A napokban sokat hallhatunk a rémhírterjesztésről és a közveszéllyel fenyegetésről is. Ebben a tájékoztatóban elmagyarázzuk, hogy melyik fogalom mit jelent, és kitérünk arra is néhány példával, hogy a koronavírus miatti járványhelyzetben ki és hogyan követheti el ezeket a bűncselekményeket. Az ataszjelenti.hu írása.

Mi a rémhírterjesztés?

Rémhírterjesztés, ha valaki közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan hazugságot terjeszt, vagy úgy ferdít el szándékosan valós információkat, hogy ez zavart kelthet.

A rémhírterjesztést azért kell büntetni, hogy a köznyugalom olyan katasztrófahelyzetekben is fennmaradjon, amikor a hamis információk terjesztése hátráltatná a veszély elhárítását. Az Alkotmánybíróság korábbi határozata szerint az objektív tájékoztatás akkor sem bűncselekmény, ha amiatt zavar keletkezik a köznyugalomban! Vagyis a köznyugalom fenntartása nem elég indok ahhoz, hogy az igaz, de nyugtalanító állítások megfogalmazása, vagy az ilyen hírek terjesztése büntethető legyen, mert ez aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. Ráadásul az igaz, de nyugtalanító információk elhallgattatása ellentétes hatást vált ki: lényegében minden hírrel szemben bizalmatlansághoz vezet, sőt az állampolgárok a megnyugtató híreket kezelnék a legnagyobb gyanakvással.

Hogy lehet elkövetni a rémhírterjesztést?

A Büntető törvénykönyv definíciója alapján:

  • Csak közveszély színhelyén és nagy nyilvánosság előtt lehet elkövetni.

  • A „közveszély” olyan helyzet, amikor valós veszélye van annak, hogy sokakat ér valamilyen súlyos sérelem. A közveszély színhelye az, ahol ez a veszély konkrétan megjelenik. Az elkövetőnek és a nyugalmában megzavart csoportnak is a közveszély színhelyén kell lennie.

  • A „nagy nyilvánosság” a gyakorlatban leginkább a sajtót vagy az internetet (ideértve a közösségi oldalakat, YouTube-ot) jelentheti, de az emberek nagyobb csoportja is ide tartozik.

  • Rémhírterjesztésnek csak hazugságok szándékos terjesztése minősül. Az alulinformáltság, illetve az, ha az elkövető saját maga is igaznak hiszi az állítást, amit terjeszt, nem büntethető.

  • Az állításnak alkalmasnak kell lennie zavar vagy nyugtalanság keltésére az emberek nagyobb csoportjában. Nem szükséges tehát, hogy tényleg bekövetkezzen egy ilyen zavar - elég, ha a hazugság alkalmas ennek előidézésére, vagyis ha minden körülményre tekintettel, az adott helyszínen valós esély van pánikhelyzet kialakulására.

Tehát sem az igazság terjesztése, sem a szándékolatlanul hamis közlések nem valósítanak meg bűncselekményt.

A rémhírterjesztés a fentiek alapján kommunikáció útján elkövetett, szándékos szabotázs egy közveszély színhelyén. Ha például valaki egy koronavírus miatt leterhelt kórházban szándékosan próbál pánikot kelteni azzal, hogy sokak előtt azt hangoztatja, hogy a kapott ellátás hatástalan, bár pontosan tisztában van ennek az ellenkezőjével, rémhírterjesztést követ el. 

Mi a közveszéllyel fenyegetés?

Közveszéllyel fenyegetés, ha valaki a köznyugalom megzavarására alkalmas hazugságot terjeszt, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.

Ezt a bűncselekményt eredetileg azért iktatták a Büntető törvénykönyvbe, hogy fel lehessen lépni a hamis bombafenyegetések elkövetői és a postán keresztül gyanús port vagy egyéb anyagot küldők ellen, amire azelőtt nem volt mód. A Btk. mostani definíciója azonban lehetővé tette, hogy a rémhírterjesztés egy tágabb kategóriájaként alkalmazzák.

Hogy lehet elkövetni?

Arra vonatkozó szándékos hazugsággal, hazugság szándékos terjesztésével, vagy szándékosan arra utaló magatartással, hogy közveszéllyel járó esemény fog bekövetkezni,és mindez alkalmas a köznyugalom megzavarására.

Eltérően a rémhírterjesztéstől, az elkövetés helyszíne itt közömbös, azonban súlyosabbnak minősül a cselekmény, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarja.

Itt is igaz, hogy az objektív tájékoztatás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha az zavart okoz a köznyugalomban. Ennek megfelelően a forrásokkal megfelelően alátámasztott, lehetőleg hivatalos értesülésből származó, az állampolgárok informálását szolgáló sajtóhírek közzététele még akkor sem szankcionálható, ha azok alkalmasak a köznyugalom megzavarására. Számos nyugtalanító, felkavaró, rossz érzést keltő sajtóhír jelenik meg ugyanis, amelyek azonban valós tényeken alapulnak. Ez mind a tájékoztatást végző hivatalos szervekre, mind a sajtóra nagy felelősséget ró: előbbieknek gyorsan, pontosan és széleskörűen kell információkat adniuk a sajtó megkereséseire, a sajtónak pedig hasonlóan idő- és tényszerűen kell beszámolniuk az eseményekről és a kapott információkról. 

Ugyanez érvényes arra, ha egy szakmai szervezet vagy szakember tudományos alapú, szakmai álláspontját ismerteti, hiszen ebben az esetben is tényszerű tájékoztatás valósul meg függetlenül attól, hogy az ismertetett tények megzavarhatják állampolgárok akár nagyobb csoportjának nyugalmát is.

Az utóbbi napokban több eljárás is indult közveszéllyel fenyegetés miatt, például egy vlogger ellen, aki hamisan állította, hogy Budapest egész területét le fogják zárni a járványhelyzetre tekintettel. Aki tehát hasonlóan megalapozatlan, de nyugtalanságot keltő információkat terjeszt, büntetőeljárásra számíthat. Ismét hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a megalapozott információ és az objektív, igaz tényközlés akkor se büntethető, ha egyébként alkalmas a köznyugalom megzavarására.

Forrás: ataszjelenti.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ