Alacsonyan tartják a hiper- és szupermarketeknél eleve jóval kevesebb áruházi alkalmazottal működő magyarországi diszkontokban a dolgozók létszámát, a jelenség komoly fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet. A Magyar Időknek a Lidl áruházlánc alkalmazottai azt jelezték, rendszeresen előfordul a diszkont üzletekben, hogy nem tudják időben átárazni az aktuálisan meghirdetett akciós termékeket, emiatt a pénztárnál kár érheti a vásárlót. Az ágazati munkavállalók szakszervezete levélben fordult a nemzetgazdasági miniszterhez.
A diszkontoknál is jellemző munkaerőhiány, az alkalmazottak folyamatos túlterheltsége miatt előfordul, hogy a vásárlókat kár éri a pénztárnál. Rendszeres, hogy a hetente kétszer induló akciós időszakban a kedvezményesen kínált termékek ára a reklámújságban vagy a polcokon alacsonyabb, mint amilyen összeg vásárláskor a pénztárgépbe kerül. Ezt gyakran észreveszik a vásárlók, de sokan vannak, akiknek nem tűnik fel a különbség, és abban a hiszemben távoznak az üzletből, hogy kedvezményesen sikerült megszerezniük egy-egy árucikket. A fogyasztóvédelmi szempontból aggályos gyakorlatról egy, a Lidl diszkontlánctól nemrégiben távozott áruházi vezető beszélt lapunknak, amelyet megerősített az üzlethálózat több jelenlegi dolgozója is.
– Az idén egységenként eddig legalább 2-8 százalékos éves forgalomnövekedést produkáló diszkontok annyira a teljesítménynövelésre helyezték a hangsúlyt, hogy a dolgozókon spórolják meg a költségeket, miközben túlterhelik, a munkaidőkeret terhére rendszeresen túlóráztatják nem csupán az árufeltöltőket, bolti eladókat, hanem az áruházvezetőket is – fogalmazott a lánc korábbi dolgozója, aki vezetőként maga is sokszor beállt a kasszába vagy a polcok közé árut pakolni. – Előfordult, hogy az alkalmazotton kérték számon, amiért a vásárló rájött, nem annyiba kerül az árucikk, mint amennyiért kínálták, ami mindenképpen megtévesztő, ezért jogos a vevő felháborodása. A túlhajszolt dolgozók nem bírnak a feladatokkal: nem tudják időben átállítani az árakat, átpakolni a polcokat, kihelyezni az akciós dekorációt, mindezt a napi feladatok mellett – összegezte informátorunk.
Megkerestük a Lidl áruházláncot is, hogy megtudjuk, milyen üzletpolitika szerint állapítják meg az egyes egységek működéséhez szükséges dolgozói létszámot, illetve abba miként fér bele a fenti gyakorlat, a multinacionális láncnál későbbre ígértek választ.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kommunikációs főosztályán a Magyar Időknek azt mondták, alapszabály, hogy a kereskedőnek kötelessége a törvényes és egyértelmű árfeltüntetési gyakorlat, illetve hogy a kedvezményes árat időben bevezesse a pénztárgépbe. – Jogszabálysértő, ha a vállalkozás az akció meghirdetése előtt nem teremti meg a szükséges körülményeket, vagyis hatósági vizsgálat esetén például nem hivatkozhat arra, hogy hiányos létszám miatt nem sikerült időben átárazni az akciós árut, vagy esetleg dolgozói mulasztás történt.
A kereskedőnek kötelezettsége van, ráadásul a szabályok szerint a vásárlót minden esetben az alacsonyabb ár illeti meg – szögezte le a hatóság. Megjegyezték, még mindig gyakori az akciókkal kapcsolatos megtévesztő gyakorlat a nagy láncok üzleteiben, ezért a napokban induló átfogó szezonális ellenőrzések során az NFH kiemelt hangsúlyt helyez a megfelelő ártájékoztatásra a nagy láncok üzleteiben.
A diszkontnál jellemző eset is arra világít rá, hogy mostanra súlyos, az áruházak működését is akadályozó jelenséggé nőtte ki magát a munkaerőhiány az ágazatban, amelyet alapvetően a dolgozók átlagon aluli bérezése, illetve a rossz munkakörülmények, a nem megfelelő emberi bánásmód idézett elő – mondta a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba jelezte, a szakszervezet levélben kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, hogy segítse elő a foglalkoztatási válság megoldását.
A KDFSZ a bérkérdés kapcsán azt javasolja, hogy amennyiben a vállalatok vállalják a legalább 8-13 százalékos emeléseket a szakképzett és a képesítés nélküli dolgozók esetén, cserébe meghatározott ideig kapjanak mentességet a bérfejlesztés miatti többletjárulékok megfizetése alól.
Mindenkinek kell fizetnie
Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj nullaszázalékos sávja, így a jövőben – uniós panaszok miatt – azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell – döntött tegnap az Országgyűlés. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása szerint a jövőben a bevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos bevételt el nem érő üzleteknek is.
Forrás: Magyar Idők
