Egyes pedagógusoknál óriási erőfeszítést kíván az online platformok használata, ráadásul gondolni kell azokra is, akiknek a falvakban nincs például számítógépük. Mégis, a pedagógusok szerint egy hatalmas lehetőség is, hogy a koronavírus miatt pillanatok alatt át kellett állniuk a digitális oktatásra. Egy iskolaigazgató szerint „most a tanárok, szülők, gyerekek közösen vizsgázhatnak szolidaritásból, összetartásból és empátiából”. A Magyar Hang írása.

Komoly lehetőségeket hordoz magában, hogy át kell állni a pedagógusoknak a digitális oktatásra – véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője. Nagy Erzsébet véleménye szerint ez egy sikertörténet lehet, a világjárvány miatti kényszerű átállás akár több évtizeddel is felgyorsíthatja a digitális oktatásra való átállást.

A szakszervezet tapasztalatai szerint noha az Oktatási Hivatal által közreadott módszertani ajánlás nem sokat ér, sorra jöttek létre a Facebookon és más digitális közösségi tereken csoportok, mára több ezres taglétszámmal.

Ezekben a tanárok egymás felkészülését segítik, illetve egyre-másra ajánlanak fel a cégek eszközöket, hálózati kapacitást az oktatás megszervezése érdekében. Nagy Erzsébet tapasztalta szerint mind a pedagógusok, mind a gyerekek kimondottan lelkesek az oktatás digitalizációját illetően. Amit hiányol, az Czunyiné Bertalan Judit tevékenységének bármilyen lenyomata, hiszen a volt államtitkárt menesztésekor rögtön kinevezték a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosnak.

A PDSZ eddigi tapasztalata alapján az eszközök esetleges hiánya nem lehet probléma, legalább okostelefonja ma már mindenkinek van, illetve az iskolák és civil szervezetek, cégek is tudnak felajánlani illetve kikölcsönözni taneszközöket.

Sokkal nagyobb problémának tartja a szakszervezet azt, hogy az óvodákat nem zárták be. A pedagógusi karban is ötven év feletti az átlag, az óvónők, dadusok esetében pedig még magasabb, tehát ők – az eddigi tapasztalatok alapján – még jobban ki vannak téve a megbetegedés veszélyének. A PDSZ véleménye szerint egy világméretű járvány esetében az, hogy ők be vannak rendelve gyerekfelügyeletre, illetve az, hogy a szakszolgálatok munkatársainak (iskolapszichológus, gyógypedagógus) is be kell járni dolgozni, kimeríti a Munka Törvénykönyvében is megfogalmazott munkavállalók veszélyeztetését.

A szakszervezet álláspontja az, hogy az iskoláknak és óvodáknak teljes mértékben be kell zárniuk, gyerekfelügyeletet sem szabad ellátniuk, mivel mindenki egészségét védeni kell.

A legjobb, ha a szülők vannak otthon a gyerekükkel, és ha a kormányzat abból a pénzből, amelyet az Európai Uniótól a járványveszély kezelésére kap, a szülői fizetések elmaradása miatti családi bevétel-kiesést kipótolná. Emellett juttatnia kellene forrásokat az önkormányzatoknak is, hogy abból oldják meg a gyerekfelügyeletet. Kisebb városokban és településeken az önkormányzat ugyanis az óvodák és iskolák nyitva tartásával látja el a gyerekmegőrzési feladatát, ez viszont potenciális veszélyforrást jelent. A szakszervezet álláspontja az, hogy a tanároknak joguk van írásos indoklással együtt megtagadni a munka felvételét, illetve, amennyiben bárkit bármilyen egészségkárosodás ér, akkor a munkáltató perelhető.

Megkerestünk több iskolát is a témában, közülük csak Horányi Gábor, a Lauder Javne Gimnázium főigazgatója vállalta névvel a nyilatkozatot. Szerinte a kötelező otthonmaradás egy nagyszerű lehetőség átállni a digitális tanulásra, most a tanárok, szülők, gyerekek közösen vizsgázhatnak szolidaritásból, összetartásból és empátiából. Számukra a digitális tanmenetre való átállás nagy munka volt, a közösség ereje átrepítette őket a nehézségeken, s már teljes értékű órákat is tartottak a diákoknak. Ebben szerinte nagyban segített, hogy már szerdán megkezdték a felkészülést az iskolabezárásra, ráadásul nem a hagyományos iskolamodellben tanítanak: közösségi iskolaként a gyerekek, szülők és tanárok egy közösséget alkotnak, folyamatos a kommunikáció, a tanárok és gyerekek nagyon jó viszonyban vannak, és a szülők is sokszor és nagyban segítenek.

Horányi Gábor továbbá elmondta, hogy volt olyan kollégájuk, aki a hagyományosabb oktatási formákat preferálja, s tanítványai építették ki lakásában az órák közvetítésének lehetőségét. Mindenki számára hozzáférhetővé tették a Google Hangouts vagy a Zoom programokkal a digitális tanórákon való részvételt. Biztos abban, hogy amikor a járványveszélynek vége lesz, az egész országban mindenki sok mindent máshogy fog majd látni az oktatás helyzetével kapcsolatban.

Egy budapesti, jó nevű középiskolában tanító tanár szintén inkább pozitív tapasztalatokról számolt be. Náluk a digitális átállást már többen megkezdték a hétvégén, vasárnap este pedig az iskolavezetés egy körlevélben egy ajánlásgyűjtemény átadásával segítette, hogy milyen digitális platformokat lehet és érdemes használni. Az osztályfőnökök begyűjtötték a tanulók elérhetőségeit, internet-hozzáférési lehetőségeiket. Az iskola tanulóinak többsége számára minden rendelkezésre áll, a néhány kivételt pedig önerőből igyekszik az iskola kezelni.

A lapunknak nyilatkozó pedagógus a legnagyobb negatívumot a kollégái eltérő digitális kompetenciájában látja, mert van, akinek az átállás még meg is könnyíti a munkáját, míg mások esetében óriási erőfeszítést fog kívánni az online platformok használata, a feladatok megosztása és az internetes kommunikáció.

Ő is kiemelte, hogy így legalább el fog kezdődni az a fajta pedagógiai reform, amelyet a jelenlegi oktatásirányítás egyelőre minden igyekezetével megpróbált gátolni.

Egy vidéki szakgimnázium tanára is alapvetően pozitívumokat említett, ám hozzátette, hogy hozzájuk sokan járnak be falvakból, ahol nem mindenkinek van számítógépe, tabletje. Nekik az iskola a saját eszközei közül biztosít PC-t. Egy szakképző iskolában a szakma tanítása a közismereti tárgyak mellett fontos lenne, ebben az időszakban most az elméleti részre kell kényszerűségből koncentrálniuk, a szakmai vizsgák, az érettségi számukra nehezen megoldható lesz, ha egyáltalán.

Más intézményekből is hasonlóakról számoltak be: sok iskolában a tanulók megpróbálnak kibújni a feladatok alól, mondván, hogy nekik nincs levélcímük, vagy amúgy is ritkán nézik a telefont, illetve a tanárok egy része még nem hallott a különböző digitális platformokról, a legtöbb helyen a Facebook-csoportok illetve a messenger-csoportok jelentik a digitalizáció csúcsát – a kötelezően használandó KRÉTA-rendszer mellett.

Az biztos, hogy a digitális átállás egy nagy kihívás lesz a pedagógusok és a diákok számára. Azok az iskolák, ahol már eleve előrébb tartottak a digitalizációban és ezt az előnyüket a jelenlegi kapkodásban tovább növelték, ott a diákok is könnyebben fognak hozzáférni a tananyaghoz.

Forrás: Magyar Hang

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ