Sokan úgy látják, hogy a munkavállalók megkönnyebbülnének, ha munkaidőn kívül nem férnének hozzá a céges levelezésükhöz. Egy új kutatás eredményei szerint azonban, ha megfosztják őket ettől, az egyenesen káros lehet a jólétükre. A munkahelyi emailekkel kapcsolatos szabályozások jelentősége egyre nő, hiszen a 0-24 órás hozzáférés jogos kérdéseket felvet a munka-magánélet egyensúllyal kapcsolatban. De miért nem jó megoldás a blokkolás? Lássuk, mire jutottak a kutatók – írja a Portfolio.

 A munka és a magánélet közötti határ az internet korában könnyebben elmosódik, mint eddig bármikor, és mindez ráadásul szinte észrevétlenül történik. Az egyik legjobb példa erre az emailezés: az ember állandó késztetést érez arra, hogy munkaidő után is megnézze a postaládáját, mobiltelefonnal a kézben pedig egy válasz elküldése sem nagy kunszt. Ezt általában nem a levelek vagy az így végzett munka mennyisége miatt tekintik veszélyesnek, hanem azért, mert így folyamatos a kapcsolat a munkahelyi ügyekkel, ami nehezítheti a kikapcsolódást, rosszabb esetben pedig plusz lépés lehet az idén tavasszal hivatalosan is betegséggé nyilvánított kiégés felé. Vagy mégsem?

A hálózat csapdájában

Az emailezés napjainkban az irodai munkavégzés jelentős részét teszi ki, ezért is foglalkoztat egyre több munkáltatót és munkavállalót, hogy hogyan lehet hatékonnyá tenni ezt a tevékenységet.

NEMRÉG EGY BRIT FELMÉRÉSBŐL KIDERÜLT, HOGY AZ IRODAI DOLGOZÓK ÖSSZESEN 30 NAPOT TÖLTENEK EMAILEZÉSSEL EGY ÉVBEN, AMIBŐL NAGYJÁBÓL NAPI 2 ÓRÁT TESZ KI A BEÉRKEZŐ LEVELEK BÖNGÉSZÉSE. A 30 NAPNYI IDŐNEK A FELE ÁLTALÁBAN KORÁBBI EMAILEK FELESLEGES ÚJRAOLVASÁVAL TELIK, VAGY AZZAL, HOGY EMAILT KÜLDENEK AZOKNAK, AKIKKEL EGYSZERŰBB LENNE SZEMÉLYESEN EGYEZTETNI.

A céges levelezés egy része pedig ma már a munkahelyen, illetve munkaidőn kívül történik. Többen vannak, akik nem küldenek levelet, de átfutják a legfrissebb emaileket vasárnap este vagy hétfőn reggel munkába menet, ami szintén a folyamatos elérés eredménye, és a pihenéstől veszi el az időt. Épp ezért egyre gyakrabban merül fel a hozzáférés korlátozása valamilyen módon, és már a gyakorlatban is látunk erre példákat.

„Right to disconnect”

2017-ben például Franciaországban elfogadtak egy törvényt, amely a legalább 50 főt foglalkoztató cégeket arra kötelezi, hogy jelöljenek ki egy idősávot, amelyben a munkavállalók nem emailezhetnek. Azóta több uniós országban folytak, illetve folynak tárgyalások hasonló lépésről (pl. Németország, Olaszország), aminek eredményeképpen megjelent a „Right to disconnect” (magyarul: kikapcsolódáshoz, szó szerint inkább lecsatlakozáshoz való jog) fogalma, amit a mozgalom támogatói, köztük számos munkajogi és munkaegészségügyi szakember szerint az alapvető emberi jogok közé kellene sorolni.

Vállalati szintű szabályozásra is láttunk példát az elmúlt néhány évben: 2018 szeptemberében Belgiumban a Lidl megtiltotta a dolgozóinak, hogy este 18:00 és másnap reggel 7:00 között emailt küldjenek egymásnak. A szabályt megszegni szinte felesleges, mert az ebben az időszakban küldött üzenetek késleltetve érkeznek meg. Az késő esti, éjszakai levél másnap reggel 7 órakor, a hétvégén elküldött email pedig csak hétfőn kerül a címzett postaládájába. Az élelmiszerlánc helyi vezetői azzal indokolták az intézkedést, hogy ezzel segítik a dolgozókat kikapcsolódni munkaidőn kívül. Ekkor több szakértő elismerően beszélt a kezdeményedzésről, mondván, hogy másoknak is követni kellene a példát a munkavállalóik jóléte érdekében.

Követendő vagy elvetendő példa?

A Sussexi Egyetem nemrég publikált kutatása szerint azonban a dolgozók letiltása a munkaidőn kívüli emailezésről valójában káros lehet a jólétükre. Ennek a pontos következményei leginkább az egyes munkavállalók személyiségétől, illetve munkahelyi vagy karriercéljaitól függenek:

• Az emailezés letiltása azokra a munkavállalókra lehet negatív hatással, akik számára kiemelten fontos egy kitűzött karriercél elérése, és akik szívesen áldozzák fel szabadidejük egy részét, ha csak így tudják végrehajtani feladataikat.
• Személyiségtípusokat nézve főleg az extrovertált, az együttműködő, a lelkiismeretes, illetve a szorongó emberek élhetik meg rosszul, ha megvonják tőlük a céges levelezést a munkaidőn kívül.

A kutatók a kérdőíves felmérés mellett mélyinterjúkat is készítettek a résztvevők egy részével, és ezek alapján jutottak a fenti következtetésekre.

A TANULMÁNY EGYIK SZERZŐJE, EMMA RUSSELL PSZICHOLÓGUS SZERINT EGYÉRTELMŰEN KIJELENTHETJÜK, HOGY A MUNKAIDŐN KÍVÜLI EMAILEZÉST KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK A LEGJOBB SZÁNDÉK ELLENÉRE SINCSENEK MINDENKIRE JÓ HATÁSSAL. Ő ÚGY GONDOLJA, HOGY NEM IS LÉTEZIK OLYAN EGYSÉGESEN ALKALMAZHATÓ MEGOLDÁS, AMELY MINDEN ESETBEN JÓL MŰKÖDHET.

Ezért az lenne a legjobb, ha minden munkavállalóknál az egyéni igényeiknek megfelelő módszert alkalmaznák. A jó közérzet mellett a hatékonyságot is ez javítaná a leginkább.

A jó teljesítmény titka

A munkavállalók igényei sokáig nem igazán kaptak figyelmet, azonban a feszült munkaerőpiaci helyzet hatására a vállalatok számára fontos lett, hogy minél könnyebben vonzzák magukhoz és lehetőleg meg is tudják tartani a dolgozókat. Ma már egyértelműen ez az irány, és egyre inkább nyitott fülekre talál a munkavállaói igény, amely a munkavégzés helyével és idejével kapcsolatos rugalmasságot szorgalmazza. Ez az irodai terekre is jelentős hatással van, a legújabb irodatípusok például több munkatér előnyeit ötvözik, a dolgozók pedig válogathatnak annak megfelelően, hogy aktuális feladatuk milyen környezetet kíván. A munkavégzés egyre több körülményével kapcsolatban igaz, hogy nincsenek mindenhol alkalmazható sablonok. Egyedi megoldásokra van szükség, hiszen a dolgozóktól akkor várható el magasabb teljesítmény, ha saját igényeiknek megfelelő feltételekkel végezhetik a munkájukat. 

Forrás: Portfolio