A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) összegyűjtötte a munkavállalók védelme érdekében hozott európai kormányzati intézkedéseket, hogy bárki összevethesse azokat a magyar lépésekkel – írja a Népszava.

 Az osztrák kormány a szakszervezetekkel és kamarákkal egyeztetve válságalapot hozott létre, hogy a vállalatok rövidített munkaidővel ugyan, de megtarthassák dolgozóikat.

Ahol csökken a munkaidő, ott is megkapja eredeti bére 80-90 százalékát a munkavállaló, az ehhez szükséges pénzt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat biztosítja. Görögországban a szabadságra küldött dolgozóknak minden négy napból hármat rendkívüli szabadságként könyvelnek el, a magánszférában az erre fordított bér egyharmadát, a közszférában az egész összeget az állam fizeti.

Németországban a megbetegedett vagy karanténba került dolgozók hat hétig a teljes alapbérüknek megfelelő kártérítést kapnak a tartományi kasszából, ezen túl pedig a szövetségi költségvetésből. Az önálló vállalkozók vagy szabadúszók esetében az ellátás alapja a tavalyi bejelentett éves jövedelem. Ha a cég dolgozóinak legalább tíz százalékát csak rövidített munkaidőben tudja foglalkoztatni, a kormány átvállalja a munkabérek kifizetésének 67 százalékát és a járulékait. Franciaországban automatikusan betegállomány jár a 16 évesnél fiatalabb gyereket nevelő szülőknek, akik nem tudnak otthonról dolgozni.

A turizmusban, a vendéglátásban, a közlekedésben, a szórakoztatóiparban és a kulturális életben tevékenykedő vállalkozások alkalmazottainak kényszerszabadságát teljes egészében kifizeti munkanélküli segély formájában a kormány, miközben felfüggesztik a kis- és középvállalatok járulékfizetési kötelezettségét, így segítve őket a fennmaradásban.

Romániában a képviselőház döntése szerint a munkáltatók kötelesek fizetett szabadnapokat adni az iskolabezárások miatt otthon maradt szülőnek, házaspárok közül csak az egyiknek. A 12 év alatti gyermekek felügyeletét ellátó fizetése 75 százalékát kapja, ami nem lehet több a bruttó átlagbér 75 százalékánál. Lengyelországban a válság miatt leálló cégek dolgozói megkapják az átlagkereset 80 százalékát, az összeg felét az állam, másik felét a munkáltató fizeti. A szerződésesek és az önfoglalkoztatók a minimálbér 80 százalékát kapják meg és juttatás jár a gyermekükre vigyázó szülőknek is az iskolaszünet idejére. Mindeközben a magyar kormány a hitelmoratórium és az adó- és járulékkedvezmény mellett megengedte, hogy a munkáltató egyéni megállapodást köthessen a kirúgástól rettegő munkavállalókkal, amely szabadon eltérhet A munka törvénykönyve szabályaitól, de lehetővé tette a cégeknek az otthoni munkavégzés elrendelését.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) pénteken levélben kérte a kormányt, hogy a közszolgálati intézményekben is vezesse be a távmunkát, illetve az ügyeleti rendszert.  

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ