai? - kérdezzük tőle távoztában.

- Eddig! - vágja rá nevetve.

- Gondolja, hogy másképpen ácsorognék az utcán ezért a pici pénzért?

Eredményt csak az összefogás hoz

Az összes szakszervezeti tömörülés, de már az Európai- és a Világ Szakszervezeti Szövetség elnöke is arra szólította fel a magyar kormányt, hogy a dolgozókat érintő döntések előtt üljön le egyeztetni az érdekvédőkkel. A fenti riportban bemutatott zsúfoltság sem alakult volna ki a hivatalokban, ha megtárgyalták volna a gazdasági és foglalkoztatási válság megoldásának lehetőségeit.

Az összetartozást, az összefogás erejének megmutatását tartja a legfontosabb üzenetnek a munka ünnepén valamennyi nagy szakszervezeti tömörülés vezetője, ahogy abban is egyetértés van közöttük, hogy a 130 éves hagyományt őrizni és folytatni kell, még ha az idei május elseje nem is felhőtlen a dolgozóknak.

A közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) vezető Csóti Csaba szerint épp a mostani, legkevésbé sem munkásbarát időben érdemes megállni és elgondolkodni azon: mi a munkavállalók érdeke és hogy lehet azt érvényre juttatni, amikor a kormány a világjárványt is arra használta fel, hogy teljesen kiszolgáltatottá tegye a magyar munkavállalókat.

Egyik konföderáció elnöke sem tartja jónak az előző ünnep óta eltelt egy évet a munkavállalók szempontjából, bár kérdésünkre Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kifejezetten sikeresnek nevezte az időszak országos és vállalati szintű bértárgyalásait.

 A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László azonban ma is azt gondolja, még a többi V4 ország szintjére sem tudtak felzárkózni a magyar bérek, nem kellett volna megelégedni a nyolc százalékos minimálbér emeléssel.

Abban már teljes az egyetértés a konföderációk vezetői között, hogy a munka világának jogszabályi változásai, különösen a 24 hónapos időkeretben történő elszámolás és az, hogy a kormány nem szigorított a munkaügyi ellenőrzések rendszerén, kifejezetten hátrányos a dolgozóknak.

 A MASZSZ vezetője ráadásul úgy látja, a világjárvány okozta válsághelyzet az eddigi szakszervezeti eredményeket lenullázta.

A Munkástanácsokat vezető Palkovics Imre is drámainak nevezte, hogy egyik pillanatról a másikra a munkaerőhiány átfordult feleslegbe,

az emberek megélhetési biztonsága eltűnt, s a gazdasági bizonytalanság mellett a betegségtől való félelem is beépült a mindennapokba. Most a munkahelyekért és a tisztességes bérekért küzdünk –fogalmazott a Liga elnöke is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke ugyanakkor némi távolságtartással arra emlékeztetett, hogy a dolgozók és a szakszervezetek jogainak csorbítása gyakorlatilag a rendszerváltozással elkezdődött, Kuti László szerint azóta folyamatos harcban állnak nemcsak a munkáltatókkal, hanem a kormányokkal is.

Mészáros Melinda úgy látja, helyi szinten is közelebb vihet a sikerhez az egyeztetés. Ezért lobbizott a Liga a vajdasági ingázókért, máshol a vállalati struktúra átalakításába is bekapcsolódtak.

Palkovics Imre ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy bizalmi légkörben hosszabb távú megoldások születhetnek, amire azért lesz nagy szükség, mert a válság után nem mehet vissza mindenki a korábbi munkahelyére, sok területen kevesebb emberre lesz szükség.

A Liga elnöke hozzátette, valószínűleg a válság nélkül is megindult volna egy kisebb elbocsájtási hullám, mert például a Bosch már januárban jelezte, nyolcszáz embert feleslegesen foglalkoztat.

Kordás László harcosabban fogalmazott, amikor kijelentette, a válságintézkedések központi és helyi eltörlését fogják követelni, ha a kormány a veszélyhelyzet megszűnése után ezt nem lépi meg magától.

Ebbe a vállalati szinten a dolgozókra nézve hátrányosan módosított kollektív szerződések visszaállítását is beleérti – tette hozzá.

A legsötétebb jövőképet mégis az állami és önkormányzati szféra munkavállalóit képviselő SZEF elnöke festette. Csóti Csaba szerint már látszik a közszolgáltatások leépítésének szándéka a vírus elleni védekezésben nem érintett területeken. A kulturális szférában, a gyermekellátásban, étkeztetésben már elkezdődtek az elbocsátások, és főként a közepes méretű, 25-30 ezres városokban nulla órás állásidőre akarnak szerződéseket kötni a dolgozókkal, ami nulla forintos bért jelent.

Bár épp tegnap tett közzé a humántárca egy állásfoglalást, ami szerint például a bölcsődei dolgozóknak legalább az alapbérüket ki kell fizetni, de az önkormányzatok valahogy ellentételezni akarják, hogy a kormány a válságra hivatkozva elveszi a gépjárműadó teljes összegét. Kuti László valamivel optimistább a jövőt illetően, mert a kutatóintézeteknél érik egy kollektív szerződés megkötése, amire még nem volt példa. Azt mondják a szakszervezetek vezetői, egyre többen ismerik fel, hogy mekkora szükség van rájuk, így bár a kirúgásokkal ők is tagokat veszítenek, jön is az utánpótlás. Nekik a közös küzdelem jelenti a munkát és ünnepet egyaránt, ezért szól az idei virtuális május elseje is az összefogás erejéről. - Gulyás Erika

Ünnep a neten

 A Liga két animációs filmet kezdett terjeszteni a munka ünnepére. Az Együtt erősebbek vagyunk kampány egyik része a válság idején is érvényes munkavállalói jogokat mutatja be, a másik a szakszervezetek lehetőségeit. A MASZSZ, a SZEF és az ÉSZT több civil szervezettel együtt jelenik meg az interneten, a közösségi felületen interaktív megoldások keretében foglalkoznak a dolgozók jogaival. 

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ