A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfő éjszaka tette közzé javaslatát arról, milyen javadalmazást látnának indokoltnak a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok számára. A javaslat figyelembe veszi Magyarország nemzetgazdasági teljesítőképességének határait, ugyanakkor számol az Európai Uniós környezet realitásával is, vagyis figyelembe veszik, hogy a környező országokban és Ausztriában mennyi, mennyivel magasabb az orvosok bére – írja a 24.hu.

A bértábla a rezidens szinttől indul, és végigmegy a szakorvosi szinteken is, egyösszegű, jelentősebb béremelést tartalmaz.

  • A rezidens 1 (belépő szint) bruttó bérére 687 837 forintot javasolnak,
  • aki öt éve rezidens, annak már bruttó 875 906 forint lenne az alapbére,
  • a szakorvos 1 szint 1 154 920 forintot kapna,
  • 10 év után 1 398 358 forintot,
  • a csúcs pedig 37 év után kicsivel több mint kétmilli forint lenne.
A MOK  a bértáblában feltüntetett jövedelmekhez az egyetemi oktatói státuszra lépők, az osztályvezetői feladatot vállalók esetén 1.15 százalékos szorzót javasol bevezetni, mert ezek a feladatkörök az utóbbi években nehezen feltölthetővé váltak. A javadalmazás ütemezésénél évi 4,2-4,3 százalékos növekményt javasolnak, a szakvizsga megszerzése 30 százalékos, egyszeri béremelést jelentene. A kapott értékeket az infláció és a gazdasági növekedés ütemével korrigálták, hogy a bértábla ne inflálódjon el a következő pár évben.

Azt szeretnék, ha szankcionálnák a hálapénzt

Javaslatuk része az is, hogy a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó.

Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna a MOK szerint csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe. Javaslatukban ezért a paraszolvencia eltörlését lehetővé tevő, egylépéses béremelést fogalmaztak meg, mely képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést.

A Magyar Orvosi Kamara a kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósítani a kamara szerint. Az ütemezésben tehát elismerik a tárgyévi gazdasági – költségvetési korlátokat, ugyanakkor a megállapodás szerintük nem halogatható.

Várható hatások

A Magyar Orvosi Kamara összegezte a várható hatásokat is:

  • A paraszolvencia 70 év után nem terheli többet a társadalmat anyagi és erkölcsi értelemben sem.
  • A bértábla bevezetésével a magyar orvosok helyzete hasonlóvá válik a környező, hasonló gazdasági teljesítményű országokban dolgozó kollégáikhoz
  • A nyugati országok elszívóereje érdemben csökken, a távozás anyagi motivációja megszűnik
  • Az orvosi pálya vonzóbb lesz, a képzés minősége a motivációk tisztulásának köszönhetően javul
  • A szakterülettől független egységes bértábla szakmai eszközökkel teszi lehetővé a hiányszakmák menedzselését
  • A jobb egzisztenciális helyzet és a vele együtt járó rekreációs lehetőségek mérséklik a burnout (kiégés) jelenségét, ez közvetlen hatásként a betegellátás minőségében is megjelenik.
  • Feltehetően csökken a magánszolgáltatók munkaerő-elszívó hatása is, ezzel stabilabbá válik a közszolgáltatások működése.
  • Számolni kell azzal, hogy a jobban megfizetett orvos kevesebb állást vállal, ez átmenetileg ellátóhiányt eredményezhet, de a kiszámítható működés, a jelenleg a közellátásban részmunkaidőben dolgozó szakorvosok várható visszatérése a főállású munkaviszonyba, a külföldről hazatérők növekvő száma és a vonzóbbá váló életpálya kompenzálhatja ezt.
  • Az orvostársadalom partnerségével megnyílik a lehetőség a 30 éve halogatott érdemi egészségügyi reformra, mely Magyarország egészének javát szolgálja.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ