Ózd eddig sem állt fényesen: tavaly decemberben 2009 álláskeresőt tartottak ott nyilván, ami a munkaképes korú lakosság csaknem 8,6 százaléka. Ez sokkal magasabb a 3,5 százalékos országos átlagnál – írja a 24.hu.

Ráadásul a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint az ózdi álláskeresők mintegy harmada hosszabb ideje reménytelen helyzetben van, több mint hatszáznak már legalább egy éve nincs munkája. A bejelentett 1200 fős elbocsátás pedig több mint 5 százalékkal, 13,7 százalékra duzzasztaná az álláskeresők táborát.

Termékváltás miatt nem kell a gyár

Az első hírek arról szóltak, hogy keresletcsökkenés miatt zárják be a főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat előállító ózdi üzemet. A szerdai megbeszélésen, amelyen a szakszervezet, az üzemi tanács, a járási hivatal és a munkaügyi központ vezetői is jelen voltak, azonban a gyár vezetői üzletpolitikai döntésre, termékváltásra hivatkoztak – rekonstruálta a történteket lapunknak Janiczak Dávid polgármester.

A gyárat eredetileg a General Electric (GE) üzemeltette, csak 2018-ban vette meg az ABB, és hamar kiderült, hogy felesleges az ózdi bázis. Lapunk megkeresésére az ABB-nél megerősítették, nemrég úgy döntöttek, hogy a jövőben már csak ABB-s termékeket fognak gyártani és forgalmazni, a GE-s termékeket kivezetik. Mivel az ózdi gyárban nagyrészt GE-s termékeket állítottak elő, az ABB-s gyártás kis kapacitású volt, nem lett volna gazdaságos fenntartani, ezért döntöttek a bezárás mellett. Az új termékstratégia piaci elemzéseken alapul, az ABB megvizsgálta azt a verziót is, hogy megtartja az ózdi gyárat, és átállítja ABB termékekre, de a máshol lévő gyártósorok áttelepítése nem lett volna gazdaságos.

A polgármester rákérdezett, van-e a döntésnek politikai oka, de a gyárvezetés azt válaszolta, színtiszta üzletpolitikai döntésről van szó, és szerintük jó is volt a kapcsolat a városvezetéssel.

Júliustól lesznek elbocsátások

A polgármester szerint június végéig nem lesznek változások a gyárban, júliustól év végéig építik le a teljes létszámot. Mivel a gyár helyben marad teljes infrastruktúrájával, reménykedik abban, hogy talán egy befektető megvásárolja, és így megoldódik a nagyjából 1200 dolgozó továbbfoglalkoztatása. Persze ha ez túl későn történik, a dolgozók nem valószínű, hogy ki tudnak várni – Ózdon, és a régióban az emberek hónapról-hónapra élnek, nincsenek tartalékaik.

A munkaügyi hivataltól nem adtak konkrét választ arra, hogy hány embert tudnának máshol elhelyezni – a polgármester a sorok között azt olvasta ki, hogy a létszámhoz képest elenyésző számút.

Az ABB azt válaszolta, igyekeznek segíteni a munkavállalók elhelyezkedését, akár valamelyik másik magyarországi telephelyükön, vagy a térség más vállalatainál, és együttműködnek a munkaügyi hivatallal is. Mivel az ingázás a közlekedési nehézségek miatt problémát jelenthet, a polgármester bízik abban, hogy helyben is lesz munka.

Egy ideje már pletykálták, hogy bezárhat a gyár

Tavaly már pletykáltak arról, hogy bezárhatják a gyárat, ezért a polgármester tájékoztatást kért. Novemberben az ABB-vezetés azt mondta neki, ugyan három termék gyártását elvitték Ózdról, de további változást nem terveznek. Közleményt is adtak ki, amiben az szerepelt, hogy a kereslet függvényében fognak foglalkoztatni, de a polgármester szerint ez máskor is, más gyárban is így volt. A gyár megkeresésünkre azt írta, akkor még tartott az értékelés, nem volt döntés, és pletykákat nem akartak kommentálni.

A tavalyi szóbeszéd elhalkult, de idén január végén, majd február elején ismét aggasztó híreket kapott a polgármester, ám a gyárvezetés még pár nappal a bejelentés előtt is azt mondta neki telefonon, a bezárás csak pletyka. Végül a polgármester kedden kapott tájékoztatást a gyárbezárásról, a nyilvános tájékoztatás előtt csupán negyed órával.

Minden segítség fontos lehet

Janiczak Dávid a megbeszélés alapján biztos abban, hogy a gyár bezár év végén. Efelől nem hagyott kétséget a gyárvezetés válasza sem. A polgármester szerint már ki is értesítették a munkavállalókat, tudatták velük az új bónuszrendszert, és hogy mennyi végkielégítésre számíthatnak.

A polgármester megemlítette, értékelik, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter péntekre tárgyalást kezdeményezett a gyár ügyében. Hogy mit tervez a kormány, arról egyelőre nincs információja, de mint mondta, minden segítség fontos lehet, amellyel megtarthatják az emberek munkahelyeiket. Példa mindenesetre már volt munkahelymentő kormányzati beavatkozásra: tavaly év elején az Ózdi Acélművek Kft.-be vásárolt az állam 20 százalékos részesedést 60 millió euróért (durván 10 milliárd forint), és éppen most vásárolja ki Mészáros Lőrincéket az MVM Zrt. a veszteségessé vált Mátrai Erőmű Zrt.-ből, hogy megmaradjanak a munkahelyek.

Bajban lesz a város

A gyárat üzemeltető Industrial C&S Kft. mérlege szerint 2018-ban 328 millió forint volt a fizetett iparűzési adó, vagyis ilyen nagyságrendű kiesésre számíthat a város. A polgármester szerint összesen 1-1,2 milliárd forint körül szokott alakulni Ózd adóbevétele, ennek alapján az ABB-gyár kiesése miatt

a város adóbevételének harmadától-negyedétől eshet el.

Már így is veszítettek iparűzési adóban, mert a gyár előző tulajdonosa, a GE későn adta le 2018-as mérlegét. Ezért a minisztérium a 2017-es mérleg alapján számította ki a város adóerő-képességét, mintha 2018-ban egész évben tevékenykedett volna a GE is, holott csak fél évig volt jelen. Emiatt 200 millió forinttal többet vontak el a várostól, és hiába kértek újraszámítást. A város megbüntette a maximális 200 ezer forintra a GE-t, de ez sovány vigasz a 200 millió forintos kieséssel szemben. További 150 millió forintos kiesést jelenthet az iparűzésiadó-fizetés szabályainak tervezett megváltoztatása is.

Ózdnak jelenleg nincs tartozása, hitele, kifizetetlen számlája, stabil költségvetést terveztek. A jövő azonban igencsak kérdésessé vált a gyárbezárás miatt. Az is biztos, hogy a költségvetést elfogadása után azonnal át kell tervezniük, igazítani a várható bevételekhez. Hogy a racionalizálás hogyan fogja érinteni a várost, arra most még nem tudott választ adni a polgármester.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ