Hajléktalan és idős embertársaink a mindennapokban is a társadalom különösen sérülékeny csoportjait képezik: de olyan váratlan helyzetekben, mint amilyet most a koronavírus miatt élünk át, fokozottan figyelnünk kell rájuk. A Mérce cikke.

Hajléktalan és idős embertársaink a mindennapokban is a társadalom különösen sérülékeny csoportjait képezik: de olyan váratlan helyzetekben, mint amilyet most a koronavírus miatt élünk át, fokozottan figyelnünk kell rájuk.

Arról, hogy mit tehetnek ebben az esetben az önkormányzatok, illetve a főváros, Kanász-Nagy Mátéval, az LMP politikusával, Újpest népjóléti ügyekért felelős alpolgármesterével és Szili-Darók Ildikóval, Józsefváros szociális és egészségügyért felelős alpolgármesterével beszélgettünk. A fővárosi intézkedésekről a Főpolgármesteri Hivatal adott tájékoztatást.

Főváros

A Hivatal tájékoztatása szerint a magas átlagéletkor, a rossz egészségügyi állapot és az intézményi zsúfoltság miatt a koronavírus-járvány kiemelkedően veszélyes a hajléktalan emberekre.

Az ők, valamint a velük dolgozók védelmét egyaránt szolgáló higiéniai intézkedések szigorú betartása mellett a legfontosabb feladat a zsúfoltság enyhítése, illetve az idős koruk vagy krónikus betegségük miatt leginkább veszélyeztetett hajléktalanok védelme.

Ennek érdekében igénybe szeretnék venni a főváros önkormányzati lakásait és egyéb ingatlanjait, valamint folyamatos egyeztetésben állnak a Budapesten működő hajléktalanellátó szervezetek képviselőivel és a BMSZKI-vel (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei).

A kormány és a főváros együttműködésében fontos lépésnek bizonyul, hogy emellett a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Fővárosi Önkormányzat részéről is kijelöltek kapcsolattartókat, akik az eszközigényről, valamint a hajléktalanellátás védelméről egyeztetnek.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a járványügyi válságkezelés általános feladatai mellett kellő figyelmet fordítsunk a legkiszolgáltatottabb budapestiek védelmére is, és azt reméljük, hogy ebben a központi kormányzat támogatására is számíthatunk

-írják.

Józsefváros önkormányzata

A főváros nyolcadik kerületében egy mamutszervezet, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti központ lát el minden szociális jellegű ügyet. Az idősgondozás is idetartozik tehát, amely három részre bomlik: átmeneti, befekvő ellátás, házi szociális gondozás és idősklubok, ahová az adományok érkeznek, illetve itt van az önkéntesek bázisa is.

A klubok vezetői mindennap felhívják telefonon a hozzájuk tartozó idős embereket, hogy minden rendben van-e velük, emellett nyomatékosan kérik őket, hogy ha nem muszáj, ne hagyják el otthonukat. Az önkormányzat mostanra egy egész kerületet lefedő gondoskodási hálózatot hozott létre, tíz körzettel, ezek is a klubok alá tartoznak.

A házi szociális gondozókra ebben a helyzetben egyre nagyobb terhek járulnak, hiszen ők azok, akik a bevásárlást intézik, a gyógyszert váltják ki: de mivel sok emberrel kell érintkezniük, veszélyeztetettek.

Ezért a nyolcadik kerületi önkormányzat másodvonalban megpróbálja bevetni azokat a friss munkanélkülieket, akik egyébként szociális területen végeztek: képzéseket tartanak nekik, illetve a kijáró kollégák magukkal viszik őket.

Harmadvonalban az önkéntesek vannak, őket Google-formmal szólítják meg, ahol nyilatkozniuk kell a képzettségükről és arról, milyen munkát vállalnának szívesen; őket a későbbiekben lehetőség szerint bevásárlásnál és szállításnál próbálják hasznosítani, de megeshet, hogy a jövőben ágyközeli munkában is részt kell majd venniük.

Az önkormányzat emellett egy ún. zöld számot üzemeltet, amelyet igyekeznek minden kerületi házban kiplakátolni, és amelyet bárki hívhat: napközben a hivatali munkatársak, utána pedig munkavédelmi kollégák fogadják a hívásokat, a megfelelő osztályra irányítva a hívót.

Nagy kihívás most, hogy rengeteg hirtelen munkanélkülivé vált, elszegényedéstől fenyegetett család bukkant fel a rendszerben. Gyakorlatilag mindent önkormányzati szinten kell megoldani, az egyre dráguló maszkok és fertőtlenítőszerek beszerzését is, ami miatt más szektorokból kell elvonni a pénzt.

A hivatal „egyablakos” üzemmódban fut, a legszükségesebbeket intézik csak, például a segélyezést, halálozást, születést. A beérkező iratokat dobozolják, és csak kilenc nap múlva veszik elő, sürgős esetekben zacskóban tartják őket, azon keresztül dolgoznak.

A kerületnek van vészterve, amelyet még Szili-Darók Ildikó írt régen, az leporolták, aktualizálták: már két hete aszerint működnek. Létrehoztak egy helyi operatív tanácsot, amely (most már online) napi kétszer, tizenöt percet ülésezik, hogy alkalmazkodni tudjanak a folyamatosan változó helyzethez.

Megpróbálnak mindig két lépéssel előre gondolkodni: már ott tartanak, hogy mi lesz, ha bevezetik a kijárási tilalmat, hogyan látják majd így el a kerületek időseit: ám ennek kitalálása nem könnyű feladat, hiszen sosem voltak még ilyen helyzetben.

Újpest önkormányzata

A negyedik kerület önkormányzatának dolgozói is olyan helyzetet élnek meg, amelyben mindennap változással szembesülnek: egyre nagyobbak az egészségügyi kockázatok és kormányzati szintről folyamatosan alakítanak a szabályozási környezeten is.

Az alpolgármester szerint a legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő feladat az általuk fenntartott intézményekbe tisztító- és fertőtlenítőszereket, védőfelszereléseket juttatni az orvosoknak és a szociális ellátórendszerbe.

Az ügyintézéseknél próbálják minimalizálni az ember és ember közötti személyes kontaktot: persze vannak olyan rendkívüli esetek, amikor ez kikerülhetetlen. Ilyen esetekre hoztak létre például két ügyeletes óvodát (hiszen a bölcsődék mellett itt is rendkívüli szünetet rendeltek el), alkalmaznak szociális munkásokat, és ezért vannak ügyeletes orvosok is.

Bár az orvosok így is csak 65 éves kor alatt találkozhatnak pácienseikkel, sokszor csak telefonos konzultációval, e-receptet írva; azokat az eseteket láthatják csak el, amelyekben életveszély vagy tartós egészségkárosodás esélye áll fenn. Így történt, hogy mivel a kerületet ellátó tizennégy fogorvos közül tíz veszélyeztetett korú, kénytelenek négyen ellátni egész Újpestet.

Az idősgondozást az önkormányzatoknál kormányrendelet írja elő (ha az adott hetven év feletti vállalja, hogy nem megy utcára, és erről tájékoztatja is az önkormányzatot), viszont az az önkormányzat dolgozói számára is homályos, ez mit is takar valójában: csak gyógyszerek kiváltását, tisztálkodási szerek biztosítását, ételcsomagok szállítását, vagy ennél többet is?

Kanász-Nagy szerint ráadásul az ellátási igény egyre csak nő, míg az ő kapacitásaik végesek, külső, kormányzati segítségre nem igazán számíthatnak. A vésztervet illetően azt tudja elképzelni, hogy minél több telefonos helyettesítéssel oldják meg a szituációkat, vészhelyzetben pedig szűkített körülmények között, személyesen, ugyanis

„A közszolgáltatást biztosítani kell, a közfeladatokat el kell látni – még ha minimalizált működéssel is.”

Kormányzati útmutató

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma emellett a szociális alapszolgáltatást nyújtó szervekhez nemrégiben egy útmutatót juttatott el, a következőket kell kötelezően betartaniuk:

  • folyamatosan tájékozódniuk kell a megelőzéshez kapcsolatos információkról a koronavirus.gov.hu oldalon,
  • nyomon kell követniük az Operatív Törzs bejelentéseit,
  • a hozott intézkedésekről az ellátottakat és a dolgozókat minden esetben informálniuk kell,
  • a felmerülő kérdéseikre választ adni,
  • és minden információt kötelesek átadni, attól függetlenül, mit tehetnek az ellátottak és a dolgozók maguk és környezetük védelme érdekében.

Forrás: Mérce

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ