A Népszava birtokába került az a törvénytervezet, amellyel az 1993 óta működő Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) megszüntetné a kormány. Az NKA csak a nevében élne tovább, Demeter Szilárd újabb megbízáshoz jut.

Bár két héttel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a Magyar Fesztivál Szövetség évadzáró konferenciáján a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fesztiválkollégiumának munkáját is méltatta, az Artportal kedd este hírül adta, salátatörvényben szüntetné meg az NKA-t az Orbán-kormány – a hírt a Népszava több forrása is megerősítette.

 − Magát a törvényjavaslatot még nem láttam, de tudok egy rövid, keretszabályokat meghatározó törvényjavaslatról. Ebben benne van annak lehetősége, hogy egy hatékony és jó rendszer jön létre, de minden a részletszabályoktól függ.

A szabályok kidolgozásában szívesen segítek a minisztériumnak − nyilatkozta a Népszavának L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja, volt kulturális államtitkár, aki 2011-12 között az NKA elnöke, 2012-14 között alelnöke volt.  Egy, a lapunknak nevének mellőzését kérő beszélő kormánypárti képviselő szerint a törvényjavaslat rapid parlament elé vitele érthetetlen, hiszen 10 hónapja zajlanak egyeztetések arról, hogy az NKA-t, és a kulturális pályázati rendszert meg kell változtatni − erről egyébként L. Simon László fideszes kultúrpolitikus többször nyilvánosan is beszélt már −, de informátorunk nem tartja tragikusnak, vagy ijedtségre okot adónak a helyzetet. Arról is beszélt, hogy sok, Fideszhez közelálló, kis összegekre pályázó, kis vidéki társulatot érint a változás, amelyet Kásler Miklós és Varga Judit visz az országgyűlés elé.

A Népszava birtokába került a salátatörvény tervezete, amely szerint, bár a nevében megmarad az NKA, de hatályon kívül helyezi az NKA-törvényt.

Megszüntetnék az NKA szakkollégiumait, amelyek eddig szakmai szempontok alapján döntöttek több ezer kulturális pályázat támogatásáról.

A törvény létrehozná a kultúrstratégiai intézmények fogalmát, amelyek a megbízható Fidesz-káderek által vezetett, állami es nem állami kulturális szervezetek lesznek – érdekes módon a jogszabálytervezet sem zenei, sem képzőművészeti szervezetet nem említ. Ezen intézmények vezetőiből állna össze az úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanács, amelynek elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője lenne. Az egyes támogatásokra a Tanács tagjai tesznek javaslatot, amiről a miniszter dönt.

Létrejönnének regionális Tanácsok is, aminek a szabályait miniszteri rendelet fogja szabályozni – ezek feladata a jogszabálytervezetben tisztázatlan.

Az NKA pénze felett – jövő évre 11,1 milliárd forintos költségvetése lenne az NKA-nak – a Nemzeti Kulturális Tanács rendelkezne. A tervezet az előadó-művészeti törvényt is módosítaná. Az Emmi-miniszter egyetértési jogot kap a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek vezetőinek kinevezésében akkor, ha azok állami támogatást vesznek igénybe, ha úgynevezett „közös működtetésbe” (állami-önkormányzati) megy át egy színház, vagy zenekar.

A zeneművészeti szervezeteknek ugyanakkor több mint 9 milliárd forint támogatást kapnának, ebből az összegből mintegy 1 milliárd jutna a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek. Kiemelt figyelem jut a Virtuózok programra is. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, Demeter Szilárd portfóliója is bővülne a tervezet szerint: létrejön egy tanácsadó testület Nemzeti Kultúrközpont névvel, ennek elnöke lesz a PIM főigazgatója.

A rendszerváltás idején több szellemi műhelyben is folyt a gondolkodás arról, a folyamatos alulfinanszírozásban szenvedő kulturális szféra bajai hogyan orvosolhatók a rendszeres politikai kegyosztások nélkül.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénynek legalább tíz változata született meg, mire 1993-ban, Mádl Ferenc kulturális minisztersége idején a jogszabály életbe lépett. Az NKA Bizottsága 1993. december 9-én tartotta meg alakulóülését. A bizottság első elnöke Fekete György kulturális államtitkár volt. A bizottság tagjainak felét a kulturális miniszter, a másik öt személyt 140 szakmai, érdek-képviseleti, önkormányzati szervezet delegálta. A szakmai kollégiumok kurátorait is hasonlóképp választották, a kollégiumok vezetőit a miniszter nevezte ki. Az NKA-t Fodor Gábor kulturális miniszter „államtalanította” 1996-ban – ekkor Török András államtitkár töltötte be az  elnöki tisztet –, a bizottság tagjainak, a kollégiumok kurátorainak kiválasztását a szakmára bízva. Először az első Orbán-kormány idején, Hámori József minisztersége alatt vetődött fel a szervezet megszüntetése − rövid időre.

Az NKA akkori elnöke, Jankovics Marcell 1999 novemberében az újságokból értesülhetett arról, hogy a miniszter újra él az 50 százalékos kinevezési jogával, sőt, a költségvetése a kultusztárca fejezeti alcímébe kerül, a 10 százalékos miniszteri keretet 30 százalékra emelték fel. Az újabb „államtalanítás” 2006-ban történt, miközben az NKA bevételei folyamatosan csökkentek. Hiller István kulturális miniszter 2009-ben megszüntette a kulturális járulékrendszert, az NKA bevételét azóta az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százaléka adja.

A második Orbán-kormány idején újra „államosítottak”: a 2011-ben köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szerezett befolyást az NKA-ban 2015 végén: az MMA akkori elnöke, Fekete Gyögy után lex Feketeként elhíresült törvénymódosításnak köszönhetően a szakmai delegáltak egyharmadáról az MMA, egyharmadáról a humán tárca dönt. Az NKA két korábbi alelnöke, L. Simon László és Doncsev András többek között emiatt került az egykori miniszter, Balog Zoltán­, illetve az MMA elnöke, Fekete György útjába, L. Simon és Doncsev is távozni kényszerült. Az NKA igazgatóságát – amely többek között az alap éves költségvetését készítette el – 2016. december 31-én megszüntették, feladatait a humán minisztérium alá besorolt Emberi Erőforrás Támogatáskezelő kapta meg. 2017 áprilisában Balog Zoltán a Budapesti Operettszínház akkori főigazgatóját, Lőrinczy Györgyöt kérte fel az NKA alelnökének, aki másfél évvel később arra hivatkozva, hogy újra megpályázza az operettszínház főigazgatói pozícióját, lemondott a tisztségéről. Ám nem találták meg az utódját, így az NKA alelnök maradt, kinevezése eredetileg 2021-ig szól. Az Emmi és az MMA erős befolyása az NKA működésében azonban még így sem elégítette ki mindenki igényét: az egykor a Magyar Gárda körül sertepertélő Szakács Árpád, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője 2018-ban az NKa „liberális elhajlásairól” is cikkezett.

Pontosítás

Cikkünkbe hiba csúszott: a Nemzeti Kulturális Alap rendszerét felszámoló kultúrstratégiai intézkedésekről szóló törvénytervezet nem évente 5 milliárd, hanem 1 milliárd forintot adna a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek működésére és szakmai feladatainak ellátására, a kincstári díjak fedezeteként 5 millió forintot biztosítana. 

Így meneszthetik Máté Gábort

Gothár Péter zaklatási ügye miatt többek között Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke vetette fel, hogy távoznia kell a Katona József Színház igazgatói székéből Máté Gábornak. A törvénytervezet a nemzeti vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak esetében – amennyiben a fenntartó önkormányzat az állammal közös működtetési megállapodást kötött − előzetes egyetértési jogot adna az Emmi miniszterének a színházigazgatók megbízatásának visszavonása tekintetében is.

Még nem hivatalos

Az egyes kultúrstratégiai intézkedésekről szóló előterjesztést rendes eljárásban nem tárgyalhatja az Országgyűlés: szerdán 13 óráig be kellett volna terjesztenie a házbizottságnak, ez azonban nem történt meg. A Fidesz hat esetben kezdeményezhet kivételes eljárást, ebben az esetben legkésőbb hétfőn délig kell bejelentenie − a salátatörvény-tervezet hivatalos változata ekkor jelenik majd meg a Parlament honlapján. A kulturális bizottság MSZP-s tagja, Hiller István volt kulturális miniszter a Népszavának azt mondta: csak a tervezet hivatalos verziójának megjelenése után, annak ismeretében nyilatkozik.

A függetlenek kivéreztetése

A független előadó-művészeti szervezetek programjait és működését eddig pályázati úton támogatta az Emmi. A tervezet úgy módosítaná az előadó-művészeti törvényt, hogy a függetlenek ezentúl nem pályázhatnának működési támogatásra.

EMMI: Nem szűnik meg, megújul a Nemzeti Kulturális Alap

Sajtóközleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Eszerint:    A kulturális törvényjavaslat célja, hogy tiszta működési modellt teremtsen a kultúrában, így például a színházak fenntartásában és finanszírozásában. Az erről szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül.  A Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul. A javaslat semmilyen módon nem változtat az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain, sem a kultúrában, sem más területen. A javaslat a kulturális intézmények, például a színházak lehetséges működési modelljét átláthatóbbá teszi. Színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes - önkormányzati és állami - fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő. 

Forrás: Népszava