A koronavírus járvány megfékezése érdekében tömegek dolgoznak otthonról, sok cégnél ugyanakkor nincs meg az erre kialakított technológiai illetve szervezeti struktúra, a munkafolyamatokat kapkodva kell kidolgozni. Még azok a cégek is problémákkal néznek szembe akiknél eddig is volt home office, csak éppen nem a teljes céget kellett távmunka-módba állítani. Megnéztük, milyen megoldások jöhetnek szóba ilyenkor, illetve milyen biztonsági óvintézkedéseket érdemes bevezetni – írja a Portfolio.

Most, hogy a kijárási korlátozásokat is bevezetik, valószínűleg még többen fognak otthonról dolgozni, pedig már korábban is több olyan nagyvállalatnál is gondot okozott a koronavírus járvány miatt bevezetett home office munkarend, ahol egyébként ez egy megszokott módja volt eddig is a munkavégzésnek. Csak éppen eddig nem az egész cég szinte összes alkalmazottja használta a meglévő rendszereket.

Halottunk olyan cégről, amelynél első körben csúsztatott munkarendet vezettek be, máshol az akadozó vagy csigalassú virtuális magánhálózat okozott gondot, ezért volt, ahol az alkalmazottak egy részének mégis muszáj volt bejárni az irodába.

Pláne nagy bajban vannak azok a cégek, ahol eddig csak elvétve dolgoztak otthonról az alkalmazottak, és esetleg dedikált kollaborációs rendszerrel, virtuális magánhálózattal sem rendelkeztek, vagy utóbbi csak pár fő kiszolgálására alkalmas, de egy egész cég összes alkalmazottjának kiszolgálására alkalmatlan.

Szűk keresztmetszetek

Ahogy az emberek az otthonukba kényszerültek, jelentősen megnövekedett internethasználat szerte a világon, ez pedig a netkapcsolatok akadozásához, lassulásokhoz vezetett.  Sok országban korlátozták is a nethasználatot, mert egész egyszerűen elfogyott a sávszélesség. Magyarországon is jelentős netforgalom növekedésről számoltak be a szolgáltatók, de a kormány tájékoztatása szerint – mivel itt egyébként is nagyon jó a netellátottság az ország szinte egész területén - ez eddig nem okozott áthidalhatatlan gondot.

Ha egy 1000 megabites netelőfizetés sávszélessége leesik a felére, még mindig biztos internetkapcsolatunk lesz, de akinek 100 megabites előfizetése van, ott ez probléma lehet. A mobilnet jó másodlagos biztonsági vonalat jelenthet, a munkáltatónak érdemes ezt biztosítania a távmunkában dolgozóknak

– mondja Zala Mihály, az EY kiberbiztonsági szakértője.

Egy másik szűk keresztmetszet jelenthet a biztonságos VPN (virtuális magánhálózat) biztosítása a munkavállalóknak. Ehhez egy jól konfigurált VPN-koncentrátorra van szüksége a vállalatnak, amely viszonylag könnyen beszerezhető, konfigurálható eszköz, ha most hirtelen a vállalati VPN-t sokkal többen kezdték el használni. Nem biztonságos, ha egy dolgozó egyszerűen hazamegy egy laptoppal, egy mobil eszközzel, és egyszerűen e-mailben vagy más csatornán küldi be az anyagokat a céges rendszerbe.

Ehhez egy titkosított kommunikációs kapcsolatot, biztonságos virtuális magánhálózatot kell létrehozni, amelyen a felhasználókat autentikálják, például azt is, hogy melyik IP-címről melyik felhasználó fog érkezni. Titkosítja a végpontok közötti adatkapcsolatot, és visszakódolja a végpontokon ezeket

- magyarázz a szakember. 

Ezen kívül az is problémát jelenthet, ha a dolgozók nem rendelkeznek mobil eszközökkel, azaz például laptopokkal, hanem asztali gépeken dolgoznak.  Ezeket körülményes szállítani, üzembe helyezni nagyobb számban, az alkalmazottak magángépeinek bevonása is legalább ennyire munkaigényes és kockázatos lehet – már ha a munkáltató nem akarja kockáztatni a rendszere, adatai védelmét.

A VPN csak a keretrendszer, rendelkeznünk kell ezek mellett egy olyan kollaborációs alkalmazáshalmazzal ehhez az infrastruktúrához, amivel meg lehet szervezni a távmunkát és a kommunikációt.

Ezeken keresztül a külső ügyfeleket is ki lehet szolgálni virtuálisan, be lehet hívni őket a rendszerbe, prezentációt mutathatunk neki, videós kapcsolatba léphetünk velük. Szerinte azok a cégek lesznek a home office trend nagy nyertesei, akik időben lépnek, és főleg - ha eddig nem rendelkeztek a távmunkát menedzselő infrastruktúrával és folyamatokkal - szakértői segítséggel ezt most megteszik.

Léteznek ma már olyan informatikai eszközök is, amelyekkel másodpercre pontosan mérhető, hogy ki és mennyi időt töltött munkával, mit csinált a munkaidejében, facebookozott-e, valóban a laptop előtt ült-e a munkaidejében. De az már a menedzsment döntése, hogy ezeket használja-e, megéri-e bevezetni szerintük. Egyrészről ugyanis nagyon hasznosak lehetnek az ilyen rendszerek a teljesítmény mérésében illetve a hatékonyság növelésében, de a dolgozók egy részében bizonyára azt az érzést keltheti, hogy a munkáltatója bizalmatlan irányban.

Ha valakinek megvan a VPN-rendszere, akkor ebben eleve nyomon követhető, hogy bejelentkezett-e a dolgozó, ezt mikor tette, dolgozik-e, milyen IP-címről jelentkezik be. Ez ad egy komplett felügyeleti rálátást a munkájára.

Forrás: Portfolio

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ