Bár a húszezres nem fordul meg minden nap az átlag magyar dolgozó kezében, legnagyobb címletű bankjegyünk európai összevetésben a legalacsonyabb értékűek közé tartozik. A húszezres megújulása kapcsán megnéztük, hány bankjegyet kap az „átlagdolgozó” a legnagyobb címletből Európa országaiban – írja a napi.hu.

A nettó magyar átlagbér tavaly az Eurostat szerint 164 257 forint volt, vagyis legnagyobb forintcímletünkből nyolc darabot vihetett valaki haza, ha készpénzben kapta meg a fizetését. Ez a darabszám magasnak számít Európában, mert bár a románok és a bolgárok után mi visszük haza a legkevesebbet, a húszezres az egyik „legkisebb névértékű legnagyobb címletű" pénz a kontinensen.

Az euróövezeti országokban viszonylag könnyű a csoportosítás. Legnagyobb címletük, az 500 eurós jelenleg 157 135 forintot ér. A fejlett országokban - Franciaország, Belgium, Írország, Németország, Ausztria és Finnország - az átlagbér négy darab ötszázassal kifizethető, a maradék pedig 223 és 480  euró között ingadozik. A magas jövedelmű euróövezeti országok között Hollandia és Luxemburg kivétel, ugyanis előbbinél 5, utóbbinál 6 darab 500 euróst is kaphatnak az „átlagbéresek" és még jut bőven apró is.

Az euróövezet másik csoportjába olyan országok tartoznak, mint Szlovákia, ahol csupán egy 500-ast kapnának a dolgozók, illetve azon felül 165 eurót. A szlovének 6 euró híján megkapnák a két darab 500 eurós bankjegyet, míg a portugálok már átcsúsznak ezen a határon és még jutna nekik 57 euró apró is. A görögöknél szintén 2 darab 500-as járna, valamint azon felül még 262 euró. A spanyoloknál és az olaszoknál már jutna 3 darab is a legnagyobb pénzből, mellé pedig 179, illetve 236 eurónyi aprópénz is.

Az euróövezeten kívül...

A legkevesebb bankjeggyel a románoknak kellene beérniük. Pénzük a lej, jelenleg 70,7 forintot ér, legnagyobb címletű bankjegyük az 500-as, amely forintban 35 330. Mivel az Eurostat szerint a 2013-as (ez a legfrissebb adat) havi nettó bér Romániában alig volt 1527 lej, három darab ötszázassal és 27 lej apróval kellene beérniük.

Őket a csehek követik, akiknek a koronájuk 11,6 forinton forog, így legnagyobb pénzük az ötezres 58 050 forintot ér. Az átlagbér 12 korona híján 20 ezer, vagyis ez alapján 3 bankót kapnának az átlagbérből élők, 4 988-at pedig más címletekben.

A horvátok legnagyobb értékű pénze az ezerkunás, amely a jelenlegi értékén 40 960 forint. Az átlagbér 5390 kuna, vagyis 5 „nagy pénzt" vihetnek haza.A bolgárok, akik a legkevesebb keresik az unióban mindössze egy 100 levással büszkélkedhetnek, mint legnagyobb címlet, amely 16 069 forintot ér. Mivel a átlag nettó bér 619 leva, 6 darabbal kell beérniük a százasból.

Ezután következnek az unión kívüli svájciak, egyfajta kakukktojásként. Svájcban ugyanis az átlagbér nagyon magas 2,2-szerese (!) a németnek. Viszont a frankból a forgalomban lévő 200-as felett kibocsátották az ezres névértékű címletet. Egy ilyen „papírdarab" jelenleg 290 ezer forintot ér. Így hiába keresnek sokat a svájciak, 6232 frankot, „mindössze" 6 darabot vihetnének haza a legnagyobb címletből.

A bolgárok után a magyarok következnek nyolc darabbal, utánunk pedig a lengyelek. A 74,3 forintot érő zloty legnagyobb címlete a 200-as (14 854 forint), amelyből a 2654-es átlagbérre 13 darab jutna, plusz az apró.

A nem túl szegény Dánia legnagyobb pénze az ezer koronás (42 130 forint), amelyből bizony 20 darabot vihetnek haza a 20 513 koronás átlagbérre.

A svéd korona, amelyből szintén ezres a legnagyobb, kicsit kevesebbet ér 33 510 forintot, így a dánokhoz hasonlóan kereső dolgozók 25-öt kapnának belőle 708 koronányi apróval együtt.

Ezen a listán az abszolút győztesek az angolok, ahol unió egyik legmagasabb, 2265 fontos fizetéshez szerény ötvenfontos „top bankó" társul (22 242 forint), így ha készpénzben viszik haza a bérüket, akkor 45 darabot kell betuszkolniuk a tárcájukba a 15 font apró mellett.

Forrás: napi.hu