Folyamatosan nő a kiskereskedelmi üzletek forgalma, az ott dolgozók viszont a létszámhiány miatt egyre kevésbé bírják a tempót – írja a Népszava.

A piaci várakozásokat és a szeptemberi növekedést is felülmúlva bővült októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma – derült ki a KSH legfrissebb adataiból. A 6,2 százalékos növekedés az Európai Unióban a második legmagasabb adat (csak Románia előz meg minket). Az élelmiszerek forgalma 3,4, az üzemanyagoké 5,4, a nem élelmiszereké pedig 9,8 százalékkal nőtt, vagyis a növekedés motorját egyértelműen a tartós fogyasztási cikkek jelentik. Ez az adat az első, amely az utolsó negyedév gazdasági teljesítményéről mutat képet, az elemzők pedig ez alapján erőteljesebb növekedésre számítanak, míg a kiskereskedelemben éves szinten is 6 százalék feletti többletet várnak. A megnövekedett igényeket azonban egyre nehezebben tudják kiszolgálni a bolti dolgozók, pedig még csak most veszi majd igazán kezdetét az ünnepi bevásárlási szezon.

A munkaerőhiány egyes üzletekben már olyan jelentős, hogy mérhető veszteségeket okoz a forgalomban is.

A tavalyi aranyvasárnapon az egyik élelmiszeráruházban több mint 60 telepakolt, majd magára hagyott bevásárlókocsit szedtek össze a dolgozók, benne mintegy 4 millió forint értékű áruval

– említ egy példát Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. De nemcsak az ünnepek előtt, hanem egy sima hétköznapon is számtalan magára hagyott kosarat és bevásárlókocsit, illetve benne rejlő árut kénytelenek visszapakolni a dolgozók.

A vásárlók egy része ugyanis nem hajlandó kivárni a hosszúra nyúlt sorokat.

A szakszervezet ezért már egy ideje ezeken a példákon keresztül is igyekszik bemutatni a munkáltatóknak: nem csak a dolgozók számára jelent tarthatatlan állapotokat a munkaerőhiány. Karsai Zoltán azt mondja: azok az áruházláncok vannak most nehéz helyzetben, amelyek nem látták be, hogy a régi dolgozóikat meg kell becsülniük, és ezt anyagiakban is ki kell fejezniük.

Ezek a kereskedelmi szakmában jártas dolgozók ugyanis fölálltak, és átmentek a magasabb fizetéseket kínáló üzletekbe.

Helyükre pedig hiába hoznak most már új munkaerőt, azok zöme nem a kereskedelemből érkezik, így fogalma sincs, mire vállalkozik, s rövid idő után a valóságot megtapasztalva odébb is állnak. A régi dolgozók megtartásának fontosságát Karsai Zoltán szerint leginkább a barkácsáruházak ismerték fel, mivel ott egy új munkaerő betanítása még több időt igényel.

Az élelmiszerboltokban viszont hatványozottan érződik a munkaerő hiánya, hiszen ezek az árucikkek gyorsan fogynak, az üres polcok látványa pedig riasztó lenne. A legtöbb üzletben ezért egy-egy dolgozóra többféle feladatot is rátestálnak.

Ha például túl sokan állnak sorban a pénztárnál, akkor az árufeltöltőnek is be kell ugrania a kasszába, vagy éppen fordítva, a pénztárosoknak kell besegíteniük a kiürült polcoknál. Mindez akkora feszültségeket okoz az áruházláncoknál, hogy a Magyar Nemzet szerint már egy év eleji, közös munkabeszüntetés gondolata is felmerült a dolgozókban. A munkaadók úgy 6 ezer főre becsülik a kiskereskedelemből hiányzó munkaerő létszámát, ami a mintegy 250 ezres foglalkoztatotti létszámnak csupán a 2,4 százaléka.

A szakszervezet azonban vitatja a számítás alapját képező hatékonysági modelleket, hiszen azok alapján a dolgozók „megszakadnak” a munkában. A KASZ-nak az áruházak feléből jelzik a dolgozók, hogy kevesebben vannak, mint kellene, van, ahol a hiány eléri a 20 százalékot is. Egy esetleges sztrájk kezdeményezéséről ugyanakkor még nem érkezett jelzés hozzájuk. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a munkaerőhiány komoly kihívás, jelenleg azonban bértárgyalások zajlanak, ebbe pedig nem szerencsés belekeverni a létszámgondokat is, mert egyszerre két igényre borítékolhatóan nem adnak majd pozitív válaszokat a munkáltatók.  

Mintegy húszezer forint is lehet az elvárt fizetésemelés

A KASZ azt szeretné elérni, hogy mindenütt legalább akkora összeggel nőjenek a fizetések, mint amekkorával a garantált bérminimum emelkedik jövőre. Ez a jelenlegi állás szerint 15 600 forint, ami akár 19 500 forintra is nőhet. A tavaly decemberben aláírt két éves bérmegállapodás ugyan 8 százalékos emelést határoz meg 2020-tól a minimálbérre és a garantált bérminimumra is, ám a megállapodásnak része, hogy ha a várakozásokhoz képest eltérnek a gazdasági paraméterek, újranyitják a tárgyalásokat. Márpedig a jelek szerint a GDP a vártnál nagyobb mértékben bővül, a szakszervezetek pedig most legalább 10 százalékos emelést követelnek. Így december elején ismét nem tudni, mennyivel nőnek majd a legkisebb bérek jövőre. Ez a bizonytalanság befékezte a kereskedelemben is az éppen zajló bértárgyalásokat, hiszen a munkaadók a központi emelés mértékéhez igazítanák a saját bérfejlesztéseiket is. A jelenleg bruttó 195 ezer forintos garantált bérminimumot egyébként a kereskedelemben már csak a kisebb üzletek fizetik, az átlagbér 215-225 ezer forint körül mozog. Egy bruttó 289 ezer forintos alapbér pedig már elegendő ahhoz, hogy egy dolgozót egyik üzletlánctól a másik üzletlánchoz csábítson.   

Kevesen ígérnek kétszámjegyű béremelést

A német vállalatok még sokáig olcsóbban termelhetnek Magyarországon, mint Németországban, de egyre nehezebben tudják előteremteni a munkaerőköltségek növekedéséhez a forrásokat - állapította meg a Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője legfrissebb bérezési tanulmányuk kapcsán. A 80 gyártó, kereskedelmi és szolgáltató vállalat véleményét tükröző tanulmány szerint a cégek a magyar gazdaság növekedésének mérséklődésére számítanak, és 40 százalékuk 3-6, míg csaknem 30 százalékuk 6-9 százalékos béremeléssel számol jövőre. Az ideihez hasonló, 9-12 százalékos sávba csak a cégek 18 százaléka teszi a várható fizetésnövekedést. T. A.

Forrás: Népszava