Magyarországon a csaknem 4,4 millió foglalkoztatottból 150 ezren megváltozott munkaképességűek és még további mintegy 150 ezren lehetnek, akiknek "támogatással, segítséggel, sok erőfeszítéssel és rehabilitációval" munkát lehetne biztosítani - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára egy a témában tartott csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián.

Fülöp Attila közölte, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága jelenleg 42 százalékos, míg 2011-ben ez az arány még 18 százalék sem volt. Ez akkor az uniós rangsorban az utolsó előtti helyet jelentette.

Az államtitkár ismertetése szerint a 150 ezer megváltoztatott munkaképességű embert háromféle módon foglalkoztatják: egyrészt a társadalmi szolidaritás elve alapján, jórészt intézményekben, fejlesztő foglalkoztatással, másrészt az akkreditált, illetve a védett cégeknél, továbbá a piaci logika szerint működő cégeknél.

Fülöp Attila szerint a védett cégek speciális, egyedi küldetést teljesítenek azzal, hogy ötvözik a szolidaritáson, illetve a piaci alapon álló gondolkodást.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az esélyteremtés nem kizárólag az állam feladata. A felzárkózás segítését, a fogyatékosságügyet, az esélyteremtést az állam soha nem fogja jól csinálni, ha nincsenek ebben mellette önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek, gazdasági társaságok – fűzte hozzá.

Azt hangoztatta, az állam a fogyatékossággal élő emberek önálló életét kívánja támogatni, ehhez pedig akadálymentes hozzáférésre van szükség az élet minél több területén, valamint saját munkajövedelemre, és ez utóbbiban van kiemelt szerepe az őket foglalkoztató cégeknek, és ezek állami támogatásának.

Elmondta, idén 365 akkreditált cég 43,4 milliárd forint állami támogatást kap mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatásához.

Kitért arra is, hogy idén január elsejétől a piaci cégeknek nem kell rehabilitációs hozzájárulási adót fizetniük a minimálbér kétszereséig, ha megfelelő arányban, illetve számban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket.

Hozzátette: sok cég mégsem él ezzel a lehetőséggel, így 100 milliárd forint rehabilitációs hozzájárulási adót fizetnek be, ezzel pedig mintegy 70 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatásáról mondanak le.

Az államtitkár szerint ez azt jelzi, hogy a piaci szereplők egy részében élő félelem miatt nem tud tovább bővülni a megváltozott munkaképességű, köztük a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megváltozott munkaképességűeket már foglalkoztató cégek döntő többségének „kifejezetten pozitív véleménye van” a náluk dolgozókról.

A 30 éve létrehozott Védett Szervezetek Országos Szövetsége által rendezett konferencián a megváltozott munkaképességű emberek hazai, illetve európai uniós foglalkoztatási helyzetéről és jövőjéről tanácskoztak.

Sindel István, a VSZOSZ elnöke 56 tagszervezetük körében végzett felmérésüket ismertetve egyebek mellett elmondta, mintegy 10 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak, többségében 60 évnél idősebbeket. A megváltozott munkaképességűek mintegy fele 4 órában dolgozik, a többiek 5, 6, 7, illetve 8 órában, a munkavállaló számára is elfogadható időben. Közölte, tagszervezeteik 88 százalékban bérre fordítják az állami támogatást, a többit akadálymentesítésre, valamint személyi segítők, mentorok, tanácsadók foglalkoztatására.

Az elnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megváltozott munkaképességű emberek nem dolgoznak rosszabbul mint mások, ugyanakkor segítségre van szükségük. Megjegyezte azt is, hogy ez a több tízezer ember a mai munkaerőhelyzetben „potenciális, rejtett tartalékot” jelent.

Forrás: Híradó

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ