Történelmi csúcsra nőtt a külföldre vándorolt magyarok hazautalása. A következő években még több pénzt küldhetnek, miután növekedhet az elvándorlás is. Ám ha felgyorsul a családok kiköltözésének üteme is, akkor már nem nagyon lesz kinek pénzt küldeni – írja a Világgazdaság.

Soha nem utaltak még haza annyi pénzt Magyarországon maradt családtagjaiknak külföldre vándorolt magyarok, mint most. A kivándorlás gyorsulásával párhuzamosan a hazautalások összege is elképesztően gyorsan növekszik: már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es.

A jövedelmek hazautalása 2010-ben kezdett el dinamikusan növekedni, amikor elindult a kivándorlási hullám Magyarországról. Az elmúlt öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg. A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, akik ha nem is tudtak elhelyezkedni saját szakmájukban, úgy is magasabb életszínvonalon élnek. Leginkább azonban a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot, ami már több iparágban munkaerőhiányt okozott.
   A 900 milliárd forintos hazautalás azt jelenti, hogy átlagosan 200-250 ezer forintot tesznek félre havonta a külföldön dolgozó magyarok, feltételezve, hogy 300-400 ezren küldenek pénzt. Ez viszont kissé magas összegnek tűnik, ez alapján akár azt is gondolhatjuk, hogy ennél is többen lehetnek a külföldön munkát vállaló magyarok.

„Van, amikor utalok haza pénzt, de nem rendszeresen – mondja Eszter, aki úgy érezte a kivándorlás előtt, hogy itthon nem lehet megélni a nettó 100-120 ezer forintos fizetésből. – Most vettünk egy autót úgy, hogy különösebben nem spóroltunk – meséli a lány, aki jól érzi magát Camberley-ben, és hatszor annyit keres, mint itthon. – Vígan élek Angliában, és nem tervezem, hogy hazamegyek."

Sok más fiatal, főként 30-40 év alatti, dönt úgy, hogy Angliában próbál szerencsét. A pénzek hazautalása ugyan történelmi csúcsra ugrott tavaly, de a dinamika lassulni kezdett az előző évekhez képest. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyre kevesebben vándorolnának el az országból – a statisztikák ezt éppen cáfolják –, hanem sokkal inkább azt mutathatja, hogy egész családok kezdtek el áttelepülni Nyugat-Euró­pába, például Nagy-Britanniába vagy Németországba, s már nincs miért pénzt utalni Magyarországra. Egy Londonban élő magyar az egyik kutatásban azt mondta, hogy a Londonban élő magyarok egy része otthon elveszítette az állását vagy a vállalkozását, és el kell tartaniuk egy családot, de vannak olyanok is, akik felvették a kölcsönöket, amelyeket aztán nem tudtak fizetni, és elveszítették a házaikat. Elsősorban a férfiak azok, akik házastársukat itthon hagyva vállalnak külföldön munkát, ebből fakadóan ők több pénzt is utalnak haza, mint a nők.

Több az emigráns

Tavaly 31 500-an hagyták el Magyarországot legalább egy évre, ami 50 százalékos emelkedés egy év alatt, és több mint hatszorosa a 2009-es adatnak. Egy 2013-ban készült nagyszabású felmérés, a Seeming-projekt szerint a rendszerváltás óta 350 ezer magyar vándorolt külföldre, azóta pedig óvatos becslés szerint is már jóval 400 ezer felett lehet
a számuk. Kutatások szerint csak az Egyesült Királyságban legalább 15 ezerrel nőtt két év alatt az első generációs magyar migránsok száma.

Forrás: Világgazdaság