Egyik oldalról szakmai érvekkel támadják a NAT2020-at – most már teljes tantestületek is –, a másik oldal nem tartja eléggé hazafinak a támadókat. Pedig már a Fodor Gábor oktatási minisztersége idején kiadott első NAT-ban is hangsúlyosan jelentek meg a nemzeti érdekek.

A NAT2020 ellen számos szakmai szervezet, szakszervezet, határon inneni és túli pedagógusképző intézmények tiltakoztak, kifejezte ellenérzését az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága, a Szépírók Társasága, A Fiatal Írók Szövetsége, a Széchényi Akadémia, petíció indult a bevezetése ellen, továbbá pedagógusok tucatjai emelték fel szavuk önállan is.

E sorhoz csatlakozott most már több teljes gimnáziumi tantestület, illetve munkaközösség is.

Elsőként a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom munkaközösségének tagjai fogalmaztak nyílt levelet a NAT bevezetése ellen. Mint írták, úgy gondolják, nem lehetnek kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született.

Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén

– írják.

Kifejtik, és hosszasan indokolják, hogy a NAT gyerekellenes, tanárellenes, nemzetellenes.

A pécsiek levele óta csatlakoztak a tiltakozáshoz többek közt a budapesti Leövey Klára Gimnázium tanárai és dolgozói, a budapesti Szent László Gimnázium magyar és történelem munkaközösségének tagjai, a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar és művészeti munkaközösségének tagjai, és a hozzájuk csatlakozó kollégák, a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium tanárai. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete pedig tizenöt kérdést tette fel a NAT-tal kapcsolatban.

Közben a kormánypárti sajtóban a NAT melletti kiállásra szólítottak fel a propaganda vezető szereplői, indult petíció a NAT mellett, és néhány eddig ismeretlen szervezet is letette a voksát az alaptanterv mellett.

Tetszett a NAT továbbá Takaró Mihálynak (az egyik és egyetlen ismert alkotójának), és természetesen Kásler miniszternek, Rétvári államtitkárnak és a feladattal megbízott Hajnal Gabriella KLIK-vezérnek is. A jobboldali sajtó nagy nehezen talált egy pedagógust is, aki kiállt a NAT mellett, igaz, kiderült, hogy ő hosszú ideig volt Fidesz-képviselő is egyben.

A jobboldali kiállások azonban nem szakmai szempontokat sorolnak, hanem nagyjából az ellenzők hazafiságát kérdőjelezik meg, továbbá azt állítják, hogy kizárólag politikai alapon támadják a NAT-ot. „Támogatom, hogy a gyerekeket hazaszeretetre kell nevelni” – ez a tételmondata a NAT Igen-petíciónak például. Ebben azonban nincs vita, senki nem állítja ennek ellenkezőjét. Sőt, hogy mást ne mondjunk, már az első, több éves nyílt szakami vita után kiadott 1995-ös (tehát Horn Gyula kormányához köthető) alaptantervben is leszögezték, hogy a „NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását”.

Forrás: HVG