Kilenc év alatt több mint duplájára, 523 ezerre nőtt a központi költségvetési szerveknél dolgozók száma. A kormányzat erőteljesen központosít – írja a Népszava.

 Az elmúlt évek kormányzati szlogenje az olcsóbb, hatékonyabb állam és a digitális megoldások alkalmazása a közigazgatásban – erre hivatkozva küldtek el a költségvetési intézményekből tavaly ősszel több ezer munkavállalót. A leépítéseket egyes kormányhivatalok a mai napig nem heverték ki, ennek leginkább kézzelfogható jele kormányablakok működésképtelensége, a lelassult ügyintézés.

Vagyis az elbocsátások megakasztották a rendszer működését, ami arra utal, hogy vagy nem jó helyen kezdték meg a leépítéseket és/vagy nem működnek a hatékonyságot javító digitális rendszerek. 

 Pedig az elmúlt kilenc évben a költségvetési szervek létszáma hatalmasra duzzadt: a 2010-es zárszámadási törvény szerint – amit 2011-ben már a fideszes parlament hagyott jóvá –, még csak 227 ezer főt számlált az itt dolgozók száma, ezzel szemben tavaly már 524 942 állami alkalmazottat számláltak az intézmények. 

A brutális növekedés legalább két jól elkülöníthető folyamat következménye: 2010 után a kormány központosította az oktatást, az egészségügyet, valamint a tűzoltóságokat, ennek során több százezer, addigi önkormányzati közalkalmazott került át a költségvetési szervekhez. Hasonló folyamat ment végbe okmányirodák átalakulásával, itt minden egyes alkalmazott a Miniszterelnökség alá került – így alakult ki a kormányablakok rendszere.

Ezzel párhuzamosan a 2010 utáni években nem volt szigorú létszámgazdálkodás vagy létszámstop a közigazgatásban, így a költségvetési intézmények a tehetetlenségi erőtől hajtva is híztak. De nemcsak a végeken lettek többen, hanem a vízfej is nőtt.

Soha nem volt annyi minisztere, államtitkára, kormánymegbízottja egyetlen kormánynak sem, mind a most működőnek: jelenleg 14 miniszter mellett 66 államtitkár alkotja a kormányt, az ő munkájukat segíti 103 helyettes államtitkár és 17 miniszterelnöki megbízott – vagyis több mint 200 tagja lett a tágan értelmezett kormánynak.

Elvétve találni olyan közigazgatási területet is, ahol nem változott a létszám a kilenc év alatt. Ilyen például a honvédelmi tárca, ahol mindössze 547 fővel emelkedett az alkalmazottak száma, annak ellenére, hogy az elmúlt években kiemelt stratégia cél lett a honvédség fejlesztése. Akad arra is példa, hogy egy tárca és a hozzá tartozó intézmények kisebb létszámmal működnek, ez történt például a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztériummá alakulása során. Ma kevesebben dolgoznak a tárcánál, mint a 2010-es minisztériumban és a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál, a hatékonyság növekedése túlnyomórészt a NAV átalakításnak köszönhető.

De csökkent az igazságügyi tárca létszáma is – innen viszont a feladatokat és az embereket vitték el.

A létszám látványos növekedésére is számos példa akad: a Miniszterelnökség 2010-ben egy kis hivatal volt, alig 93 fő segítette a kormány(fő) munkáját. Ma ezzel szemben ugyanazt a feladatot látja el 266 fős Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a 315 fős Miniszterelnöki Kormányiroda, vagyis meghatszorozódott csak a miniszterelnök közvetlen környezetében sertepertélő kormánytisztviselők száma – ráadásul pont ezekben a hivatalokban magas a miniszterek és államtitkárok száma is.

A Miniszterelnökség ma 39389 főt számlál – ennek a létszámnak a derékhadát a kormányhivatalok teszik ki.

2010-ben ennek a városnyi embernek egy kis része a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alatt működött – ám akkor a háttérintézményekkel együtt is, csak 5781 fő dolgozott a  KIM-nek. Ebből mára 517 fő marad az igazságügynél, a többiek a Miniszterelnökség állományába kerültek. Az agrártárca első látásra örvendetes karcsúsításon ment keresztül, ám ez viszonylagos: a vízügy mára a belügyminisztériumhoz került, ott részben ennek és a önkormányzati tűzoltóságok központosítása miatt nőtt a létszám.

 A agrártárca létszámcsökkenésének másik oka a környezetvédelmi minisztérium apparátusának és a környezetvédelmi felügyeletek szinte teljes leépítése - vagyis a következő évtizedekben az egyik legfontosabbá váló területet sikerült csaknem lenullázni. Az Információ és Technológiai Minisztériumhoz kerültek a szakképzési intézmények ez a magyarázata a több tízezres létszámnövekedésnek, de maga a tárca sem kicsi: tavaly csak a minisztériumban 1660-an dolgoztak, igaz ezt szinte ugyanannyi, mint ahányan a 2010-es a jogelőd Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban munkát végeztek. 

Drágábban működik

2010-ben az állam működésére 2067 milliárd forintot költöttek az adófizetők, ami az akkori GDP 7,6 százaléka volt. Tavaly a most elkészült elszámolás szerint - miközben feladatai érdemben nem nőttek -, az állam 3746 milliárdjába került az adófizetőknek, ami a GDP 8,8 százaléka. Vagyis egy jottányit sem lett olcsóbb, sem hatékonyabb a magyar állam. A fő gond, hogy a közigazgatás hatékonyságának növelése ugyan felkerült a kormány problématérképére, de érdemben semmi előrelépés nem történt ez ügyben az elmúlt években. Mi több, nem is látni, hogy készülnének erre, azon túl, hogy a kormány és a jegybank a különféle versenyképességi anyagaiban rendre előírja ennek szükségességét. Talán nem véletlen, hogy magyar gazdaság az EU 28-ak közül a 24-ik „legversenyképesebb” gazdaság a Wold Economic Forum elemzése szerint, amiben vastagon benne van a magyar állam "hallhatatlansága".  

Forrás: Népszava