A gombászok egyelőre nem tudnak sokat a néhány hete elterjedt hírről, amely szerint jövőre a felvásárló 25 százalékos forrásadót von majd le minden megvásárolt vadon szedett és eladott termény után. Kérdés, hogy ha a védett növények pusztítását sem tudják megakadályozni a természetvédők, kik és hogyan ellenőrzik majd az új szabály betartását – írja az mno.hu.

Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy bevezetnék ezt a szabályozást. Annál is inkább, mert még semmilyen hivatalos tájékoztatással nem találkozott egyik tagunk sem, pedig sok természetőrrel, természetvédővel vagyunk kapcsolatban – mondta lapunknak a Zempléni Gombász Egyesület elnöke.

Kőszeginé Tóth Juditot arról a nemrég megjelent hírről kérdeztük, amely szerint jövőre szabály kötelezi a felvásárlókat, hogy az erdőn, mezőn gyűjtögető magánszemélyek által leadott szerzeményért fizetett ellenértékből úgynevezett forrásadót vonjanak.

Ki ellenőriz majd?

A jövő évi tervezett adótörvény-módosítási csomagban az Adózóna.hu lelt rá az új szabályra, amely szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény egészül ki az új paragrafussal. E szerint ha valaki a vadon gyűjtött termékeket, azaz a gyógy- és fűszernövényeket, a gyümölcsöket és gombákat, valamint éti csigákat nem egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként adja el a felvásárlónak, akkor a bevétel huszonöt százaléka jövedelemnek számít. A javaslat elfogadásával nem lesz megkerülhető az adózás a gyűjtött javak felvásárlónak történő eladása esetén, mert a felvásárlónak kötelező lesz minden kifizetett forint huszonöt százaléka után tizenhat százalék személyi jövedelemadót levonnia, bevallania és forrásadóként befizetnie. A javaslat indoklásban egyébként az szerepel, hogy jelenleg nincsenek egyértelmű előírások az egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező magánszemélyek által gyűjtött termékekből származó jövedelmek adózására.

– A kérdés az, hogy ha bevezetik az új szabályt, ki ellenőrzi majd annak betartását. Jelenleg arra sincs mód, hogy a védett növények leszedését megakadályozzuk. Külön szervezetet kellene felállítani erre a feladatra, amit nem tartok kivitelezhetőnek. Nincs más ötletünk, mint hogy jobb híján ezt a feladatot is a természetőrökre hárítják majd – mondta Kőszeginé Tóth Judit.

Aki letarolja az erdőt, adózzon is

Temesi Géza, az Országos Természetőr Egyesület elnöke lapunknak arról beszélt, hogy a gyűjtésre eddig is szigorú szabályok vonatkoztak. A természetvédelmi, állami tulajdonban lévő területeken eddig is engedély kellett hozzá. Magánterületen pedig a tulajdonost illették meg a termények, vagyis a gyűjtések jelentős része egyszerű lopás. Mint elmondta, jelenleg körülbelül 250 természetvédelmi őr dolgozik a nemzeti parkok alkalmazásában, őket néhány száz civil segíti. Az elnök szintén megjegyezte, hogy nem lesz könnyű feladat a szabályok betartatása.

Egy a nevét nem vállaló természetőr arról tájékoztatta a lapunkat, hogy az őrök az utóbbi időben gyakorlatilag hivatalként működnek, igazoltatniuk kell a gyanús embereket, sokszor keverednek rendőrségi ügybe. – Tartunk tőle, hogy ezentúl elvárják majd tőlünk, hogy a természetjárókat ellenőrizzük. Sokan már korábban kiléptek, jövőre még többen feladják majd, ha valóban életbe lép a szabály – jegyezte meg.

Lapunknak az elnök és az őr szavait több neve elhallgatását kérő gombász és gyógynövénygyűjtő is megerősítette, ugyanakkor többen azt is elmondták, hogy aki pénzért letarolja az erdőt, az adózzon is utána. Azt, hogy miként lehetne ellenőrizni az új szabály betartását, senki sem tudta megmondani.

Forrás: mno.hu