A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok – írja a Népszava.

A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című, frissen publikált tanulmányában. A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont nagy mértékben csökkent, 9-ről 6 százalékra. Jelentősen csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.

A jelentés szerint a tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben. A 29 évesnél fiatalabb és a 30-39 éves pedagógusok aránya is az óvodákban volt a legnagyobb 2018-ban.

A 40 év alatti pedagógusok aránya a szakközépiskolákban volt a legkisebb, 20 százalék, de a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban is alig haladta meg ezt az értéket, az általános iskolában pedig 24 százalék volt. A tanulmány a belépő tanárok arányának alakulását is vizsgálta (ebbe a kategóriába nemcsak a pályakezdők, hanem azok is beletartoznak, akik korábban is tanárként dolgoztak másik intézményben vagy munkakörben).

2016 után jelentősen megnőtt a tanári munkaerő-forgalom a közoktatási intézményekben (a 2016-ban megfigyelhető 2-4 százalékról 6 százaléknál is nagyobb szintre), ám a növekedés ott volt a legnagyobb (szakközépiskola, óvoda), ahol korábban viszonylag kisebb volt a belépő tanárok aránya. Ugyanakkor 2018-ra már alig voltak különbségek a belépő tanárok arányában a különböző iskolatípusok között. Az intézményfenntartók szempontjából vizsgálva elmondható, hogy az alapítványi iskolák esetében nőtt a leggyorsabban a belépők aránya 2016-2018 között, az állami iskoláknál a legkevésbé. A belépők között a jelentés külön figyelmet szentel a pályakezdőknek.

A belépők arányának növekedésével szemben a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években, és valamennyi intézménytípusban rendkívül alacsony, 0,5-1,5 százaléknyi volt az értéke.

Az intézményfenntartók szempontjából 2016-ban nem volt különbség a pályakezdők arányában, ám ezt követően az „egyéb” - például alapítványi – intézményeknél nőni kezdett, 2018-ban 2 százalék volt. A legnagyobb arányban a fővárosban dolgoznak pályakezdő pedagógusok.

Nőtt a szegregáció

Az MTA kiadványa a szegregációs index – ami az iskolai szegregáció egyik széles körben használt mutatója - változásáról is beszámolt. Kiderült: 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh), többségében roma gyerekek elkülönített iskolai oktatásának mértéke. A hh-s gyerekek esetében 27,7-ről 40-re, a hhh-s gyerekek esetében 26,6-ról 37,1-re emelkedett. Minél magasabb az index értéke, annál nagyobb iskolai elkülönítést jelez. 

Forrás: Népszava