A munkaadók szemében egyre kevésbé számít, hogy a hozzájuk jelentkező álláskeresők milyen papírokat tudnak felmutatni a tanulmányaikról és korábbi szakmai tapasztalataikról. Hacsak nem valamilyen speciális szakmáról van szó, mint például az orvosi vagy a jogi pálya, az igazán fontos manapság, hogy valakinek jó természete legyen, képes legyen a tanulásra és az együttműködésre. Ezeket az úgynevezett soft skilleket, vagyis személyes készségeket viszont szinte lehetetlen reálisan felmérni az állásinterjúkon – írja a g7.hu.

A munkavállalók kiválasztásában tehát új gyakorlatokra van szükség, amelyekhez a Wall Street Journal cikke szerint nagyjából már meg is van a szükséges technológiai háttér. A számítógépes megoldásoknak várhatóan egyre nagyobb szerep jut a vállalatok HR-osztályain, a mesterséges intelligenciával dolgozó szoftverek a jelentkezőket számtalan új szempont szerint fogják értékelni, méghozzá elvileg objektív módon. Az algoritmusok figyelembe vehetik között az álláskeresők internetes megnyilvánulásait, a biometrikus adataikat, sőt, a virtuális valóságban szimulált helyzetekben való helytállásukat is.

A számítógépes nyelvfeldolgozó rendszerek* jóvoltából nem csak a jelentkezők közösségi médiában írt posztjairól készíthetők gyors és objektív riportok, hanem a róluk elérhető videoanyagokat is lehet értékelni.

Sőt, a kiválasztás folyamata során minden általuk elmondott vagy leírt mondatot is ki lehet elemezni. Ebből következtetni tudnak a személyiségjegyekre, sokkal nagyobb pontossággal, mint amikor a már szinte közismert pszichológiai kérdőívekre vagy az elbeszélgetések során szerzett benyomásokra hagyatkoztak a HR-esek. Ráadásul a jellemvonások mellett bizonyos esetekben már a szaktudás gyors felmérésére is jól használhatók ezek az algoritmusok – például egy programozó-jelölt tudását a GitHub*-on lévő profilja alapján egyszerűen meg lehet vizsgálni.

Talán még érdekesebbek azok a megoldások, amelyek a virtuális valóság (VR) technológiáján alapulnak.

Ma már számos, a jelöltek szempontjából sokszor játékszerű, de akár valós munkahelyi helyzeteket imitáló vizsgálat végezhető, ami a munkamódszerek mellett az időbeosztásra való képességet és a döntési stratégiákat is értékeli. Sőt, a test különböző paramétereit értékelő szenzorok felhelyezésével azt is kideríthetik a cégek, hogy mindez milyen agyi aktivitást és mekkora stresszt váltott ki a jelentkezőkből, és persze fény derülhet a munkaképességet befolyásoló betegségekre is.

E technológiák alkalmazása számtalan jogi és etikai kérdést vet fel, sőt, akár törvényi akadályba is ütközhet.

A mesterséges intelligencián alapuló HR-eszközöket fejlesztő HireVue is keveredett már jogvitába, miközben a termékeit olyan jelentős nemzetközi cégek használják már most is, mint a Hilton és az Unilever. Mindenesetre az biztos, hogy egy-egy jelentkezés elküldése egyre több, az adataik elemzésével kapcsolatos beleegyező nyilatkozat aláírásával jár majd az álláskeresők számára.

Forrás: g7.hu