Véleményük szerint a szakképzésről szóló törvény rendelkezései nem illeszkednek a magyar jogrendbe, nem segíti, hanem hátráltatja az ország műveltségi szintjének emelkedését, a tanítás és tanulás szabadságát – írja a Népszava.

 Egyszerre két alkotmányjogi panaszbeadványt is készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tavaly novemberben elfogadott, és már idén januárban hatályba lépett szakképzési törvénnyel kapcsolatban

– derült ki a szakszervezet csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Az egyiket január végén be is nyújtották, ebben azt kérik az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy a törvény valamennyi rendelkezését a hatályba lépés napjától visszamenőleg semmisítse meg. A PSZ szerint a törvény sérti az alaptörvény rendelkezéseit, egyebek mellett sérül a tanítás szabadságához való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. A törvény elfogadása és hatályba lépése között túl kevés idő telt el, az érintettek nem tudtak felkészülni.

A szakképző intézményeknek úgy kellene átalakítaniuk pedagógiai programjukat, hogy a szakmai követelmények nem ismertek. A szülőknek és gyermekeiknek pedig úgy kell iskolát választaniuk, hogy a jelentkezés időszakában nem tudható, milyen pedagógiai munka indulhat a 2020/2021-es tanévben. A szakszervezeti tevékenységek joga is sérül, miután a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogorvoslat lehetősége nélkül elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk átkerül a Munka törvénykönyve (Mt) hatálya alá. 

A PSZ másik beadványa ezért arra irányul, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az erre vonatkozó rendelkezéseket. A szakszervezet szerint az Mt hatálya alatt a dolgozók helyzete bizonytalanná válik, nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkukra kényszerül, a foglalkoztatottak díjazása, munkaideje sem tisztázott.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke rámutatott: bár a kormány átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben dolgozó tanároknak, ennek pénzügyi fedezete eddig még sehol nem jelent meg. A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjesztik az Ab elé, ezért arra kérik a szakképzésben dolgozókat, aláírásukkal adjanak meghatalmazást a szakszervezet honlapjáról letölthető nyomtatványon. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök arról is beszélt: sztrájkbizottsági tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, az erről szóló levelet január 29-én küldték el Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinek a törvények szerint öt napja lett volna arra, hogy kijelölje a kabinet tárgyalódelegációját, ám ezt azóta sem tette meg. A PSZ közben a társszakszervezetekkel is egyeztetést indított a sztrájkbizottság kibővítéséről. Szabó Zsuzsa elmondta azt is, február 18-ra meghívást kaptak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülésére, ahol az első napirendi pontban egy új köznevelési stratégia tervezetéről lesz szó. 

A PSZ másik alelnöke, Totyik Tamás arra hívta fel a figyelmet: a kormány mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy úgy fogadta el az új Nemzeti alaptantervet (NAT), hogy a 2012-ben bevezetett NAT-ot felül sem vizsgálta az oktatásért is felelős miniszter, holott ez törvényi kötelessége lenne.

Így nem tudni, pontosan mi okból, milyen szempontok alapján kellett átírni az alaptantervet. A PSZ az új NAT bevezetésének elhalasztását kéri. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta, Totyik szerint mégis napirenden lehet az óvodák államosításának terve is. Állítása szerint a Belügyminisztériumban elkezdtek fejleszteni egy oktatási osztályt, továbbá ha a kormány a terveknek megfelelően valóban csökkenti a helyi iparűzési adót, az nagy érvágást jelent majd az óvodák mostani fenntartóinak, az önkormányzatoknak, az óvodák finanszírozása veszélybe kerülhet. Szerinte mindez abba az irányba mutat, hogy a kormány az iskolákhoz hasonlóan az óvodákat is központi irányítás alá akarja vonni.

Forrás: Népszava