A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szombati nagy, oktatás jövőjéről szóló tüntetése előtt nyilvánosságra hozta a pedagógusok munkaterheléséről szóló kutatását, melyből kiderül, hogy a törvényes heti 40 óránál a gyakorlatban sokkal többet dolgoznak és ennek komoly mentális és fizikai következményei vannak. A Mérce cikke.

A pedagógusok bére nemzetközi összehasonlításban is megalázóan alacsony, munkaterheik ugyanakkor az Európai Unióban az egyik legmagasabbak. Éves szinten 45 órát helyettesítenek ingyen, emellett hetente 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni (pl. gyermekek étkeztetése, felügyelete).

A legnagyobb probléma a munkaerőhiány

A kérdőívet kitöltő 4281 személy 90 százaléka többet dolgozik, mint a törvényes heti 40 óra, sőt elmondható, hogy átlagosan heti 56 órát dolgoznak. Mindez még sokkal drasztikusabb a községekben, ahol a tanárhiány már elképesztő méreteket ölt. Ahogyan már korábban is megírtuk, az országban átlagosan hetven pedagógus végzi el száz munkáját.

Miközben várhatóan az elkövetkező 15 évben hatvan-hetvenezer pedagógus érheti el a nyugdíjkorhatárt. Évente pedig már jó ideje maximum csak 2500-3000 pedagógus tesz minősítő vizsgát, ez a mennyiség képtelen betölteni az egyre nagyobb hiányt, ami várható az elkövetkező években. Így szükségszerű egy sürgős reform, vagy a mostaninál is nagyobb válság jöhet. A pedagógusok beszámolói alapján már teljesen bevett módszerré vált a 2-4 akár 6 kolléga helyettesítéssel való pótlása.

Tehát ma már pedagógus körökben senki sem lepődhet meg, ha a törvényes 40 óráján túl még a munkaerőhiány miatt akár három másik tanár helyett is helyt kell állnia.

Már megszűnt szempontnak lenni, hogy ki milyen szakos tanár és, hogy egyáltalán felsőben vagy alsóban kellene-e tanítania. Ma már a fizikatanár is angolos, matekos, akár tesis is. Akkor pedig még szó sincs arról, ki fogja vinni a napközis csoportokat.

A kistelepüléseken jelenti a legnagyobb problémát a tanárhiány. A fiatalabb pedagógusok inkább próbálnak minél nagyobb településekre költözni, őket pedig sokszor követik az idősebbek is, hiszen ott azért, ha egy kicsivel is, de jobb munkakörülmények várják őket. Tehát minél kisebb a település, annál nehezebb munkavállalót találni. Pedig általánosságban minél kisebb és szegényebb egy falu annál nehezebben tudják a szülők utaztatni a gyerekeket az iskolába.

Baranyában például több olyan iskoláról is lehet tudni, ahol felmerül, hogy nem indul el a következő tanév, mert nincs elég pedagógus. A kormány pedig már belengette több vidéki iskola átcsoportosítását és megszüntetését. Persze hatékonyságra és gazdasági szempontokra hivatkoznak, amikor teljesen egyértelmű, hogy a válságos tanárhiány miatt kell bezárni iskolákat.

Most pedig megint a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak fognak pórul járni, hiszen a gyerekek napi szintű utaztatása egy újabb költség, amit a semmiből kéne előteremteniük.

De miért nincsenek tanárok?

Persze már szinte mindenki kívülről tudja, hogy a rossz fizetések, a túlterheltség, a társadalmi megbecsültség hiánya, és persze mindemellett a mégis folyamatosan fennálló magas elvárások azok, amik miatt már csak a legelhivatottabbak választják ezt a pályát. Arról pedig már kevesebb szó esik, hogy pontosan mennyire kevés is ez a fizetés és mennyire túlterheltek igazából a tanárok. Ezekre a kérdésekre próbál konkrét számokkal választ adni a Pedagógusok Szakszervezete.

Júliusban mi is megírtuk, hogy a PSZ ifjúsági tagozata kampányba kezdett a Facebookon. Ahol szakpedagógusok, az oktatást segítő dolgozók és pedagógusok posztolnak képeket arról, pontosan mennyi pénzt is visznek haza, ezért hány évet tanultak és hány év gyakorlat áll mögöttük. Elmondásuk szerint, azért van erre szükség, hogy mindenki láthassa, milyen megalázó a helyzet, míg a nevelést végző és oktatást segítő kollégáiknál még ennél is súlyosabb a helyzet. Mindezen jelenségek pedig láthatatlanok maradnának, ha nem kezdenének el nyíltan arról beszélni, pontosan mennyi is az a nagyon kevés, amennyiből próbálnak megélni.

A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést. A diplomás béreknél 38 százalékkal alacsonyabb a pedagógusok bére. A pályakezdők bérét pedig ki kell egészítenie a kormánynak, hogy az meg tudja haladni a kötelező bérminimumot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő pedagógus átlagosan 5000 forinttal keres többet, mint egy szakmunkás vizsgával rendelkező minimálbéres. Miközben a versenyszférában bruttó 640 000 forint az egyetemi diplomások átlagbére. Amitől már már elmondhatatlan mértékben maradnak el a 130-160 ezer forintos pedagógus nettó fizetések.

Nem beszélve arról, hogy a pedagógusok többsége a tanórákon túl folyamatosan plusz munkát végez. Ahogyan már korábban, megírtuk, többek között helyettesítésért és tanulmányi kirándulásokért sem szoktak pénzt kapni a pedagógusok, pedig járna nekik. Erre reagálva indította el a Ne dolgozz ingyen! kampányát a Pedagógus Szakszervezet.

Pedagógusok túlterheltsége

A Pedagógusok Szakszervezete egy átfogó kutatást végzett augusztus 22. és október 23. között a pedagógusok munkaterheléséről. A kérdőív 47 kérdésből állt, bármelyik pedagógus kitölthette és a munkaterhelésen túl a mentális és fiziológiai terheltséget is mérte. Összesen 4280 érvényes válasz érkezett, a kitöltők 84 százaléka nő volt, míg 16 százaléka férfi. Többségében általános iskolai tanárok töltötték ki, de nagy számban voltak gimnáziumi, szakgimnáziumi és óvodában oktató pedagógusok is a kitöltők között.

Ezen az ábrán látható a kitöltők település mérete szerinti eloszlása:

A pedagógusok átlagosan 25 órát oktatnak egy héten. Viszont a kitöltők között volt 51 olyan pedagógus, akiknek már csak az oktatandó óráinak száma kitölti a törvényes 40 munkaórát, sőt 116 kitöltőnek már csak a tanóráinak száma meghaladják a 40 órát. Ami azt jelenti, hogy ezeknek a pedagógusoknak a helyettesítések és mindenféle órai készülés nélkül, ami csak később jön rá erre az összegre, is már túlórázniuk kell.

Ezen a diagramon a kitöltők heti tanóráinak száma látható:

A pedagógusok többségének a tanórákon túl azonban helyettesíteniük, felügyelniük kell, fel kell készülniük a tanórákra és folyamatos adminisztrációt kell végezniük, melyek komoly plusz munkaórákat igényelnek. Ezen feladatok összesen kiadják, hogy valójában egy héten mennyit dolgozik egy pedagógus.

Ami a kitöltők között átlagosan 56 óra és elmondhatjuk, hogy 90 százalékuk túllépi a heti törvényes 40 órát.

Ezen az ábrán látható a pedagógusok valós terheltsége:

Mint, ahogyan az ábrán is látszik, elenyésző azoknak a pedagógusoknak a száma, akik ne végeznének heti szinten túlmunkát. Sőt jelentős azoknak a száma, akik közel dupla annyit dolgoznak hetente, mint amennyi a törvényes lenne. A községekben mindezek az arányok még tragikusabbak, az ott dolgozó pedagógusoknak sokkal több túlmunkát kell végezniük, mivel a tanárhiány drasztikus mértékeket ölt. Amire bevett módszer a nyugdíjazott pedagógusok visszahívása, akiknek általánosságban 69 százaléka is túlmunkát végez.

A kérdőív a munkaórákon túl a mentális és fiziológiai egészséget is mérte. A kitöltők 77 százaléka azt nyilatkozta, hogy alacsonyabb terhelés mellett sokkal jobban tudnának teljesíteni. Sőt sokuk káros hatásokról számolt be a magas terhelés miatt. Ezek többségében kiégésben és fizikai tünetekben mutatkoztak meg.

Ezen a két ábrán látható, hogy a kitöltő pedagógusok, milyen arányban tapasztaltak mentális és fizikai fáradtságot:

Ahogyan az ábrákról is leolvasható nagy többségük számolt be mind fizikai, mind mentális túlterheltségről. Melyek komoly egészségügyi következményekkel jártak. A 4281 kitöltő közül 3957 fő vett részt legalább egy orvosi vizsgálaton az elmúlt egy év során. Melyből 2606 fő egyértelműen meg tudta erősíteni, hogy a munkahelyi tevékenységéhez köthető, hogy orvoshoz kellett fordulnia.

Tehát egyértelműen kirajzolódott, hogy valóban magasan túlterheltek a pedagógusok. Fazekas Elek, a kutatást lefolytató szociológus kiemelte, hogy a kitöltők heti átlagos munkaideje 56 óra, mely magasan meghaladja a törvényes 50 órát, ami lehetetlenné teszi a pedagógusok szükséges pihenési idejét. Nem beszélve a községekben oktatókról, akik még nagyobb arányban kell, hogy túlmunkát végezzenek a tanárhiány miatt. Mindezen folyamatok generálják a pedagógusok egészségügyi leépülését.

Ki lehet mondani, hogy mind egészségügyileg, mind gazdaságilag komoly hátrányokat és károkat szenvednek a pedagógusok, ami egy olyan komoly rendszerszintű és elemi probléma, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Szakszervezeti reakció és tüntetés

A kutatásra reagálva a Pedagógusok Szakszervezete elmondta, hogy az eredményekkel kapcsolatban próbáltak tárgyalni a kormánnyal, viszont sem a béremelésről, sem pedig az óraszámok csökkentéséről folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Tehát a kormánytól mindezek után sem várható a közeljövőben reform. A PSZ a magyar közoktatás napjáig (november 22.) adott határidőt a kormánynak a követeléseik teljesítésére, viszont többszöri tárgyalás után sem hoztak döntést.

Szabó Zsuzsa a PSZ elnöke kiemelte, hogy

„(n)incs elég politikai akarat az oktatás valós problémáinak megoldására, pedig a gyermekek jövőjéről van szó.”

Éppen a jövő érdekében követeli a PSZ

  • a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérének emelését;
  • a diákok és a tanárok terheinek és óraszámának csökkentését;
  • a pályakezdő pedagógusok támogatását;
  • a hatévesek kötelező beiskolázásáról szóló szabályozás haladéktalan visszavonását;
  • azt, hogy maradjanak közalkalmazotti státuszban a szakképzésben dolgozók;
  • és rendezzék a túlmunka kérdését.
Kiemelték, hogy levélben kérte a PSZ Áder János államfőt, hogy ne írja alá az elfogadott szakképzési törvényt.

Mindezek után meghirdették 2019. november 30-án 12 órától a pedagógusok tüntetését az MTA elé, ahol hét szakszervezet közösen fogja képviseltetni magát. Ha pedig januárig nem teljesülnek a követeléseik, akkor országos sztrájkot hirdetnek. Ahogyan mi is megírtuk, egy éve folynak a tárgyalások, mégsem történtek előrelépések, pedig az ország fejlődése és jövője a jól működő oktatási rendszertől függ.

Forrás: Mérce

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ