Ma már nem kérdés, hogy az iroda, mint rendszer paradigmaváltás alatt áll. Az utóbbi időben egyre inkább előkerülnek a munkavállalói igények és egyre többször, egyre többen beszélnek arról, hogy milyen irodai környezettel lehet hozzájárulni a munkavállalói elégedettséghez és ezáltal a hatékonyság növeléséhez. Az irodaterekről és a munkavállalói identitásról a Big Office Day 2019 Konferencián Dúll Andrea DSc PhD habil, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese beszélt.

A tervezett irodaterek a XIX. század végén indultak el, a fő célok ekkor a hatékonyság növelése az anyagi elismerés és a teljesítmény voltak. Az 1950-2000 közötti évtizedekben elindult az innováció kora, amikor az office dizájn, a privát irodák és az open office is megjelent. Ezzel együtt egyre inkább előtérbe kerül az önmegvalósítás.

A technológiai fejlődés hatására megjelent a helyfüggetlenség, vagyis kis túlzással ma már bárhol tudunk dolgozni, azonban az iroda, mint műfaj mégsem kezdett kihalni. Az irodai alaptevékenység még mindig változatlan, ami az információ fogadását, feldolgozását, tárolását és továbbítását jelenti, mindezt kreatív, alkotó módon. A munkakörnyezetnek éppen ezért jól strukturáltnak kell lenni, ami serkenti a kreativitást.

Egy 509 fővel végzett kutatás szerint a kiváló munkakörnyezet: fényes, tiszta, ergonomikus, csendes és megfelelő hőmérsékletű, vagyis a rangsor élén továbbra is az alapvető szükségletek állnak. A közeljövő egyik nagy kihívása éppen ezen szükségletek teljesítése, kielégítése, de meg kell érteni, hogy a fizikai környezeti elemek nem egydimenziósak: a jó megvilágítás például nemcsak a jó látást segíti, hanem akár biztonságérzetet vagy esztétikai élményt is ad, sőt ezeket együttesen.

Az irodai terek a heterogenitás felé mutatnak a

• rassz,
• gender,
• életkor,
• kulturális háttér,
• feladatok,
• foglalkoztatási formák,
• technológiai fejlődés,
• otthoni munkavégzés,
• shared desk,
• térhasználati különbségek

tekintetében. Egy japán például teljesen másként használja a teret, mint egy svéd, ami a konfliktushelyzetek melegágya.

Munkahely mint környezetpszichológiai identitás

Az iroda egy elsődleges territórium, ugyanis ahol sok időt töltünk el, azt a teret szeretjük személyre szabni akár különböző tárgyakkal. Ha például egy munkavállaló mégsem tud oda ülni ahova szeretne, akkor az az érzése, hogy odaültek a helyére, ami problémákat okoz. A hely érzése 20-25 perc után kifejlődik, vagyis a shared desknél is az adott asztal viszonylag hamar elsődleges territóriummá válik. Annak a cégnek tehát, aki ilyen megoldásokban gondolkodik, nagyon oda kell figyelni, akár virtuális testreszabhatóság lehetőségével, mindezt úgy, hogy az egyén pszichológiájában ezt tudatosan kezelni tudják.

Forrás: Portfolio