Magánéleti krízis közepén nem jó döntés úgy csinálni a munkahelyen, mintha mi sem történt volna. Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló együttműködő legyen – írja a HVG.

 Tizennyolc év után elhagyott a férjem. Teljesen összeomlottam, hetekig csak sírni tudtam a cég teraszán, miközben egyik cigarettát szívtam a másik után. Ez hónapokig komoly hatással volt a munkámra, de szerencsés voltam, mert nagyon támogató céges közegben csinálhattam ezt végig

– meséli a hat évvel ezelőtti eseményeket Krisztina, aki ma már képes kívülről nézni a saját történetét. Véleménye szerint abban, hogy a főnökei és a kollégái ilyen jól kezelték a helyzetet, segített, hogy addigra már több éve dolgozott a cégnél, ismerték a munkáját, a képességeit, és a legtöbb munkatársával baráti volt a viszonya.

Nemcsak munkavállalóként, hanem munkáltatóként is sok kihívást tartogat az ilyen élethelyzet. Vezető beosztásban dolgozó megkérdezettjeink leggyakoribb dilemmája többnyire az volt, hogyan lehet valaki egyszerre empatikus ember, illetve a cég és a csapat többi tagjának érdekeit következetesen képviselő szakember.

A megoldás kulcsa a tiszta kommunikáció

Vannak olyan tanácsok, amelyek – kis odafigyeléssel – mindenki számára könnyebbé tehetik az ilyen időszakot. Magánéleti krízis során – legyen szó betegségről, halálesetről, válásról – fontos a tiszta, egyenes, félelemmentes, bizalomra épülő munkahelyi kommunikáció alkalmazott és vezető között. Svéda Dóra coach és HR-szakértő azt mondja: az érintettnek fontos néhány tényszerű dolgot megosztania a felettesével, hogy megoldást találhassanak a problémára.

Ne tartsuk magunkban, ne titkoljuk el, ne mártírkodjunk. Elég néhány, a téma szempontjából fontos tényt megosztani. A legtöbb munkahely ilyenkor toleránsan reagál, természetes reakció az empátia

– hangsúlyozza a szakember. A probléma elmondása mellett fontos az is, hogy a munkavállaló arról is beszéljen, mi jelentene számára segítséget.

Azt szoktuk javasolni a vezetőknek, hogy erősítsék meg a kollégájukat abban, hogy számítanak rá, fontos a cég számára. Jelezzék, hogy nyitottak olyan megoldásokra, amelyek könnyebbé, elviselhetőbbé teszik számára a nehéz helyzetet. Itt is fontos ugyanakkor a munkavállaló részéről az aktív visszajelzés arról, mikor mire van szüksége

– emeli ki a szakember.

A magánéleti krízisek okozta helyzetek nemcsak az adott munkavállalót érintik, hanem – az átmeneti változások, az átstrukturált munkamennyiség miatt – sokszor a közvetlen kollégákat is. A vezető feladata az, hogy ez ne informális, frusztrált beszélgetésekben merüljön ki, hanem „tervet” készítsen a helyzet kezelésére.

A magánéleti krízis munkahelyi kezelése empátiát, odafigyelést igényel a környezettől. Miközben elfogadjuk azt is, hogy a napjainkat és a cégünket fenntartó rendszert működtetni kell. Ez a kényes helyzet tisztelettel és tiszta kommunikációval válik kezelhetővé.

Forrás: HVG