Hiába hozták nyilvánosságra a Nat-ot, az iskolák helyzete továbbra is bizonytalan maradt: a lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók szerint minden intézményben gondot okoz majd az új alaptanterv bevezetése.

Az őszi munkatervünkben nem szerepelt ilyen nagy horderejű munka, ez mindenképpen nagyon nagy nehézséget okoz az iskolának, és egyelőre nem látom biztosítottnak azt, hogy a jogszabályban meghatározott határidőig el tudunk készülni a ránk háruló feladatokkal

mondta a 24.hu-nak Láng György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

Január utolsó napján este tíz órakor ugyan sokak feszült várakozása után végre közzétették az új Nemzeti alaptantervet, azonban a dokumentum nyilvánossá tétele még közel sem oldotta meg az iskolákat érintő problémák zömét.

Ugyanis a humánminisztérium köti az ebet a karóhoz, nem akarja meghallani az aggódó hangokat, amelyek az elmúlt időszakban jelezték: az alaptanterv szeptemberi bevezetése óriási operatív problémát jelent majd a különböző intézmények számára.

Ráadásul az iskolavezetők és pedagógusok továbbra is kénytelenek várakozni, hiszen a szeptemberi tanévkezdéshez elengedhetetlen kerettantervek közzététele még mindig nem történt meg.

A lapunknak nyilatkozó iskolaigazgatók válaszaiból is az rajzolódik ki, hogy nem épp a legnagyobb nyugalomban telik a készülődés a következő tanévre. A Radnóti gimnázium igazgatója jelezte: jelenleg gondolkodnak, elemzik, értelmezik a megjelent jogszabályt, összevetik a korábbi, köznevelést érintő, de most meg nem változtatott rendelkezésekkel, kérdéseket fogalmaznak meg, aztán átgondolják, hogyan tovább.

Az alaptanterv mellett a helyi tanterv tervezéséhez szükség lenne a hat évfolyamos gimnáziumok számára készített kerettantervre, valamint jó lenne látni a kimeneti szabályozás, vagyis az érettségi követelményekről szóló jogszabály változását is

– szögezte le Horváth Bálint, a budapesti Piarista Gimnázium vezetője.

Mint mondta, a három dokumentum együttes ismeretében tud egy nevelőtestület felelős döntést hozni a tantárgyakhoz kapcsolódó óraszámokról, jelenleg pedig a háromból kettőt nem ismernek, így nehéz tervezni szeptemberre. A kapkodás mértékét jól példázza, hogy mivel még mindig nem ismerik az iskolára vonatkozó kerettantervet, így nem tudják azt sem, valójában mennyi idejük lesz a változás átvezetésére.

Ezért szerették volna elérni, hogy ne idén, hanem csak jövő szeptemberben vezessék be a Nat-ot.

Úgy gondolom, minden intézményben gondot fog okozni a bevezetés

– szögezte le Salga Imre, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium igazgatója, aki egyúttal jelezte, hogy a visszajelzések értékelése és a dokumentum alapos vizsgálata még folyamatban van az intézményükben.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint is országszerte problémát okoz majd, hogy április 30-ig el kell készíteni a helyi tanterveket. Totyik Tamás alelnök attól tart, hogy az idő rövidsége miatt az iskolák nagy valószínűséggel egyszerűen átemelik a kerettantervet, és nem a helyi arculatra szabják azt.

Egyébként is nagyon szűkös az idő, ebből megint egy kapkodó munka lesz – véli a PSZ alelnöke, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Nat önmagában még nem mutat meg semmit, az oktatást valójában a kerettantervek határozzák majd meg, hiszen ezek tisztázzák, mekkora mozgástér áll az iskolák rendelkezésére.

Az egyéni arculat kialakítását ráadásul megnehezíti, hogy a szabadon választható órák számát csökkentették alsó tagozatban kettő, hetedik-nyolcadik osztályban pedig három órára. Ezzel egy időben a tananyag mennyisége megnőtt, a tanulói óraszámok pedig csökkentek, ami azt eredményezheti, hogy a pedagógusok egyszerűen nem férnek bele a szűkös időkeretbe.

Így nem tudják azt a különbséget kompenzálni, ami például egy encsi kistérségi intézmény és egy rózsadombi elitiskola között fennáll. Nem marad mozgásterük, hogy ezeket a gyerekeket fel tudják zárkóztatni, így megint rengeteg kudarcos gyerek lesz a hátrányos helyzetű településeken

– fogalmazott a PSZ alelnöke.

A szakszervezet nem látja azt a kormányzati szándékot, hogy a most bemutatott alaptantervvel csökkenthető lenne az iskolai kudarcok száma, mivel szerintük ezek a követelmények még az átlag körüli gyerekeknek is nehezen teljesíthetők, nemhogy az átlag alatti képességekkel rendelkezőknek.

A PSZ sem tudja, mikor hozzák nyilvánosságra a kerettanterveket, noha a minisztérium a Nat közzétételekor arról beszélt, hogy már csak néhány napot kell várnia az iskoláknak. Érdekesség, hogy a Nemzeti alaptanterv készítése során kialakult káoszban Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos azt mondta: a kerettantervek már kész vannak.

Szakmai kuriózumnak számít, hogy egy alaptanterv nincs kész, de a kerettantervek igen

– jegyezte meg Totyik Tamás. Ha pedig a kerettantervek már réges-régen készen állnak, kérdés, miért várakoztatja az iskolákat továbbra is az Emmi, és miért nem hozták nyilvánosságra azokat a Nat közzétételével egyidőben.

Az iskoláknak rengeteg nehézséget okoz a Nat bevezetése, közölte Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A tanárok nem tudnak elmélyülni ennyi idő alatt az új elemek ismeretében, a helyi tantervek kialakítására nem lesz kellő idő, így szerinte „a kerettantervek szolgai átvétele várható, helyi színezet nélkül”.

A PDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Hajnal Gabriella is elmondta, irreális lenne elvárni, hogy szeptember 1-jére elkészüljenek az új tankönyvek, csak módosított változatok várhatók, ez pedig az eddigiekkel egyetemben sérti a gyerekek alapvető jogait.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ