Az évi 44 milliós büdzséből működő pedagóguskar által - egyes szakértők szerint illegitim módon – elfogadott etikai kódex volt az utolsó csepp a pohárban a pedagógusoknál. Eddig nem nagyon panaszkodtak nyilvánosan, újabban egyre elkeseredettebben beszélnek a mindennapos problémákról. Van olyan tanár, aki idén még nem kapott fizetést – eddig bírta, most felmondott. A hétvégén fórumot tartottak, ahol állandósult működési zavarokról, túlterheltségről és stresszről számoltak be – írja a HVG.

Amikor a kormány elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, hogy odaadja őket az ország legnagyobb munkáltatójává váló Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), akkor azzal érvelt, hogy a „nagyobb állami szerepvállalás, az új feladatmegosztás igazságosabb, kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb viszonyokat teremt, nagyobb biztonságot nyújt a gyerekeknek és a pedagógusoknak".

Ezt a magyarázatot sokan, még az Orbán-kormányhoz közel álló szakértők is fenntartásokkal kezelték. Úgy tűnik, nekik lett igazuk. Azt, hogy a jelenlegi oktatási rendszer milyen módon viszonyul a kiszámíthatósághoz, az igazságosabb feladatmegosztáshoz és a kiegyensúlyozottabb viszonyokhoz, pontosan mutatja a Klik csődközeli helyzete, valamint az az általános tapasztalat, hogy az iskolák folyamatosan működési zavarokkal küszködnek. A pedagógusok eddig többnyire hallgattak, de az utóbbi időben egyre hangosabban bírálják a kormány lépéseit.

A korábban kétségtelenül meglévő illúziók elvesztésére utal annak a hétvégi fórumnak az elnevezése, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete rendezett a Magyar Közoktatás Napja alkalmából. Az igazság pillanata nevű rendezvény elején az érdekvédők azt az egyszerű kérdést tették fel a kollégáknak, hogy hogy vagytok. Egyszerű válaszokat kaptak.

Borzalmasan – felelte például Nagy Emília pedagógus. Ő tagja a 2011-ben, a köznevelési törvény elfogadása elleni tiltakozások idején létrehozott, Hálózat a Tanszabadságért nevű szervezetnek, illetve az egy évvel később alakult, Hívatlanul elnevezésű csoportnak. Közel 24 éve van a pályán, s mint mondta, soha ennyi „frusztrált, gyanakvó, túlterhelt pedagógust" nem látott. Szerinte az állami oktatásban „totális diktatúra bontakozott ki", s ezzel magyarázza azt is, hogy eddig kevéssé lehetett tiltakozó hangokat hallani a kollégák köréből.

Az állam dönt arról, milyen iskolákat tart fenn. Most éppen a gimnáziumok leválasztásával gerjeszt feszültséget a szakképzésben. Az állam határozza meg, mit és hogyan taníthat a pedagógus, miként azt is, hogy milyen könyvből tanítson – mondta Nagy Emília, hozzátéve: a félelem állandóan ott bujkál mindenkiben tanítás közben is: „Mi van, ha más forrásból tanítok, mi van, ha jön a szakfelügyelő?"

Most pedig elkészült az etikai kódex is, amelynek alapján vizsgálat indulhat a pedagógus ellen. Feszültség forrása lett a kibővített, teljesíthetetlen tananyagmennyiség, de még a mindennapos testnevelés is.

Nem csak a gyerekeknek lett nulladik és nyolcadik órája. A gyerekekével párhuzamosan nőttek a pedagógusok terhei is – mutatott rá Nagy Emília, aki beszámolt arról, hogy a fenntartás és a működtetés szétválasztása (a háromezer lakosnál nagyobb településen a Klik fenntartja, az önkormányzat működteti az iskolákat – a szerk.) tarthatatlan állapotokat idézett elő: a takarítók az önkormányzat, a pedagógusok a Klik alkalmazottai. Ez is állandó feszültség forrása az intézményekben.

Beteg pedagógusok, magukra hagyott gyerekek

Egy miskolci tanár arról beszélt, hogy „ma rémes lehet gyereknek lenni az oktatási rendszerben". Kémiatanárként példát is hozott: abnormálisnak tartja, hogy „a két hét alatt összehordott Nemzeti Alaptanterv alapján a kémiaoktatást a DNS-sel kell kezdeni". Szerinte a megnövekedett tananyaghoz, a gyerekek fejlődési szakaszait figyelmen kívül hagyó, túlzsúfolt kerettantervhez képtelenség alkalmazkodni. Elképesztőnek tartja, hogy a pici elsősöknek gyakran 6. és 7. órájuk is van, akárcsak azt, hogy az óvodai csoportok egyre zsúfoltabbak, miközben bevezették a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.

 Ehhez kapcsolódóan egy óvópedagógus ezt mondta: „Fáradtnak és szomorúnak érzem magam. Úgy érzem, sokszor felesleges dokumentációval terhelnek minket. A dajkák havi nyolcvanezerből nyomorognak. Pedig nélkülük nem tudunk működni. Nem csoda, hogy    fiatalok alig jönnek a pályára, hiszen ennyi pénzből nem tudnának megélni. Még csak november közepe van, s bár a kiscsoportosok már beszoktak, mi nagyon elfáradtunk. Egy kolléganőm felemelte a hangját az egyik kiscsoportosra, életemben soha nem hallottam őt így beszélni. Aztán sírva jött ki. Eddig ez egy kiegyensúlyozott óvoda volt, de most frusztrált, idegbeteg mindenki" – mondta könnyeivel küszködve.

A fórumon ismétlődő problémaként került elő a kötelező óraszám kérdése. A törvény szerint 22-26 tanórát kell megtartani, 32 órát pedig a munkahelyen kell tölteni. Erről így beszélt egy gimnáziumi tanár: „26 órát a gyerekekkel vagyok, aztán kijavítok 526 dolgozatot, ellátom a gyerekvédelmi feladatokat, és még ezután kéne készülnöm. Pedig fokozódó elvárás, hogy legyenek az órák a XXI. századnak megfelelőek."

„A Klik katasztrófa. Gyakorlatilag nem működik. Olyannyira, hogy az az oktatás minőségét veszélyezteti. Semmire nem ad pénzt az állam, csak az elvárásokat fogalmazza meg. Túlbürokratizált minden, hétszáz papírt gyártunk, adunk be és semmi, de semmi eredménye. A Klik minden folyamatot lelassít. Egyre inkább fásulunk" – mondta egy miskolci tanítónő. Ő fogalmazta meg azt is, hogy az egyre növekvő adminisztrációban a portfóliófeltöltés mennyire mélységesen felháborított sok kollégát. Az ezzel kapcsolatos szorongást portfóliópániknak nevezte. „Beteggé tesz minket ez a rendszer" – tette hozzá.

Hangulatváltás

„A rendszer rosszul teljesít. A kollégák egyszerre látják az értelmetlenül elköltött milliárdokat és a forráshiányt. Megkérdeztem őket, hajlandóak lennének-e aláírásukkal tiltakozni az etikai kódex, a pedagógusminősítési rendszer ellen, 22-ből 21 igennel felelt. 40-ből pedig 30 azt válaszolta, akár tüntetni is eljönne" – mondta egy veszprémi hozzászóló, ami feltűnő hangulatváltozást jelez a pedagógusok körében, még akkor is, ha az eredmény nem tekinthető reprezentatívnak.

Többen beszámoltak arról, hogy a Klik mindent megígér, aztán nem történik semmi. Állandó vita tárgyát képezi, ki fizeti a projektorba az izzót, ha azt ki kell cserélni: a Klik vagy az önkormányzat. Rendszerint nincs válasz, a pedagógusok így vagy saját zsebből kifizetik a hiányzó eszközöket, vagy eszközök nélkül kénytelenek tanítani. (A Klik bénultságát lapunk is megtapasztalta: a jogszabályok nem egyértelmű szövegei miatt november ötödikén megkérdeztük, vajon kinek kell javítani egy projektort, ha az intézményt egyébként az önkormányzat működteti. Két és fél hete várjuk a választ.)

A bérpótlékok megszüntetésével és az adminisztrációs terhek növekedésével sok tanár azt érzi, hogy a túlmunkája sincs elismerve. Egyikük így fogalmazott: „a béremelésünk negyvenszázalékos volt, a munka pedig hatvan százalékkal emelkedett".

„Az iskolavezetés azt kéri tőlünk, hogy a valóságnak megfelelően töltsük ki a munkaidő-nyilvántartó lapot. Azt kérik, hazudjak. Én ugyanis két nap alatt teljesítem a 32 órámat. Akkor az e feletti órákat ne tartsam meg? Közöljem a szülővel, hogy mégsem tartok fogadóórát? Vagy hagyjam a csudába az erdei iskolát? Vagy hagyjam magára azt a diákot, akinek válnak a szülei, és kicsit beszélgetni szeretne velem? De ha nem írhatom be a 32 órán felül végigdolgozott óráimat, hogy értesül így az oktatásirányítás a tanárok valódi terheléséről? Mit mér a munkaidő-nyilvántartás? Nem pénzéhesek vagyunk, csak a ledolgozott óráink után akarjuk megkapni a járandóságunkat" – fakadt ki egy felső tagozaton oktató tanár.

Egy informatikát oktató tanár szeptember óta nem kap fizetést. Többször fordult a Klikhez, de csak hitegették. „Hívom őket, letagadják a tankerületi vezetőt, a gazdasági vezetőt, az e-mailekre nem válaszolnak. A mi tankerületünkben 14 iskolában nincsenek kifizetve az óraadók" – mondta, hozzátéve, hogy a maga részéről a negyedik, be nem teljesülő klikes ígéret után felmondott.

„Kimerültünk. Megtörtünk" – ez rendszeresen elhangzott a felszólalóktól. Azt mondják: a stressztől egyre többen betegednek le közülük. Van olyan iskola, ahol a tantestület negyede beteg.

Mi borította ki leginkább a pedagógusokat?

- 2013 január elsejétől az önkormányzati iskolák a Klik fenntartásába kerültek. Ez a tanév közepe volt, ami a félévi bizonyítványok kiállítása miatt adminisztrációkkal terhes időszak. Ennek ellenére a pedagógusok több hétig leltároztak: az utolsó szögig felmérték az iskolák eszközállományát, és vezették az átadás-átvétel adminisztrációját.

- Az új törvény értelmében emelkedett a kötelezően iskolában töltött idő (32 óra), illetve bővült a tanórákkal lekötött idő (sok helyen 26 órára). Rengeteg pedagógus túlórázik anélkül, hogy egyetlen fillér kompenzációt is kapna. A 32 órát jóval túlteljesítik, de a munkaidő-nyilvántartásban ezt nem jelezhetik. Ők azt mondják: hazudniuk kell.

- A kormány szétverte a tankönyvpiacot, az államosított rendszerben sokszor rossz időben és hiányosan érkeztek meg a tankönyvcsomagok, ami a tankönyves tanárokra sokkal nagyobb terhet rótt. Mindezt sokkal alacsonyabb díjazásért, mint a piaci működés idején. A fórumon egy pedagógus arról számolt be: még novemberben is van olyan tanítványa, akinek nem jött meg a tankönyve.

- A kormány megszüntette a tanszabadságot: kötelezően írja elő azt a két tankönyvet, amelyből választani lehet, illetve nem engedi meg a kötelező kerettantervektől való eltérést.

- A mindennapos testnevelés órát annak ellenére vezették be, hogy az iskolák negyedében nem volt megfelelő tornaterem. Az óraszervezésben óriási feszültséget jelentett ez az intézkedés.

- A Klik megalakulása óta forráshiányos, a kormánynak még egyszer sem sikerült olyan költségvetést kialakítania, amely elegendő lenne az oktatás zavartalan működtetéséhez. A forráshiány miatt az iskolák sokszor hiába kérik a taneszközöket, azokat a pénzhiány miatt nem kapják meg.

- Az óraadó pedagógusok fizetése rendszeresen csúszik, hónapokig nem kapják meg a bérüket.

- A Klik az alvállalkozóknak (például gyerekeket sportfoglalkozásra buszoztató cégeknek) sem fizet időben, és sok esetben a közüzemi számlákat sem egyenlíti ki. Több botrány is kipattant amiatt, hogy egyes iskolákban kikapcsolták az internetet, vagy az áramszolgáltatást.

- A Klik nem, vagy csak késve fizeti a pedagógusok utazási költségeit.

- A Klik a jubileumi díjakkal is tartozik sok pedagógusnak.

- Bevezették a pedagógus-életpályamodellt, amivel megszűntek a pótlékok, így azok is, amelyek a helyettesítésekre, illetve a minőségi munka elismerésére szolgáltak. Az új bértábla belépésével megjelent a minősítési rendszer, amely kötelezi a pedagógusokat, hogy bizonyítsák, milyen kategóriára – pedagógus 1, 2, mester tanár, kutató tanár – jogosultak. A rendszer merev, túlbürokratizált, számos hasznos tevékenységet nem lehet feltölteni a minisztériumi asztaloknál kialakított sémákba. A pedagógusok zömének 2013 szeptemberétől több lépcsőben emelkedik a fizetése, ugyanakkor a munkaterhelése is, így ezt kevesen érzékelik előrelépésnek.

- Gyakorlatilag megszűnt a gyerekvédelem az iskolákban. A gyerekvédelmi felelősök – ha vannak – túlterheltek, mert extra feladatként látják el az ezzel járó feladatokat.

- A minősítéssel párhuzamosan kiépíti a kormány a szakfelügyeleti rendszert. Mivel nincs elég minősítő pedagógus, bevezeti a BECS-et (korábbi nevén PÖCS-öt), azaz a belső ellenőrzési csoportot. Ennek keretében a pedagógusoknak egymást kell minősítgetniük, ami felmérhetetlen feszültségeket gerjeszt a tantestületekben.

- A félelem egyre mélyebben issza be magát a tantestületekbe. A pedagógusok attól tartanak, hogy a kritikának retorzió lehet a vége.

- A pedagógusok nyakára ültették a Nemzeti Pedagógus Kart, amelyet az állam hozott létre és a költségvetésből finanszíroz. A közelmúltban ez a testület etikai kódexet szavazott meg, amely alapja lehet etikai eljárásoknak. A köznevelési törvény eddig is tartalmazott a munkavégzésre etikai előírásokat, ezért sokan újabb fenyegetésként élik meg a kódexet, amelyet ráadásul vitatható körülmények között szavaztak meg.

- Az állam azt tervezi, hogy iskolaközpontokat hoz létre, kisiskolákat szüntet meg. Ez újabb bizonytalanság a pedagógusok körében.

- A szakképző intézményeket 3 év alatt háromszor szervezték át, ennyiszer kellett káoszban tanítaniuk a szakképző intézmények pedagógusainak. A többcélú intézményeket szétszedik, így gimnáziumok szűnnek meg.

Illegitim etikai kódex?

Hiába tiltakozott tizenegy szervezet közösen a Pedagógusok Etikai Kódexe ellen, a Nemzeti Pedagógus Kar küldötteit mindez nem izgatta. A múlt héten megszavazták a dokumentumot, ami óriási tiltakozáshullámot váltott ki a pedagógustársadalomból.

A köznevelési törvényből kivették azt a rendelkezést, ami a Nemzeti Pedagógus Kar működését szabályozza. A törvényben mindössze az szerepel, hogy a miniszter rendeletben állapítja meg az NPK „tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait, a tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlóját". Csakhogy – mint arra Szüdi János jogász, korábbi közoktatási szakállamtitkár rámutat – Balog Zoltán ilyen rendeletet nem alkotott. Ennek ellenére az etikai kódex mégis elkészült, azt megszavazták.

És akkor hogyan állapították meg a határozatképességet? Erről a hvg.hu-nak Horváth Péter, az NPK elnöke azt mondta, mivel a kar köztestület, így működését az alapszabály határozza meg, nem szükséges hozzá a rendelet. Ebben van lefektetve, mikor határozatképes a testület, és milyen többséggel kell az etikai kódexet elfogadni. Így szerinte a kódex megszavazása a jogszabályoknak megfelelően történt.

A hvg.hu értesülései szerint az NPK évi 44 millió forintból gazdálkodik, ami a költségvetésből a minisztériumon keresztül érkezik. Ez a pénz fedezi azt, hogy 165 küldött összeülhessen, továbbá ebből finanszírozzák a tagozatokat, illetve a központi irodát.

A Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult tavasszal, mert álláspontja szerint a Pedagógus Etikai Kódexe ellentétes az Alaptörvénnyel.

Forrás: HVG