Saját maguk kreálta megoldásokkal igyekeznek megvédeni magukat a koronavírus fertőzéstől a háziorvosok, a kormányra és a hatóságokra ugyanis nem számíthatnak. A hvg.hu által megkérdezett doktorok szerint már egy vagy két koronavírusos beteg feltűnése hetekre bedöntené a működést. Az egészségügyi szakértő szerint sajnos biztos, hogy lesz magyar haláleset is, csak az nem mindegy, hogy mennyi – írja a HVG.

 Kedves betegünk, kérjük, ha köhögéssel, magas lázzal és légzési nehézségből álló panaszokkal érkezett, akkor NE lépjen be a rendelőbe, hanem hívja a …. telefonszámot és odakint várja meg az orvost, aki kikérdezi önt” – egy észak-pesti egészségügyi szolgáltatóház ajtaján szerdától ez a figyelmeztetés fogadja a pácienseket. A négy rendelőből álló épületben összesen hét háziorvos praktizál: szerda reggel ők saját hatáskörben döntöttek úgy, hogy a saját védelmükben „faragnak egy kicsit” a Nemzeti Népegészségügyi Központ protokollját továbbító Fővárosi Kormányhivatal kedd felhívásán, az ugyanis az eredeti formában szerintük meglehetős veszélybe sodorná őket, a velük dolgozó asszisztenseket és a többi beteget.

A kedden kiküldött utasítás szerint eredetileg azt kellett volna kiírniuk a rendelőajtóra – tehát már az épületen belülre! – hogy a fenti panaszokkal érkezők ne üljenek le a váróteremben, hanem azonnal jelentkezzenek az asszisztensnél, az orvosnak pedig az előírás szerint soron kívül ki kell kérdeznie őket a tüneteikről, utazási előzményeikről és koronavírus-fertőzöttekkel való esetleges kapcsolatukról.

"Csakhogy ha ezt bent teszem ki, addigra már végigcaplatott a 60 méternyi, várakozókkal teli folyosón, leköhögte az asszisztensemet és/vagy engem. Vagyis, ha beigazolódik, hogy esetleg koronavírusos, akkor mindenki – magunkat is ideértve – mehet a karanténba. És akkor a továbbiakban ki fogja ellátni a többi beteget?" – vázolta a helyzetet a hvg.hu-nak az említett körzet egyik háziorvosa, a szerdán megkeresettek közül sokadikként világítva rá arra az óriási hibára vagy hiányosságra, hogy hiába jelentik – vagy inkább jelentenék – ők a járvány elleni védekezés első védelmi vonalát,

továbbra sem áll semmilyen védőfelszerelés háziorvosok rendelkezésére.

A szerdán megkeresett több mint fél tucat budapesti és vidéki háziorvos közül nem találtunk olyat, akinek lett volna nemhogy készlete, legalább egyetlen szettje a fertőzés ellen egyedüli védelmet jelentő FFP 3-as besorolású maszkból, egyszer használatos védőruhából és szemüvegből álló védőöltözetből.

A felkészítésünk a koronavírusra abból áll, hogy el lehet menni 1 doboz, vagyis 50 darab sebészi maszkért – ennyi a központi ellátás

– mondta keserűen egy másik budapesti háziorvos is, hangsúlyozva, hogy az egyszer használatos eszközt – amely a vírus elleni védekezésre nem alkalmas, legfeljebb a fertőzés továbbadásának veszélyét csökkenti – nem nekik, hanem a fertőzésgyanús betegeknek kell felvenni.

Van azonban olyan rendelő, ahol még ezt sem kapták meg, így az ott dolgozók szerint már attól is nagy bajban lennének, ha 1-2 gyanús eset feltűnne, nemhogy akkor, ha tömegesen jelentkeznének.

Egy dél-pesti szakorvosi rendelő háziorvosainak – ritka kivételként – az önkormányzat biztosított néhány tucat FFP 3-as besorolású félálarcot, mindenhol másutt azonban maguknak kell megvenniük, amivel pillanatnyilag nem az a legnagyobb gond, hogy a kettő-négy óránként cserélendő eszköznek háromezer forint darabja, hanem, hogy nem is lehet hozzájutni, mert továbbra is hiánycikk.

Hiába mondta Pintér Sándor február 7-i népjóléti bizottság előtti meghallgatásán, és hangzott el azóta többször is, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények dolgozói megállás nélkül gyártják maszkokat és nem lesz belőle ellátási hiány, ez nem így van. Az sem egyértelmű ráadásul, hogy a börtönökben milyen maszkokat gyártanak: a bizottsági meghallgatásra Pintér Sándor az egyedüli védettséget adó PFF3-as maszkot vitt mutatóba, a Bv-intézetekben folyó munkáról készült MTI-képek tanúsága szerint viszont egyszerű sebészmaszkok kerülnek ki a fogvatartottak keze alól.

A háziorvosoknál egybehangzó állításuk szerint egyelőre egyébként még nem jelentek meg a pánikban lévő, magukat koronavírusosnak érző betegek, sőt mintha a járványtól tartva a megszokottnál is kevesebben mennének most orvoshoz.

Viszont a korábbi hetekben mindannyiuk szerint nagyon sok tüdőgyulladásos beteg jelentkezett, emiatt, ha a fertőzés tömegesen megjelenik, szerintük nem lesz könnyű megkülönböztetni a koronavírusos esetet a „sima” tüdőgyulladástól.

A hivatásos protokoll másik fontos előírásának betartása, amely szerint ha koronavírusos beteg érkezik, azonnal el kell különíteni, szintén sok helyütt problémás – a megkérdezett hat orvosból például csak egy tudja ezt megoldani: normál esetben ugyanis csak a gyermekorvosi rendelőkben kell lennie elkülönítőnek, a felnőtt rendelőkben maximum a rosszul lévő betegeknek fenntartandó fektető van, de a legtöbb esetben ez nem üres helyiség: van, ahol az orvoshoz kell ezen keresztül átmenni, van, ahol az asszisztens dolgozik ott.

Maximum annyit tudok tenni, ha gyanús eset érkezik, hogy kiültetem a nyitott ablakba

– vázolta a lehetőségeit egy másik fővárosi háziorvos, aki – miután egy szakrendelő 2. emeletén dolgozik – a cikk elején említett kollégáival ellentétben nem kérheti a pácienstől, hogy az utcán várjon, amíg kimegy hozzá.

A háziorvosok védtelensége miatt szerdán egyébként a Magyar Orvosi Kamara is szót emelt, a hvg.hu-nak nyilatkozó érintettek pedig úgy látják: ők jószerével tehetetlenek, így szerintük csak az emberek felelősségtudatán múlik majd, sikerül-e a kordában tartani a járványt – például, mert fegyelmezetten otthon maradnak (különösen külföldi tartózkodás után), nem rohannak gyanús panaszaikkal a rendelőbe, vagy a sürgősségi ügyeletre, hanem telefonon kérnek segítséget.

Fogalmam sincs, mi lesz, ha tényleg kitör a járvány. Mi nem fogjuk tudni győzni, az biztos

– mondta egy vidéki kisváros háziorvosa is, aki szerint a tömeges járványhelyzet kezeléshez – például, ha az Olaszországból tömegesen hazahívottakon esetleg elkezdenek megjelenni a tünetetek – elsősorban a mentőket és a betegekhez kijáró ügyeleti teameket kellene ellátni tisztességes védőfelszereléssel. (A koronavírus-gyanús betegnek alapvetően ma is csak telefonon szabadna érintkezniük a háziorvossal, aki, ha a kikérdezés után beigazolódik a fertőzésgyanú – külön e célra beállított mentőt rendel hozzá, amely elviszi a kijelölt fertőzőbeteg-ellátó intézménybe – Budapesten és Pest megyében az egyesített Szent István és Szent László Kórházba.)

Pillanatnyilag nem tudunk mást, mint reménykedni, hogy minket elkerül a tömeges megbetegedés, de ehhez egyelőre sajnos sem az egészségügyi dolgozókhoz való hozzáállás, sem a kommunikáció nem túl bíztató

– foglalta össze saját és kollégái helyzettét egy dunántúli kisváros háziorvosa.

Nem látja sokkal fényesebben a helyzetet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, oxyológus szakorvos sem: szerinte nagyon sok olyan intézkedés van, amit, ha nem akar az ország teljesen védtelenül állni a járvány előtt, képletesen szólva már tegnap, sőt a múlt héten meg kell volna hozni.

A legeslegfontosabb szerinte is az, hogy az egészségügyi dolgozók jussanak-juthassanak hozzá a szükséges védőfelszereléshez. Az olaszországi helyzet kialakulásában – emlékezetes – igen komoly szerepe volt annak, hogy az orvosok-ápolók csak későn kezdték el viselni a védőeszközöket, így maguk is erősen hozzájárultak a járvány terjedéséhez.

A kormánynak ezért „nulladik lépésként” ennek elkerüléséért kellene mindent megtennie, és akár „diktatórikus módszerekkel” védeni az egészségügyi dolgozókat, – első körben is a háziorvosi ellátásban dolgozókat, akikből így is hiány van, és akik nagyon nagy része nyugdíj előtt áll, vagyis önmaga is a leginkább veszélyeztetett korcsoportba tartozik.

A betöltetlen praxisok miatt így is több százezer ember él ma Magyarországon úgy, hogy nincsen háziorvosa, ha meglévők kidőlnek, az tovább rontja a helyzetet, az „első védvonal” kiesése pedig egyértelműen azzal jár majd, hogy az ijedt betegek eggyel feljebb, az amúgy is leterhelt sürgősségi osztályokon jelentkeznek majd a tüneteikkel.

(A népegészségügyi központ protokolljáról, hogy lehetőleg telefonon kell csak jelentkezni az orvosnál, feltehetően nagyon sok embernek nincs is tudomása, ők nyilvánvalóan odamennek-odaülnek majd, ha panaszaik jelentkeznek.)

Ez több szempontból, de leginkább azért problémás, mert a koronavírus-gyanús esetek tömeges felbukkanásától függetlenül ugyanúgy lesznek mindig sürgősségi ellátásra szoruló – infarktus-, vakbélgyulladás-, trombózisgyanús ..stb. betegek, a „többlet” tehát mindenképpen nagyon erősen leterheli, hosszabb távon pedig végső soron akár meg is béníthatja az egészségügyi rendszert. (Ehhez közeli helyzetet él meg ezekben a napokban számos észak-olasz, az ott dolgozó orvosok beszámolóiról például ebben a cikkben írtunk).

A legszűkebb keresztmetszet Kunetz Zsombor szerint itthon ugyanakkor nem a sürgősségi, hanem az intenzív terápiás ellátás lehet.

Bár az operatív törzs keddi tájékoztatóján a minap azzal nyugtattak mindenkit, hogy 1600 intenzív ágy áll rendelkezésre (ezekhez tartozik lélegeztetőgép, ami kiemelten fontos a koronavírusosok ellátásában, hiszen a megbetegedés nagyon gyakori tünete a légzési nehézség, tüdőgyulladás, és a tüdő elégtelen működése), a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) utolsó elérhető, 2018-as statisztikája szerint valójában csak 1099 ilyen aktív ágy van, amelyek 60-70 százalékán most is indokoltan fekszik valaki, akit értelemszerűen emiatt nem lehet onnan elküldeni. Az egészségügyi szakértő szerint mivel az eddigi tapasztalatok szerint a legoptimálisabb esetben is a fertőzöttek megközelítőleg 10 százaléka kerül olyan állapotba, hogy lélegeztetésre van szüksége, a fennmaradó 3-400 ágy már 3-4000 megbetegedésnél betelne, ami – az olasz, koreai vagy iráni példát nézve – egy eldurvuló járvány esetén nagyon hamar bekövetkezne.

A szakértő szerint ugyanakkor nemcsak, sőt, nem elsősorban a lélegeztetőgép hiánya a gond, hanem, hogy ki fogja azokat bekapcsolni – az intenzív terápia ugyanis önálló szakág, intenzív terápiás orvosból pedig eleve hiány van az országban.

Utóbbi miatt Kunetz Zsombor fontosnak tartaná például, ha akár távoktatás – e-learning – formájában gyorstalpalókat szerveznének a koronavírusos betegek lélegeztetésének protokolljáról a sürgősségi ellátásban, vagy ahhoz közeli szakmákban dolgozó orvosoknak – ezzel megnőne azon orvosok száma, akik intenzív terápiás ellátásban is részt tudnak venni:

A köhögő-tüsszögő beteget el tudja majd látni a diplomás ápoló, és az orvost akkor fel lehet tolni eggyel feljebb, plusz a kiterjesztett kompetenciájú ápolókat is sokkal inkább igénybe lehetne venni

– véli a szakértő, utóbbiak ugyanis bár egy csomó ellátásformát el tudnának végezni önállóan, a hatályos jogszabályok szerint ezt nem tehetik meg. Ha viszont beüt a krach, azt nem lehet megtenni, hogy ne tehessék meg:

Ezeket el kell engedni. Háborús ellátásra kell felkészülni.

– hoz mellbevágó hasonlatot a sajnos könnyen előálló helyzetre Kunetz Zsombor.

Az oxyológus szakorvos szerint a „háborús protokollnak” azzal is együtt kell majd járnia, hogy jobban meg kell szűrni például, hogy mi a mentők feladata és mi nem az – egy kéztöréses beszállítása a sürgősségire a járvány eszkalálódása esetén biztosan nem lesz az –, de nagyon fontos lenne emellett szerinte a szűrések kiterjesztése is – az összes egyetem képes lenne például a koronavírus-szűrésre, ha ők is megtehetnék, akkor előrébb járhatnánk a felderítéssel és nem egyszerre zúdulna az országra a fertőzés-áradat.

A tesztek számának emelése a nemzetközi tapasztalatok szerint egyértelműen együtt jár a felismert fertőzöttek számának növekedésével. Eddig azok az országok tudtak felülkerekedni a járványon, ahol sok szűrést végeztek – olyanokon is, akik még nem mutatták a tüneteket – míg Magyarországon az ilyeneket – ahogy több, utólag fertőzöttnek bizonyult beteg vagy családtagja esete is mutatja – hazaküldik, annak ellenére is, hogy tudható, hogy a vírus az esetek nyolcvan százalékában enyhe lefolyású vagy észrevétlen. Magyarországon a koronavirus.gov.hu legutolsó adatai szerint eddig mindössze 609 mintavételt végeztek.

Kunetz Zsombor szerint nem utolsó sorban pedig a kommunikáción is nagyon fontos lenne változtatni, nemcsak a személyeken – például, hogy a járvánnyal kapcsolatos döntéseket talpraesett kommunikációs szakember helyett egy rendőr vagy az újságírók ellen beoltott miniszter kommunikálja –, hanem abban is, hogy partnernek kellene tekinteni a lakosságot és minden csatornán azt próbálni tudatosítani, hogy az egyetlen mód a katasztrófa elkerülésére, ha fegyelmezetten állnak a kérdéshez és lehetőség szerint otthon maradnak.

A szakértő szerint, ha a fent felsoroltakat gyorsan meglépi a kormány és az egészségügyi vezetés, akkor is elkerülhetetlen, hogy a járványban idehaza is meghaljanak majd emberek, de ha nem lépi meg őket, vagy csak későn, akkor jóval többen fognak.

Az évekig szintén a sürgősségi ellátásban dolgozó Zacher Gábor szerint a hazai kórházak sürgősségi osztályainak felkészültsége a jelenlegi helyzetben még megfelelőnek mondható – van elegendő szakember és védőfelszerelés. A fertőzések számának növekedésével azonban szerinte is törvényszerű, hogy a sürgősségi rendszerben jelenjenek meg a vírus tüneteitől szenvedő betegek – ekkor nyilván emelni kell majd a kapacitásokat, és kivételes intézkedésekkel próbálni tartani a helyzetet.

A Honvédkórház sürgősségi centrumának a vezetői posztjáról 2018 nyarán távozó szakember szerint ez utóbbi nemcsak azt jelenti, hogy plusz erőforrásokat kell mozgósítani és adott esetben más területen dolgozó szakorvosokat átcsoportosítani, vagy engedélyezni a jelenleg törvényileg limitált extra túlórákat, hanem olyan lépéseket is, mint hogy a sürgősségi centrumok triázs, vagyis betegosztályozó részlegei (amelyek lényege, hogy a beérkező betegeket speciálisan kiképzett szakember osztályozza aszerint, hogy mennyire sürgős ellátást igényelnek) elé állítsanak fel egy „pretriázst”, annak érdekében, hogy a fertőzésgyanús eseteket lehetőleg még az intézménybe lépés előtt el lehessen különíteni.

A legnagyobb gondot Zacher Gábor szerint is az intenzív ágyak – vagyis a lélegeztetőgépek és a kezelésükhöz értő szakemberek – hiánya jelentheti, a megbetegedések számnak felfutása szerinte nagyon komoly logisztikai kihívás elé állítja a kórházakat, hogy hogyan sakkozzanak a kapacitásokkal, és előállhat a helyzet, hogy a szükséges mennyiségű ágyat és szakembert csak az előjegyzett műtéteket lemondásával, elhalasztásával lehet fenntartani.

Zacher Gábor szerint a kormány ma elsősorban kommunikációs téren van lemaradásban, az emberektől szerinte nagyobb fegyelmet kell kérni és megértetni, hogy példátlan szükség van az odafigyelésre, a szabályok betartására és az összefogásra, az egészségügyi dolgozók felé pedig szerinte a megbecsülésüket lenne fontos kommunikálni és azt, hogy mennyire számít rájuk az ország, mekkora szükség van a munkájukra.

Hogy a kormány mennyire osztja ez utóbbi álláspontot, elég jól látszik az Emmi szerdai kemény hangú közleményéből, amely minden pontjában durván helyreutasította a koronavírus-helyzet kezelését bírálni merészelő Magyar Orvosi Kamarát. A háziorvosok által is hiányolt védőfelszerelésről a tárca közleménye például azt írta:

A MOK vezetésében ülő orvosoknak tudniuk kell, hogy a háziorvosnak kötelességük biztosítani a működésükhöz szükséges feltételeket. Ők felelősek a saját és a betegeik biztonságáért is. Az állam természetesen segít, például most védőmaszkokkal.

Arról már nem írtak, hogy ez a hvg.hu-nak megszólal háziorvosok által is említett, a vírus ellen nem védő sebészi maszkokat jelenti, és arról sem, hogy az operatív törzs néhány órával korábbi tájékoztatóján Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 444.hu kérdésére gyakorlatilag elismerte, hogy hiány van a valódi védelmet adó FFP-maszkokból és bár 60 ezer ilyen speciális félálarc van készleten, a háziorvosoknak speciel nem jut belőle.

Forrás: HVG