Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu. Az még mindig talány, hogy miért nevezi a kormány újnak, ha egyszer nem az, és az is, hogy kevesebb mint nyolc hónappal a bevezetése előtt mikor ismerheti meg végre a nyilvánosság is a szöveget.

 Az NPK – amely az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete – elnöksége szerdai ülésén értékelte a kormánytól kapott legutolsó szövegváltozatot, amelynek egyébként már a véleményeztetését is hajmeresztő módon próbálta letudni az Emberi Erőforrások Minisztériuma: az Emmi ugyanis információink szerint december 20-án, péntek délután küldte el a tervezetet az NPK-nak, de az időpont miatt az a címzettekhez már csak december 23-án, hétfőn, a véleményezésre adott határidő napján jutott el. Mivel ennyi idő alatt értelemszerűen képtelenek voltak áttekinteni a dokumentumot (ezt jelezték is a minisztériumnak), az ünnepek miatt a folyamat januárra húzódott, most viszont, hogy lezárult, egyúttal ki is derült: a szervezet nem tudja elfogadni a kormány által jóváhagyott verziót.

Az NPK legfőbb kifogása a már végeláthatatlan ideje készülő-módosuló-pontosuló szöveggel szemben az, hogy bár a kormány – kisebb kommunikációs botlás után – új alaptantervnek nevezi a szöveget, valójában nem az: olyannyira nem, hogy teljesen egészében hiányzik a bevezetőjéből az anno Csépe Valéria pszichológus akadémikusék által összeállított, több mint ötvenoldalas általános bevezető, amely rögzíti például az új változat módosult szemléletét, alapelveit, kitűzéseit, a tanár, a diák, a szülő és az iskola viszonyrendszerének, az értékelésnek és visszajelzésnek az elveit, emellett részletesebben is leírja például az egyes tantárgyak legfontosabb elvárásait.

Enélkül a rész nélkül az NPK szerint viszont hiányzik a koherencia az egész alaptantervből. A szervezet fájlalja azt is, hogy a bevezetni tervezett verzióban pont a legfontosabb cél nem valósul meg, amely miatt a kormány egyáltalán elhatározta, hogy új alaptanterv kell: a tananyagcsökkentés, és hogy lehetőséget adjon rá, hogy az iskolában korszerű és fontos kompetenciákkal ruházzák fel a gyerekeket. Nagy gondnak tartja információink szerint az NPK elnöksége azt is, hogy az anyag nem számol külön emelt és nem emelt szintű kerettantervekkel, úgyhogy, bár a szervezet összességében továbbra is elkötelezett egy új Nat bevezetése mellett, az semmiképpen nem ez a változat lenne.

Az alaptanterv tervezetével kapcsolatban visszatérő kritika, hogy nem folytak róla szakmai egyeztetések, nemhogy a pedagógus-szakszervezeteket nem vonták be a folyamatba, de társadalmi vitán is csak az a változat volt több mint másfél évvel ezelőtt, amelyből mára már alig érvényes valami, mert gyakorlatilag teljesen átírták.

Emlékezetes, az (akkor még Balog Zoltán vezette) Emmi először 2016 elején beszélt a nemzeti alaptanterv megújításának szükségességéről. Az anyag eredetileg 2016 végére készült volna el, és 2019 szeptemberétől – tehát majdnem hároméves felkészülési idővel – tervezték bevezetni.

A Csépe Valéria pszichológus akadémikus vezette, közel 100 tagú szakértői csapat végül 2018 augusztusára lett kész a munkával, a 300 oldalas dokumentumról azonban már a bemutatása előtt azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy "ez így ebben a formában biztosan nem lép életbe". Később kiderült, hogy a kormánynak az volt a legfőbb baja az anyaggal, hogy „nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti". Ezt orvosolandó el is kezdték átdolgozni a tervezetet, a magyar nyelvi és irodalomról szóló részeket (és a tárgy újonnan kidolgozandó kerettantervét) az antiszemita szerzőkhöz vonzódó Takaró Mihály részvételével.

2019 januárban új miniszteri biztost is kineveztek a Nat bevezetésének előkészítésre Hajnal Gabriella, az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke személyében, de a dokumentumot a sokadjára ígért határidőre, tehát 2019 szeptemberére – és azóta sem – sem mutatták be. Az Emmi közben nemcsak magát a dokumentumot, hanem a folyamatban részt vevő szakértők listáját is mindvégig titkolta, csak hónapokig tartó huzavona után, közérdekű adatigénylésre volt hajlandó kiadni.

Az Index január elején arról írt, hogy az anyag már régen kikerült a szakmai körök kezéből, és jó ide már átláthatatlan politikai, hatalmi harcok folynak körülötte az Emmi környékén.

Így szakmailag a létező legrosszabb forgatókönyv látszik megvalósulni: két (vagy több) egymással versengő, párhuzamos álláspont közül végül egyik sem írta felül (szakmai alapon, vitában) a másikat, hanem a kettő keverékéből mixeltek valamit, és ahelyett, hogy egy szakmai konszenzussal elfogadott Nat lépne életbe, egy olyan dokumentum lesz érvényben a elkövetkező években, amiben nemhogy megegyezés, de egyeztetés sem volt a kormány és a szakma képviselői között, vagyis lényegében egy teljes titokban készült dokumentumot erőltetnek rá a tanárokra és a gyerekekre.

És a szöveg – tegyük hozzá – még mindig nem ismert: sem a szülők, sem a tanárok nem tudhatják még most, az általános és középiskolai jelentkezés időszakában sem, hogy pontosan mi vár rájuk, milyen ismereteket és milyen módon kell majd a diákoknak elsajátítaniuk.

Az eredetileg tervezett hároméves felkészülési idő helyett a bevezetésig már csak nem egészen nyolc hónap áll rendelkezésre, amelybe a pedagógusok felkészítésén túl és az új tankönyvek elkészítésének is bele kellene férnie.

A tankönyveket – mint közismert – a normál eljárás szerint februárig kell megrendelniük az iskoláknak – most néhány héten legfeljebb írni kezdhetik el nemsokára őket. A procedúrán ugyanakkor jelentősen rövidíthet a kormány, ha saját nyomdát szerez: a hvg.hu információi szerint régóta folynak a tárgyalások arról, hogy az állam megvenné a debreceni székhelyű Alföldi Nyomdát. A nyomda vezetése lapunknak ezt nem akarta kommentálni.

Forrás: HVG