Fejlett informatikai és telekommunikációs megoldások érhetők el az otthonról végzett munka ellenőrzésére, az időszakos távollét pedig jótékonyan hat a munkavállalókra – írja a Magyar Hírlap.

 Hazánkban is egyre népszerűbb a „home office” lehetősége, a munkaidő ugyanúgy kontrollálható, a cégeknek pedig elegendő kisebb irodát fenntartani akkor, ha a munkavállalók egy része otthonról dolgozik.

A legideálisabb megoldás az lehet, ha a dolgozó a munkaidő bizonyos hányadát otthon, másik részét pedig a munkahelyén tölti.

A következő két évben várhatóan megduplázódik, sőt egyes szakemberek szerint meg is triplázódhat a távmunkások száma. Magyarországon jelenleg az EU-s átlag fele, hozzávetőlegesen 2,5 százalék a munkájukat folyamatosan távolról végzők aránya. Mindemellett azt látjuk, hogy köszönhetően az aktuális munkaerőpiaci helyzetnek és a technológia által kínált lehetőségeknek, folyamatosan bővül a távmunkások száma – válaszolta lapunk megkeresésére Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Tapasztalataik szerint a munkavállalók szeretik és keresik a távmunka lehetőségeket, legalább alkalmi jelleggel. Tipikus példa, amikor egy programozó nem szívesen „ül be” egy vállalat irodájába normál munkaidőben, de távmunkában készséggel dolgozik az adott cégnek saját időbeosztása szerint. Talán ezért sem véletlen, hogy kezdetben a távolról jól kontrollálható vagy projekt alapon szervezett, főként IT munkakörök esetében volt népszerű a távmunka.

Ma már azonban egyre több területen általános jelenség, hogy a vállalatok biztosítják ezt a lehetőséget dolgozóiknak.

A foglalkoztatási forma iránti növekvő bizalom mellett ennek oka az is, hogy rendelkezésre állnak fejlett informatikai és telekommunikációs megoldások az otthonról végzett munka mérésére, ellenőrzésére és szervezésére is. Mindez tekinthető egyfajta válasznak is a munkaadók részéről a munkavállalók igényeire.

Juhász Csongor rámutatott, számos gazdasági, társadalmi előnye is van a távmunkának. Ilyen gazdasági előny például a kevesebb munkaállomás kiépítéséből és kisebb iroda fenntartásából keletkező megtakarítás, vagy a munkahelyre bejárás okozta környezet-terhelés elmaradásából eredő társadalmi haszon. A részleges távmunka emellett már juttatásként is megjelenik a multinacionális vállalatoknál. Számos kutatás igazolja, hogy a „home office” lehetősége kedvezően hat a munkavállalókra, például gyorsabban dolgoznak otthonról vagy munkaórákban kimutatható többletmunkára is készek.

Összességében tehát a távmunka növelheti a hatékonyságot, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy nem pótolja a munkahelyi környezetet, ezért a legtöbb munkakörnél kiegészítésképp, előzetes beosztás, egyeztetés alapján rotációs jelleggel, heti vagy havi néhány napos „home office” formájában lehet igazán működőképes és hatékony megoldás.

Alapvetően a tipikusan csoportmunkát igénylő munkakörök, például egy bérszámfejtő, toborzó csapat vagy egy sajtóügynökség, szerkesztőség jól tud működni egyterű irodában – mondta az ügyvezető. Ez a kialakítás gyors információáramlást tesz lehetővé, illetve közösségformáló szerepe is van: ha együtt van a teljes csapat, gyorsabban be tud illeszkedni az újonnan felvett kolléga is. Egy-egy híváshoz, online megbeszéléshez vagy akár munkaszakaszhoz azonban szükség lehet csendre, nyugalomra, ezért mindenképp kell elegendő tárgyalóterem is, ahova el lehet vonulni ilyen esetekben, hívta fel a figyelmet. Másfelől a távmunka lehetősége ilyen esetekben is segítség, hiszen a nyugodt környezetet igénylő munka esetén a dolgozó elvégezheti a feladatát otthonról is.

Forrás: Magyar Hírlap

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ