Orbán Viktor miniszterelnök péntek este bejelentette: hétfőtől határozatlan időre bezárnak az iskolák, a gyerekek és a tanárok nem mehetnek be az iskolák épületébe. Azonban a tanítás nem állhat meg, úgynevezett digitális oktatás jön. Mit jelent mindez? Hogyan reagálnak azok az intézmények, amelyek már évek óta fejlesztik a digitális oktatást, és hogyan zajlik az átállás azokon a helyeken, ahol még az áramot is kampózni kell? A Qubit cikke.

A kormányfő több fontos intézkedés mellett kitért az oktatással kapcsolatos változásokra is március 13-i bejelentésében. Tíz akciócsoport felállítását jelentette be, és elsőnek az oktatással foglalkozó akciócsoportot említette, amelyet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárra bíztak. Az oktatásra vonatkozó kormánydöntések bevezetésénél kitért arra, hogy feltehetően néhány hónapra szóló változás elé nézünk, amelyekhez alkalmazkodniuk kell a diákoknak és a tanároknak is. Az oktatási akciócsoport az alábbi javaslatokat tette, amelyeket a kormány el is fogadott: 

  • március 16-tól kezdve új munkarend lép életbe, amelyet tantermen kívüli digitális munkarendnek hívnak;
  • a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, csak az igazgató;
  • a tanároknak folytatniuk kell a munkát digitális eszközökkel. Aki tudja, otthonról, akinek azonban nincs megfelelő infrastruktúrája, annak az iskolájából;
  • olyan tanítási módszert kell kidolgozni, amely egyáltalán nem igényel személyes találkozást;
  • az oktatási államtitkár módszertani ajánlásokat tesz közzé, amelyeket minden iskolába eljuttatnak, és amelyek segítségével a tanárok és a diákok is érteni fogják, hogy mi is a teendő.

Orbán elismerte, hogy ugyan próbálták kialakítani az ország digitális infrastruktúráját, de nem tudták befejezni. Lehet, hogy a mostani helyzetben ez a folyamat döcögni fog, de még mindig jobb, ha a pedagógusok folytatják a tanítást digitális eszközökkel, mintha teljesen abbahagynák azt. 

Amikor a kormányfő azt állította, hogy „a tanulók tudnak tanulni, és a tanárok tudnak tanítani, sőt az érettségire is fel tudnak készülni”, magától értetődőnek vett néhány dolgot:

  1. a tanároknak (az összesnek) vagy az iskoláknak (az összesnek) vannak a digitális oktatáshoz alkalmas eszközeik; 
  2. a diákoknak (az összesnek 1-12. évfolyamig) vannak a digitális oktatáshoz alkalmas eszközeik; 
  3. a tanárok képesek használni a meglévő digitális eszközöket, ezeken keresztül képesek leadni a tananyagot;
  4. a diákok képesek használni a digitális eszközöket, azokon keresztül információt elsajátítani;
  5. a tanárok is és a diákok is felkészültek arra, hogy digitális eszközökkel dolgozzanak együtt;
  6. mindenki számára elérhető lesz az oktatás. 

Ezzel párhuzamosan elismerte, hogy:

  1. nincs kidolgozott országos szintű digitális oktatási stratégia; 
  2. nincs minden tanárnak digitális eszköze (hiszen az iskoláét kell használni);
  3. a tanárok és a diákok nem tudják, hogy mit kell most csinálni, erre fog szolgálni a módszertani ajánlás, amit az oktatási államtitkár küld. 

Mi történt 2016 óta? 

Már 2016-ban volt digitális oktatási stratégia, amelyben helyzetelemzésként többek között megfogalmazták, hogy 

  • a digitális szövegértés fejlesztése még nem eléggé integráns része az iskolában átadandó tudásnak: a tanulók jelentős része digitális írástudatlanként hagyja el a köznevelést;
  • a tanítási és tanulási folyamat támogatására a pedagógusok kevéssé használják az IKT-eszközöket (infokommunikációs technológia);
  • Magyarországon a pedagógusok kevesebb mint 20 százaléka használ a tanórák több mint 25 százalékában IKT eszköz támogatást;>
  • a digitális tananyagok, tartalmak kapcsán is a tankönyvekhez hasonló helyzet alakult ki: a piac megszűnésével a fejlesztők kivonultak a hazai oktatási piacról, így szinte kizárólag az állami tartalomfejlesztés maradt, amely a szintén állami kiadású tankönyvek kiegészítésére készít digitális tartalomelemeket;
  • a hatalmas különbségeket mutató eszközállomány, illetve a nem egységes minőségű módszertani, tartalmi kínálat gyakorlatilag ellehetetleníti a szükséges digitális készségek átadását, fejlesztését, mindez már egyéb készségek elsajátítását is hátráltatja, és megnehezíti az IKT-val támogatott tanulást, valamint az egyéb pedagógiai feladatok (SNI, tehetséggondozás, felzárkóztatás stb.) ellátását is;
  • nem jelenik meg a köznevelési intézmények gyakorlatában olyan mérésértékelési keretrendszer, amely a tanulók, a pedagógusok, a szaktanárok és a gyakorlati oktatók aktuális digitális kompetenciáit mérné, illetve az egyéni fejlesztési utakat kijelölné (ezt követően pedig visszamérné).
A négy éve felvázolt összkép szerint tehát a diákok nem képesek tanulásra használni a digitális eszközöket, továbbá a tanárok jelentős részének nincs tapasztalata az ilyen eszközök osztálytermi használatában. Nincs kialakított értékelési rendszer, nem látszik, hogy milyen lesz a megvalósított digitális számonkérés és értékelés. Most egyik napról a másikra át kell állniuk ilyen tanításra, tanulásra.

Azonnali össznépi összefogás, vagy pánik?

A kormányfő bejelentése után felrobbant az internet. Azonnal otthontanulással foglalkozó Facebook-csoportok indultak (a legnépszerűbb néhány nap alatt 50 ezer fősre duzzadt), szinte az összes digitális oktatással foglalkozó szakember megszólalt, a legtöbb digitális oktatással foglalkozó cég kedvezményeket tett a szolgáltatásaik terén. Az információdömpingnek azonban az lett az eredménye, hogy elvesztek az információk. Az Online otthonoktatás című Facebook-csoportban követhetetlenné vált a tanácsok, trükkök átadása, hiszen percenként újabb és újabb posztok jelennek meg jó tanácsokkal (és persze használhatatlan ötletekkel, funkciótlan kommentekkel). Így az a pedagógus, aki még csak most kezd el kényszerből a digitális tanítással foglalkozni, inkább elbizonytalanodhat, semmint megerősödhet. Mindezek mellett tanárok, egyetemi hallgatók, önkéntesek, színészek ajánlották fel, hogy segítenek az átállásban. 

Prievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium nyelvtanára szerint

 mivel a tanárok digitális kompetenciái nem homogének, ezért fontos lépés lenne az átállás terén, hogy ne egyes tanárok kezdjenek bele az otthonoktatásba, hanem tanárcsoportok.

Állítása szerint a tanárok elkeseredettek és bizonytalanok, és nekik nem az a legjobb megoldás, ha hirtelen ajánlunk 10-15 különböző alkalmazást, hiszen lehet, hogy a számítógép bekapcsolása is problémát okoz. Szerinte az lenne a járható út, ha az adott iskolák tanárcsapatai közösen gondolnák végig, hogy milyen felületeket használnak a távoktatásra. 

A minőségi átálláshoz idő és tapasztalat szükséges. Még azoknak a pedagógusoknak is újra kell gondolniuk a tanítási folyamataikat, akik jártasak a különböző oktatást segítő applikációkban.

Rengeteg módszertani cikk próbálja segíteni a pedagógusokat. A tanarblog.hu rendszeresen közöl a szemléletbeli átálláshoz is hasznos cikkeket, de érdemes körülnézni a Modern Iskola weboldalán, vagy akár a Telenor Hipersuli oldalán, illetve a Vodafone apptárában. De ezek rövid átnézése is órákat, napokat vesz igénybe, és akkor még a gyakorlatba is át kell ültetni a leírtakat. 

A pénteken bejelentett hétfői átállás jogosan kelt félelmet a tanártársadalomban. Egy egyhetes rendkívüli szünet időt adhatott volna a tanároknak arra, hogy munkacsoportokban kidolgozzanak egy megfelelően működtethető otthontanulási rendszert, megvizsgálhatták volna a számukra legmegfelelőbb felületeket, felkészíthették volna a diákokat és a szülőket is az átállásra. Addig pedig egy csomaggal támogathatták volna meg az otthon maradt tanulókat. 

Már működő digitális gyakorlatok

Az már most világosan látszik, hogy a digitális oktatás igénye szét fogja forgácsolni az amúgy sem egységes oktatást. Lesznek olyan intézmények és pedagógusok, akik kihívásnak, megoldandó problémák fogják fel a kialakult helyzetet, és tömegesen lesznek gyerekek, akik kimaradnak a minimálisan elvárható oktatásból eszközök, infrastruktúra, sőt akár áram hiányában. 

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) az egyik első iskola volt az országban, ahol volt internet, voltak olyan számítógépes termek, ahová a gyerekek csak úgy bejárhattak a szabadidejüket eltölteni. 2017-ben videókban mutatták be, hogyan álltak át a digitális oktatásra. Még ebben az intézményben is – amely infrastrukturálisan, szemléletében képes az otthonoktatásra – napokig tartó megbeszélések, folyamatos internetes kapcsolat, online meetingek szükségesek a megfelelő minőségű otthonoktatás kialakításához.

Forrás: Qubit

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!