„Két héttel ezelőtt ültem a kollégáimmal, és arról beszéltem nekik, hogy olyan jó évünk lesz, mint korábban soha” – idézte fel Erdős Ákos, az egyik legnagyobb magyar rendezvényszervező, a Hello Event ügyvezető igazgatója. Az azóta eltelt időszakban azonban a koronavírus megérkezett Magyarországra, és emiatt sorra jelentik be a céges rendezvények, konferenciák lemondását – írja a g7.hu.

A Hello Event piaca teljesen összeomlott, és két hét elteltével a rekordbevétel helyett a túlélés lett a cél. „Májusig gyakorlatilag minden rendezvényt lemondtak” – összegzett Erdős. A tavaszi rendezvények elmaradása nagyjából 500 millió forintos bevételkiesést jelent a Hello Eventnek, amely a tavalyi forgalom harmada.

Most egymást hívogatjuk a konkurens cégvezetőkkel, és gyakorlatilag sírnak az ügyvezetők egymásnak

– festette le az rendezvényes cégek helyzetét Erdős.

Azt követően, hogy Európában is megjelent a koronavírus, sorra mondták le a nemzetközi vásárokat, konferenciákat, míg a nemzetközi nagyvállalatok utazási korlátozásokat vezettek be. Magyarországon az elmúlt két hétben vált igazán látványossá a járvány gazdasági hatása. Tömegesen mondják le a budapesti szállásfoglalásokat, a turistákra specializálódott vendéglátóhelyek forgalma összeomlott, a buszos cégek a túlélésért küzdenek, és a gyárakhoz is begyűrűzhet a visszaesés.

Durvább a 2008-as válságnál

Jó eséllyel még ezeknél a szektoroknál is érzékenyebben érinti a járvány a rendezvényszervezőket, amelyeknek ténylegesen eltűnt a piaca. „Ez nem olyan, mint a 2008-as válság, amikor elkezdtek nem rendelgetni. Akkor nem az volt, hogy egyszerűen mindent visszamondtak” – mondta Erdős. Szerinte akkor megszorításokkal lehetett játszani, illetve közbeszerzéseken is el tudtak indulni. „Ezekkel átvészeltünk egy-két évet, aztán visszaálltunk a piacra” – mondta.

Az általam megkeresett mintegy féltucat rendezvényes cég egyetértett abban, hogy a mostani helyzet drámaibb, mint a 2008-as gazdasági válság.

Most olyan mértékű katasztrófa érte a turizmust és a rendezvényszakmát, ami nem hasonlítható a válsághoz. Akkor a rosszak elhullottak, de a jók még akár erősödni is tudtak. Most viszont nem visszaesés van, hanem megszűnt a piac. Kezelhetetlen

– mondta Hegyi Attila, Magyarország egyik legnagyobb catering* cége, az Albatros Party Service tulajdonosa.

Hegyi azt mondta, ilyen szintű összeomlást még egy hete sem tudott volna elképzelni. Múlt hét csütörtökön azonban tömegesen elkezdték lemondani az ügyfeleik azokat a tavaszi rendezvényeket, amelyeken az Albatros intézte volna a cateringet.

A céges rendezvények szervezésével foglalkozó Bo – Live Branding Agency operatív vezetője, Végh Tamás is azt mondta, hogy az általuk szervezett tavaszi rendezvények 99 százalékát lemondták. Az időzítés amiatt különösen fájdalmas számukra, mert Végh szerint a rendezvényes szektor bevételei lényegében a tavaszi és az őszi* időszakra koncentrálódnak. Azaz lényegében ősszel kellene megkeresniük az egész éves bevételüket, már ha addig elmúlik a járvány.

Borulnak a szóbeli megállapodások

A rendezvényes cégek helyzetét különösen nehézzé teszi a Magyarországon kialakult piaci etikett. A rendezvényes cégek jellemzően magyar tulajdonban álló közép- és kisvállalkozások, megrendelőik pedig multinacionális cégek. Többen is arról beszéltek, hogy hiába dolgoztak akár fél vagy egy évet egy most lemondott rendezvényen, mégis futnak a pénzük után, mert a magyar piacon jellemzően csak az utolsó pillanatban papírozzák le a megállapodásokat.

A megrendelő multinacionális cégek erőfölénye és a jellemzően lassú, bürokratikus működése miatt az a gyakorlat alakult ki, hogy a rendezvényszervezők szóbeli megállapodás alapján kezdenek el dolgozni. „Amíg az ügyfél nem bólint rá a végleges büdzsére, addig nincsenek szerződések, ezeket sokszor a rendezvény előtt egy-két héttel papírozzák le. Ebben az is benne van, hogy az utolsó pillanatig próbálnak jobb árakat kicsikarni” – mondta Éder Bálint, a rendezvények technikai hátterének biztosításával foglalkozó Brill Audio Visual szolgáltatási vezetője. Volt, aki arról beszélt, hogy sokszor akár a rendezvény napján írják csak meg a szerződést.

Nagyon sokszor bizalmi alapon hitelezünk a cégeknek, és ez abszolút működött is, most viszont a 2008-as válsághoz hasonlóan visszaélnek a helyzettel” – mondta egy neve elhallgatását kérő rendezvényes. Szerinte hiába dolgoztak most lemondott rendezvényeken hónapokon át, sok partner „keresi a kibúvót, hogy ne kelljen fizetni.

A magyar kis- és középvállalkozások ki vannak szolgáltatva a jellemzően jóval nagyobb megrendelőiknek. „A multiknál van jogász, nálunk meg nincs. Innentől kezdve a vállalkozó ül szemben a jogásszal” – érzékeltette a helyzetüket. Szerinte észérvekkel, személyes felkereséssel ilyenkor meg lehet győzni a partnereket arról, hogy legalább részben fizessék ki az elvégzett munkát, de sok rendezvényes inkább kerüli az ilyen konfliktusos helyzeteket, mert szűk a piac, és fél attól, hogy jövőbeli ügyfeleket veszít így.

Lehetetlen mindent pótolni

A cikk elején idézett Erdős Ákos azt mondta, hogy a Hello Eventnél hiába szerződnek előre, a szerződésekben jellemzően 30-60 napos a lemondási idő. Ez amiatt problémás számukra, mert az 500 millió forintosra tervezett tavaszi forgalomból 240 millió májusi rendezvényekből származott volna.

Ezeket tehát még a 30-60 napos határidő előtt le tudták mondani az ügyfeleik úgy, hogy a rendezvényszerzőnek ne kelljen fizetniük. Ráadásul a határidőn belüli lemondásoknál is általában 50 százalékot fizetnek ki. Így a Hello Event tavaszra tervezett 500 milliós bevételéből mindössze 30-40 millió forint folyik be, amelyet ráadásul részben tovább kell számlázniuk az alvállalkozóiknak.

A szektorban ugyanis akár 10-15 alvállalkozóval dolgoznak a rendezvényszervezők. Külön cég csinálhatja a cateringet, a dekorációt, a bútorkölcsönzést, a grafikai munkákat, a színpadtechnikát vagy éppen a látogatók szállítását. A rendezvényeken résztvevő üzleti utazóktól számos további szektor függ a hotelektől az éttermeken át a taxisokig. A Hungexpo vezérigazgatója és a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének elnöke, Ganczer Gábor szerint az iparág komplexitása miatt nem is lehet megmondani, hogy mekkora az iparág forgalma és hány embert érinthet a szektor összeomlása.

Mivel a közeljövő teljesen bizonytalan, a helyzet napról napra változik, ezért az általam megkérdezett cégek is jellemzően kivárnak, akár napi sokórás meetingeken elemzik a lehetőségeiket.

Több forgatókönyvük van, igyekeznek a teljes lemondás helyett átszervezni a rendezvényeiket.

Azonban akkor sem tudnák megszervezni az összes elmaradt rendezvényt, ha nyáron már véget érne a járvány, mert egyszerűen nincs fizikai tér arra, hogy ősszel pótolják az elmaradt eseményeket. Például a tavaly nyolcmilliárdos árbevételű Hungexpo azzal számol, hogy forgalma akár 40 százalékkal csökkenhet idén.

Több helyen is felmerült a létszámcsökkentés, de egyelőre próbálnak kivárni, mivel állításuk szerint a rendezvénypiacon eddig is szakemberhiány volt, így minden erejükkel azon vannak, hogy megtartsák a jelenlegi csapatukat. Szinte mindenki megemlítette, hogy a tömeges csődök elkerüléséhez kormányzati segítségre lenne szükség, és az érdekvédelmi szervezetek jelenleg is egyeztetnek erről kormányzati szervekkel.

Forrás: g7.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ