Végül nem került bele az új szakképzési törvény február 7-én, péntek éjszaka nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe – írja a Népszava.

 A korábbi tervekkel ellentétben nem fogják „önként vállalt túlmunkának” minősíteni, ha egy szakképzési intézményben dolgozó tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia

– az erről szóló rendelkezés végül nem került bele az új szakképzési törvény február 7-én, péntek éjszaka nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe. Decemberben a Népszava írt arról: a lapunk birtokába került rendelettervezet önkéntes túlmunkára kötelezné az oktatókat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) úgy reagált: ez a pedagógus érdeke is, hiszen a túlmunkáért többletjuttatás illeti meg.

A végrehajtási rendelet elfogadott verziójában mégis inkább azt írták: a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el.

A rendelet kitér arra is, hogy az oktató havi 16 foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető. A pedagógus érdekképviseletek tiltakozása ellenére a szakképzésben dolgozó tanárok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alá fog tartozni. Az ITM júliustól átlagosan 30 százalékos béremelést ígér, hogy pontosan ki mennyit kap, az egy új oktatói minősítési rendszer alapján dől el. A tanulók számára pedig ösztöndíjakat vezetnek be.

 – A béremelésnek továbbra sincs semmilyen törvényi garanciája, a 2020-as költségvetésben egy fillérrel sincs több pénz erre a célra

– nyilatkozta Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint nem szerencsés, hogy a végrehajtási rendelet másfél hónappal az új szakképzési törvény hatályba lépése után, s mindössze 12 nappal a középiskolai jelentkezési határidő előtt jelent meg. Üdvözölte a diákok számára bevezetett ösztöndíjakat, ugyanakkor hozzátette: az ösztönzés mellett büntet is a rendszer, hat igazolatlan óra után (ami már egy nap hiányzással összejöhet) elveszik azt a tanulótól. Gosztonyi ezt túl szigorúnak tartja.

A PSZ alelnöke arra is rámutatott: azzal, hogy a rendelet nem teszi szükségessé, hogy a szakképző iskolákban a szakmai tárgyak oktatói pedagógus végzettséggel rendelkezzenek, a kormány a súlyos tanárhiányt ismerte el.

A gyakorlati ismereteket oktatóknak még felsőfokú végzettség sem kell, elég egy érettségi és az ágazatnak megfelelő szakképesítés. Gosztonyi jelezte: továbbra is sztrájkkészültség van, a Pedagógusok Sztrájkbizottságát más szervezetek bevonásával bővítenék.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Munkajogi tanácsadó válaszol

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ