Egyre kevésbé tudják kiszolgálni a koronavírus-járvány miatt megnövekedett igényeket a webáruházak, az egészségügyi termékeket forgalmazó e-kereskedők ugyanakkor paradox módon dolgozóik szabadságolására kényszerülnek – írja a Népszava.

 Számos egészségügyi, higiéniai termékeket forgalmazó webáruház már dolgozói „kényszerszabadságolásán” gondolkozik.

Hiába van ugyanis a koronavírus terjedése miatt nagy felfutása most ezen termékeknek, a beszállítói kapacitások korlátozottsága miatt a webshopok is egyre kevésbé tudják kiszolgálni az igényeket – számolt be érdeklődésünkre a e-kereskedőktől érkezett visszajelzésekről Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. A lázmérők, szájmaszkok, fertőtlenítők iránti kereslet a webáruházakban is óriási volt az elmúlt hetekben, ám raktárkészleteik kimerülése után a kereskedők most azzal szembesülnek, hogy a nagykereskedelmi partnerüktől, illetve a lengyel, olasz vagy cseh beszállítóiktól nem tudnak rendelni. A nemzeti kormányok korlátozzák ugyanis ezen termékek exportját.

Az érintett termékekből így egyre inkább hiány mutatkozik az internetes áruházakban is. Néhány webáruház még a raktárkészlete teljes kisöprésével úgy, ahogy teljesíteni tudja a megrendeléseket, de már ők is látják, hogy a következő hetekben nem érkezik be új szállítmány. Ha pedig nem tudnak árut tenni a polcra, akkor a dolgozókra sincs szükségük.

Madar Norbert hangsúlyozta: nem egyik napról a másikra küldik szabadságra a dolgozókat – annak kiadását egyébként is 15 nappal korábban jelezni kell –, de azt már érzékelik, hogy ezek hamarosan elkerülhetetlen lépések lesznek, hiszen a beszállítói láncok helyreállására az elkövetkező hónapokban nem sok esély van.

Nemcsak az egészségügyi termékek, hanem a tartós élelmiszerek iránti kereslet is megugrott az utóbbi hetekben. A drogériák és a hipermarketek forgalma február utolsó hetében a Nielsen adatai szerint 25 százalékkal nőtt, leginkább a cukor, a liszt, a konzervek iránt futott fel a kereslet. A GKI Digitalnál még nem állnak rendelkezésre adatok ennek az online kereskedelemre gyakorolt hatásáról, az azonban látszik, hogy az élelmiszer-házhozszállítást is biztosító áruházláncok jócskán megnövelt határidővel dolgoznak most. A korábbi, akár másnapi kiszállítás helyett már csak kéthetes határidővel vállalnak megrendeléseket – mutatott rá Madar Norbert.

Mivel pedig az online élelmiszerboltok valójában a vásárlóhoz közel eső nagyobb áruházakból szállítják ki a megrendelt árut, ha ott épp elfogyott a polcokról a cukor vagy liszt, akkor online sem tudják teljesíteni a megrendelést.

A munkaerőhiány miatt a hirtelen megugrott igények teljesítéséhez - a polcok újra töltéséhez vagy az árucikkek kiszállításához - nincsen elég dolgozó sem, de Madar Norbert szerint a kereskedők szándékosan is próbálják elnyújtani a teljesítési időszakot, mert így jobban tudják biztosítani a termékekből is az utánpótlást.

A napi fogyasztási cikkek online rendelése egyébként némiképp még gyerekcipőben jár Magyarországon, hiszen ezen termékeket döntően még nem a webről rendelik meg a magyarok. Az úgynevezett FMCG-szektor (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek) ugyanakkor az utóbbi időben az online térben is dinamikusan bővül.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint tavaly e terület forgalma több mint 19 százalékkal nőtt, és csaknem 62 milliárd forintra rúgott. A teljes online piacból azonban a napi fogyasztási cikkek még csak 10 százalék alatti részesedést hasítanak ki. A hazai online kiskereskedelem tavalyi éves forgalma ugyanis már elérte a bruttó 625 milliárd forintot, ezen belül a legnagyobb, 147 milliárdos forgalma a műszaki cikkeknek volt. Madar Norbert szerint  koronavírus terjedése némiképp fellendítheti az online kiskereskedelmet, azon belül is az élelmiszerek házhozszállítását, ezek a vásárlások azonban javarészt előrehozott költekezések, így nem biztos, hogy hosszútávú hatásuk lesz a szektorra.

Az e-kereskedők hangulata mindenesetre 2015 óta most a legnegatívabb a felmérés szerint. A borúlátó gazdasági várakozásokban szerepet játszik a forint árfolyamának romlása, a globálisan tapasztalható gazdasági bizonytalanság, a munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés, az egyre nagyobb konkurenciát jelentő külföldi webáruházak, és újabban a koronavírus hatása a beszállítói láncokra.    

A magyarok harmada vásárol a neten

Magyarországon már 3,3 millió aktív online vásárló van: ők tavaly 60 milliónál is több megrendelést adtak le a neten, ebből 43 milliót hazai, 17 milliót külföldi webáruházakban. Az egy főre vetített éves költés 190 ezer forintot tett ki, az átlagos kosárérték 14 ezer forint volt, ami 2018-hoz képest 2,7 százalékos növekedés. A rendelések gyakorisága ugyanakkor 13 százalékkal emelkedett, vagyis a magyarok is egyre többször vásárolnak a neten. Az online vásárlók kétharmada vidéken él, a forgalom felét ugyanakkor mégis Budapest és Pest megye adja, mivel vidéken csak alkalomszerűen, kisebb értékben vásárolnak a netről a fogyasztók.      

Forrás: Népszava