Szerdán kora délután hirdette ki a kormány a veszélyhelyzetet, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés közben megtartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kabinet a koronavírus elleni védekezés érdekében rendkívüli jogrendet vezet be. Hasonlóra – az egész országot illetően – nem volt még példa a rendszerváltása óta.

A különleges, eddig nem tapasztalt helyzet miatt számos településen a miniszteri bejelentést követően néztek utána, mostantól milyen előírásokat kell követniük. Ez még nem teljesen világos, mivel a részleteket meghatározó kormányrendeletek nem jelentek meg, csak az, amely szerda délután három órai határidővel deklarálta a veszélyhelyzet életbe lépését.

A további részletszabályok azért fontosak, mert veszélyhelyzetben a kormány olyan rendeleteket alkothat, amelyekkel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

Ugyanakkor a speciális időszakra a 2011-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény rendelkezései érvényesek. Ez határozza meg a többi között azt, hogy veszélyhelyzetben milyen sajátos irányítási szabályok vonatkoznak az önkormányzatokra. A törvény pedig nem tesz különbséget különféle vészhelyzetek között, hanem ilyen esetben általánosságban a polgármesterekre ruházza az önkormányzati testületek hatásköreit.

A 46. paragrafus 4. bekezdése így fogalmaz:

Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

Mivel a törvény nem tartalmaz részletesebb magyarázatot, információnk szerint több önkormányzatnál is azt a következtetést vonták le – bármi volt is a törvényt megalkotó fideszes kormánytöbbség kilenc évvel ezelőtti szándéka –, hogy

mostantól a polgármestereknek nincs szükségük a képviselő-testület felhatalmazására a döntéshozatalkor.
Emiatt, úgy tudjuk, több budapesti kerület jegyzője a kormányhivatalhoz fordult állásfoglalásért, amely azonban még nem adott választ kérdéseikre.

Mindez különösen ott okozhat váratlan helyzeteket, ahol az ellenzék ugyan többséget szerzett vagy patthelyzetet ért el a testületben, de a Fidesz meg tudta tartani a polgármesteri posztot (ilyen például Kőbánya, vagy a megyei jogú városok közül Nagykanizsa).

Forrás: 24.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ