A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre – derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország kutatásából.

2023-ra a magyar gazdaság negyedét adja a digitális gazdaság, amely minden korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kormányok kezébe is ahhoz, hogy a gazdaság növekedését támogassák és a nemzetgazdaságot válságállóbbá, a kedvezőtlen világgazdasági fordulatokkal szemben immunisabbá tegyék - derül ki a kutatásból.

Éves szinten négyezer milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a digitalizáció mindenhol megtörténne.

A magyar gazdaság digitalizációja előrébb tart, mint gondolnánk: ötből négy adat tekintetében az uniós színvonalon vagy a fölött teljesít a magyar IKT-szektor, amely csupán egy részét teszi ki a magyar digitális gazdaságnak. Amennyiben a magyar kormány technológia-vezérelt növekedési stratégiát valósít meg, vagyis rendszerszintű digitális fejlesztéseket hajt végre, a magyar infokommunikációs szektor közel 8 százalékponttal nagyobb mértékben lenne képes hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez, mint az organikus, követő stratégia esetén.

A digitális átalakulás következtében a pénzügyi szektortól a mezőgazdaságig minden iparágba beférkőztek a digitális megoldások, egyre gyakoribb, hogy a hagyományos iparágakban is digitális fejlesztésekre építenek új üzleti stratégiát. A digitális megoldások minden területen a gazdaság motorjává válnak.

A digitális gazdaság része természetesen minden infokommunikációs vállalkozás, ám részét képezik olyan vállalkozások is, amelyek profilja nem az infokommunikáció, hanem építenek a technológia nyújtotta megoldásokra. Például az okostelefonokon elérhető taxisok, a szenzorok adataira építő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, vagy éppen a teljesen automatizált autógyárak valamilyen részben mind-mind részei a digitális gazdaságnak.

Az infokommunikációs szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki. A kutatás adatai szerint a teljes digitális gazdaság ma már a hazai foglalkoztatottak legalább 20 százalékának biztosít munkalehetőséget.

Az IKT-feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: a teljes árukivitel 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve! Ami a beruházásokat illeti: a digitális gazdaság a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,5 százalékát adta, és az 5G hálózat várható kiépülésével a 2021-ig további érdemi emelkedés várható.

Forrás: napi.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ