A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) eddig beérkezett visszajelzések szerint, továbbá saját, Facebookon indított felmérése szerint a pedagógusok többsége minimum kétszer annyi időt tölt a munkájával, mint az eddigi hagyományos munkarendben – írja a köznevelési államtitkárnak címzett nyílt levelében a Pedagógusok Szakszervezete.

A szervezet Maruzsa Zoltánnak az InfoRádió Aréna című műsorában adott nyilatkozatára reagált. Az államtitkár az interjúban azt mondta: a digitális tanítás mellett a pedagógusoknak több szabadideje van, így az új Nemzeti Alaptanterv előkészítésére is juthat idejük. A PSZ felháborítónak minősítette Maruzsa Zoltán kijelentését.

„A pedagógusok többsége valóban pozitívan állt a digitális távoktatáshoz, amelyre egy hétvége alatt kellett felkészülni, de az erős túlzás, hogy – miként az államtitkár fogalmazott – »boldogság van szerte a rendszerben«, és az is túlzás, hogy a pedagógusoknak most több idejük van.

A PSZ a kijelentés után azonnal szavazást indított a Facebookon, és az eredmény egészen másról szól:

egy nap alatt 1500 szavazóból 97 százalék nyilatkozta azt, hogy többet dolgozik.

A pedagógusok hihetetlen munkabírással és akarattal készítik folyamatosan a digitális anyagokat a – néha nehezen elérhető – diákok számára. Értékelik a visszaérkezett munkákat, próbálnak megfelelni az intézményvezetők és a fenntartók adminisztrációs elvárásainak, vagyis sokkal többet dolgoznak, mint ahogyan azt az államtitkár gondolja. Ráadásul sok idősebb pedagógusnak óriási erőfeszítést igényel a digitális oktatás, hiszen ők csak most tanulják a módszert a fiatalabb kollégáiktól” – írta nyílt levelében a PSZ.

Magyar Hangnak korábban nyilatkozó pedagógus azt tapasztalta:

iskolájuk gyakorlatilag magára hagyta a tanárokat a digitális módszertan gyakorlati részleteinek felépítése során, ezt a kollégákkal közösen, ötletbörze-szerűen oldották meg, és számukra is folyamatos kísérletezés a hirtelen digitális átállás.

Egy másik, lapunknak nyilatkozó pedagógus a legnagyobb negatívumot a kollégái eltérő digitális kompetenciájában látja, mert van, akinek az átállás még meg is könnyíti a munkáját, míg mások esetében óriási erőfeszítést fog kívánni az online platformok használata, a feladatok megosztása és az internetes kommunikáció.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az sem fedi a teljes valóságot, hogy „jól vizsgázik” például a digitális munkarendet lehetővé tevő, a tárca által fejlesztett KRÉTA-rendszer. „Az igazság az, hogy éppen ez a rendszer omlik össze, sokszorosan megnehezítve a feladatok teljesítését pedagógusoknak és diákoknak egyaránt.”

A KRÉTA-rendszerről változó visszajelzések érkeztek a Magyar Hanghoz, míg egyes helyeken akadozott a rendszer, máshol működőképesnek bizonyult, de egy szülő arra is emlékeztetett, hogy bonyolultabb tartalmak átadására, például videós oktatásra a Kréta egyáltalán nem is alkalmas.

A legérthetetlenebb dolog a PSZ szerint viszont az, hogy az államtitkárság még most is ragaszkodik a Nemzeti alaptanterv 2020. szeptember elsejei bevezetéséhez.

A szervezet felhívta a figyelmet, hogy a két szakszervezet (Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) egyesült sztrájkbizottsága csak a sztrájktárgyalásokat függesztette fel, a követeléseket nem. A sztrájkkövetelések egyik pontja pedig az alaptanterv idei bevezetésének elhalasztása.

Erre a PSZ szerint a kialakult helyzet lehetőséget is adhatna, hiszen a most zajló digitális oktatás tapasztalatait bele lehetne – sőt, szerintük be is kellene – építeni a január végén nyilvánosságra került dokumentumba. Az így nyert időt pedig a szervezet szerint az elmaradt társadalmi egyeztetésre lehetne-kellene fordítani.

Forrás: Magyar Hang

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ