A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd pedagógus munkakörben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát – írja a Népszava.

 Jövő év augusztus elsejétől hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét, ami egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört – derült ki az Nkt. lapunk által megismert módosító javaslatából.

 A törvénynek ez a melléklete szabályozza például, hogy óvónőként csak óvodapedagógus végzettséggel rendelkező személyt lehet alkalmazni, vagy hogy gimnáziumi tanárnak csak az mehet, akinek egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanári diplomája van. A táblázat jelenleg 33 munkakört sorol fel.

 A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezt eltörlik, azzal lényegében bárkit bármilyen tanári munkakörben alkalmazhatnak majd. Úgy véli, a kormány ezzel akarja enyhíteni az egyre súlyosbodó pedagógushiányt, ami már nemcsak az iskolákban, hanem a tanárképzésben is megmutatkozik: idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek erre a képzési területre. Van olyan egyetem, ahol ennél is rosszabb képet mutatnak a számok: a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karára például 56 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Ebbe az irányba mutat egy másik, március végén benyújtott módosító is, ami a tanárszakra jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgájának eltörlését célozta meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta: a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett pedagógusok taníthatnak majd.

 „A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat” – írták. A minisztérium szerint az Nkt. 3. mellékletét hatályba lépése óta – jellemzően a képzési kínálat módosulásai miatt – már hét törvény módosította, s mivel „a pedagógusképzés folyamatos mozgásban van, a törvényi szint megtartása felesleges, az állandó pontosítással nem lesz indokolt a jövőben az Országgyűlést terhelni. A tervezett változtatás, a jogforrási szint megváltoztatása nem jelenti a szakmai garanciák csökkenését”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának elnöke szerint ugyanakkor beszédes, hogy a képesítési előírásokat összegző mellékletet nem idén, hanem csak jövőre helyeznék hatályon kívül. Szűcs Tamás úgy véli, ennek köze lehet a készülő „pedagógus státustörvényhez” is, ami felülírhatja az eddigi életpályamodellt és – a szakképzésben dolgozó oktatók, valamint a kulturális dolgozók után – a köznevelésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogállását is megszüntetheti. A státustörvény kidolgozása már tavaly júniusban felmerült a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén, ám a részleteket azóta homály fedi – a szakszervezetekhez semmilyen kész javaslat nem jutott el. Szűcs Tamás azt is furcsállja, hogy a módosításokat éppen most, a járványügyi veszélyhelyzet idején vinnék keresztül, pedig ezeknek az intézkedéseknek semmi közük a koronavírus terjedésének visszaszorításához.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ