A koronavírus miatt elrendelt tantermen kívüli oktatás törvényi szinten nincs szabályozva, a vonatkozó kormányrendelet sem tér ki minden részletre – írja a Népszava.

 Bár a járványügyi vészhelyzet miatt elrendelt iskolai digitális munkarendnek számos pozitív hatása lehet a hazai oktatásra, a jogi keretek egyelőre még nem tisztázottak.

Az új munkarend bevezetéséről szóló kormányrendelet például nem tesz említést arról, mi a teendő, ha a tanév végéig egy-egy iskolában a távoktatással sem sikerül átadni az előírt tananyagmennyiséget.

A köznevelési törvény és a tanév rendjéről szóló rendelet csak azt szabályozza, hogyan kell pótolni a tananyagot, ha annak elmaradására rendkívüli tanítási szünet miatt került sor.

Mint arra a Pedagógusok Szakszervezetének munkajogásza, Selmeciné Csordás Mária felhívta a figyelmet, a vészhelyzetre tekintettel semmilyen akadálya nem lett volna a rendkívüli tanítási szünet elrendelésének, sőt az a jelenleginél tisztább helyzetet teremtett volna.

A köznevelési törvény a járványhelyzetet is nevesíti azok között az okok között, amelyek alapján rendkívüli tanítási szünet rendelhető el. A tanév rendjéről szóló rendelet pedig azt írja: a tanítási napok száma – ha a rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvan nap. Ám ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a vészhelyzet elhárulása után a tanév végéig sem sikerül pótolni (például szombati tanítási napok beiktatásával) az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot.

Vagyis semmilyen jogalapja nincs Orbán Viktor miniszterelnök március 13-ai kijelentésének, miszerint egy rendkívüli tanítási szünet esetén az egész tanévet meg kellene ismételni. Az sem igaz, hogy egy ilyen rendkívüli szünet esetén a pedagógusokat fizetés nélküli szabadságra kellene küldeni.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendelete ugyanis kimondja: „A pedagógus számára az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok”. A rendkívüli szünet – bár rendkívüli –, de szünet, valamint tanítás nélküli munkanap is. E szabályok alkalmazásával az érintett pedagógusok illetményük, munkabérük kifizetésére jogosultak. Selmeciné Csordás Mária szerint a digitális munkarendről szóló kormányrendeletben mindenképp ki kellet volna térni legalább arra, hogy – hacsak a rendelet másképp nem rendelkezik – az új munkarendben átadásra nem kerülő tananyag pótlása tekintetében a köznevelési törvényben, illetve a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

Azzal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének jogásza, Nyitrai Károly is egyetértett, hogy a digitális távoktatás törvényi szinten nincs szabályozva, ennek ellenére úgy véli, a tankerületek, szakképzési centrumok szükség esetén később, amikor visszaáll a normál munkarend, dönthetnek úgy, hogy ott, ahol szükséges, például szombati tanítást rendelnek el.

Szerinte a jelenlegi helyzet a munkaidő beosztásában vethet fel kérdéseket, ám összességében a tanév lezárását nem tartja veszélyeztetettnek. Hangsúlyozta: habár az oktatás digitálisan, tantermen kívül történik, jogi szempontból ugyanúgy tanítási napok vannak, mint eddig, a pedagógusok is tanóraszerűen beosztva adják ki a feladatokat. Vagyis tanítási napok nem fognak elmaradni, legfeljebb a tananyag pótlására kerülhet sor ott, ahol ez szükséges.

A veszélyhelyzet ellenére behívják a tanárokat

Több, a Miskolci Szakképzési Centrum alá tartozó iskolában hétfőn és kedden is behívták a tanárokat – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Volt olyan iskola, ahol hétfőn több mint száz dolgozónak egy helyen „összegyűjtve” kellett értekezleten részt vennie, miközben a kormány és az operatív törzs rendelkezései kifejezetten tiltják az ilyen magas létszámú rendezvényeket. 

Távoktatás gyerekcipőben

Szervusztok, kedves 2. b-sek! Mindenkinek szép napot! Küldöm az olvasás és a nyelvtan tanulnivalót. Olvasás: írjátok fel a füzetbe az óraszámot (101. óra)! A munkafüzetben oldjátok meg a 60. oldalon a 3/a rejtvényt, a 61. oldalon az 5/b és a 6. feladatot – ezt a tanári utasítást kapta kedd délelőtt egy nyolcéves diák első, távoktatásos tanóráján az osztálya Facebook-csoportjában.

Sőt, biztos, ami biztos, a feladatsort megkapta e-mailen és Google Drive-on is. Tanítói hosszan sorolták a megoldandó feladatokat, mindegyikhez magyarázatot írtak, és amelyik tantárgyhoz kellett, hanganyagokat is csatoltak. A napi anyag megoldása három-négy órát vett igénybe, vagyis a diák nem sokkal kevesebbet töltött tanulással, mint az iskolában. Utóbb kiderült, egyelőre még kevés helyen sikerült ilyen gördülékenyen átállni a távoktatásra.

Az általunk megkérdezett pedagógusok többsége szerint a hét második felében vagy a jövő héten indulhat meg érdemben az oktatás az interneten keresztül.

- Egyelőre az iskolai informatikussal azon dolgozik mindenki, hogy kialakítsunk egy olyan egységes felületet, amelyet minden diák és tanár elér – mondta az egyik kaposvári iskola felső tagozatos tanára.

– Hivatalosan a KRÉTA-program felületét javasolták, de az megbízhatatlan, hétfőn tartottunk egy próbabejelentkezést, de a gyerekek és a szülők fele nem tudott belépni. - Külön gond lesz a számonkérés – jegyezte meg -, nem is a technika, hanem, sajnos, a szülők miatt: előfordulhat ugyanis, hogy a jobb jegy reményében, segítenek majd a gyerekeknek.

Éppen ezért szerinte az év végi bizonyítvány alapját az eddig megszerzett osztályzatok adják majd, s az utolsó három hónap anyagából valódi számonkérés majd csak a jövő év elején lehetséges. Sok helyen azonban gondot okoz, hogy megfelelő készülék sincs a gyerekeknél. Egy nagybajomi iskola tanára szerint nehéz lesz megakadályozni, hogy ne szakadjanak le azok a gyerekek, akiknek nincs megfelelő háttere a digitális tanuláshoz – tette hozzá. (Vas András) 

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ