Száz fiatalkorúra már 152 idős jut a fővárosban, a háztartások 23 százalékában pedig nyugdíjasok laknak. A légkondis lakások aránya két év alatt megduplázódott, és a cukor kivételével szinte minden élelmiszerből egyre többet veszünk – a többi között ez derül ki a KSH Budapest adatait feldolgozó, napokban közzétett éves kiadványából. A Népszava írása.

 Nő a lakásbérlők aránya, egyre többet költünk egészségügyre, valamivel nagyobb lakásokban lakunk, évente emelkedik a nyugdíjasok aránya, és már minden második háztartásban legalább két televízió van

– olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett, a tavalyi és részben a 2018-as évere vonatkozó fővárosi adataiból. Az utóbbi három évben gyakorlatilag nem változott Budapest népessége, nagyjából 3-4 ezer ember jön és megy pluszban vagy mínuszban. 2016-ban 1 millió 752 ezer 700 lakosa volt a fővárosnak, egy évvel később 1 millió 749 ezer 700, de tavaly megint 1 millió 752 ezer 300 ember élt itt. Egészen minimálisan, de közben nőtt a budapestiek várható élettartama, ami az életminőség egyik legfontosabb mutatója: 2017-ben egy fővárosi férfi 74,27 évre számíthatott, a tavalyi mérések szerint már 74,48 évre.

A nők esetében ennél is minimálisabb, mindössze fél század százaléknyi az eltérés: a 2016-os 80,07 évről tavaly 80,12 évre javult a várható élettartam. Ezzel Magyarországon belül a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, hisz az országos átlag a férfiaknál csak 72,56 év, a nőknél pedig 79,19 év. Bár némi javulás látható, de a változás nagyon lassú, és ha ebben az ütemben folytatódik, nehezen érjük utól a 83 és fél éves átlagos várható élettartammal élen álló spanyolokat, de még a 79,1 évvel előttünk álló cseheket sem. A KSH adatai azt mutatják, a kormányprogramok ellenére nem születik több gyerek Budapesten sem. Ezer lakosonként 2016-ban még 9,2 gyermek születését regisztrálták, 2017-ben már csak 8,8, 2018-ban pedig 8,6 volt ez a szám. Sokkal lassabban, de közben nőtt a halálozás, és látványosan emelkedik az öregedési index, ami azt mutatja meg, hogy száz gyermekre és fiatalkorúra hány időskorú lakos jut.

A magyar mutató 1990-ben még 64,5 százalék volt, és az időskorúak aránya először 2005-ben haladta meg a gyermekkorúakét, 2018-ban pedig a fővárosban átlépte a 152 százalékot is, ami sokkal több az országos 132,9 százalékos átlagnál, vagyis Budapest népessége rohamosan öregszik.

Közben folyamatosan nő az egy háziorvosi körzetben ellátott felnőttek és gyermekek száma is, a működő kórházi ágyakból viszont egyre kevesebb van. Nem látványos eltérések ezek, de a tendencia kiolvasható: minden évben kicsivel nehezebb megfelelő ellátáshoz jutni. Három év alatt majdnem 1500 férőhellyel bővült a budapesti bölcsődék befogadóképessége, ezzel párhuzamosan azonban kevesebb lett a bentlakásos szociális intézményekben elérhető férőhely, ami nagyon rossz üzenet, akkor is, ha a hiány nem sokkal több, mint 200 férőhely.

 Az utóbbi években gyakorlatilag nem változott a budapesti óvodások és általános iskolások száma:

előbbi csoportban 54-55 ezer gyermeket tartanak nyilván, az alapfokú oktatásban 121-122 ezren vesznek részt. Ugyanakkor valamivel kevesebben járnak középiskolába, számuk évente nagyjából ezer fővel csökken, 2018-ban 95 ezren voltak. Ezek az adatok más összefüggésben kerülnek elő az évkönyv társadalmi folyamatokat bemutató fejezetében. Itt kiderül, hogy a 803 ezer budapesti háztartásban élő 49 százaléka aktív korú, 42 százalék alkalmazottként dolgozik, 7 százalékuk pedig vállalkozó. Nyugdíjasok laknak a háztartások 23 százalékában.

Csak egy százalékkal ugyan, de 2016 óta csökkent a saját tulajdonban lévő lakások száma Budapesten, pedig korábban is itt volt a legalacsonyabb az arányuk.

Országos szinten 2018-ban majdnem 91 százalék volt a tulajdonos által lakott ingatlanok aránya, míg a fővárosban csak 83 és fél százalék. Értelemszerűen az ellenkező oldalon megfordulnak a számok: a budapesti lakásoknak már 15 százalékában laknak bérlők, míg országos szinten nézve csak 8 százalékában. Egy átlagos fővárosi lakás ma 70 négyzetméteres, 12 négyzetméterrel kisebb az országos átlagnál és alig van köztük fürdőszoba nélküli. Elvben a javuló életszínvonalat jelzik a tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltség adatai, valójában azonban egyben egy torzuló vásárlási trendet is jeleznek.

 Az, hogy minden évben egyre több légkondit szerelnek be a fővárosi lakásokba, azt mutatja, az emberek próbálnak alkalmazkodni a klímaváltozás következtében egyre hosszabbra nyúló hőséghez, száz háztartásból 2016-ban még csak tízben volt légkondicionálás, 2018-ban már húszban. Ugyanakkor egyre több televíziót vásárolnak a pestiek, ami azt mutatja, a szórakozás is beszorul a lakások falai közé. Míg 2016-ban csak 126 készülék jutott száz otthonra, addig 2018-ban már 146.

Lassan elérjük azt a szintet, hogy minden budapestinek két mobiltelefonja lesz: 2018-ban már 193 készüléket rögzítettek száz lakásonként. Jelentős változásokat mutatnak az élelmiszerekre vonatkozó fogyasztási adatok is. Jó lenne kijelenteni, hogy egészségesebben élünk, de ennél árnyaltabb a kép, mert nemcsak zöldségből és gyümölcsből eszünk többet, hanem gyakorlatilag mindenből. Különösen a gabonafélék fogyasztása ugrott meg 2016 óta, két kilóval több kenyeret, öt kilóval több péksüteményt és majdnem kilenc kilóval több egyéb gabonatartalmú ételt esznek a fővárosiak, mint akkor, ami nagyon nagy emelkedés. Ehhez járul a 7 kilóval több húsféle, a majdnem egy kilóval több zsiradék elfogyasztása egy évben, amit csak részben javít, hogy több mint tíz kilóval több zöldség és hat kilóval több gyümölcs fogyott 2018-ban. Az egyetlen, ami kifejezetten pozitív, hogy eközben egy kilóval csökkentették a fővárosi háztartások a cukorfogyasztást.

Mennyit költ egy budapesti? (forint/év)

Termék 2016 2017 2018 élelmiszerek és alkoholmentes italok 256 994 263 450 312 803 szeszes italok és dohány 49 894 48 780 44 182 ruha és cipő 63 197 62 890 64 595 lakásfenntartás 267 806 266 040 304 135 egészségügy 65 242 69 501 88 471 közlekedés 157 736 144 616 180 169 kultúra, szórakozás 129 519 143 303 145 352 Forrás: KSH 

A fővárosiak foglalkoztatási mutatói 2018

Megnevezés Budapest Országos foglalkoztatottak aránya(%) 63,4 60,1 munkanélküliségi ráta 3,1 3,7 teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete(forint) 275 273 219 412 Forrás: KSH

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ