A kormányzat célja az építőiparban is a nagyobb koncentráció, mert ez ad lehetőséget a termelékenység további növelésére – mondta György László.

Idén a várhatóan 4300 milliárd forintot elérő teljesítménnyel csúcsot dönthet az építőipar, az ágazat bővülése az elmúlt két évhez hasonlóan 30 százalékos lehet. Az elmúlt 3 évben több mint 80 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása, amibe az út, híd, iskola, kórház építés felújítás, lakóingatlan is beletartozik – sorolta György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közgyűlésén.

Ezt a robbanásszerű fejlődést elsősorban arra vezette vissza, hogy az ágazat rugalmasan reagált a keresletre, illetve a piacgazdasági mechanizmusokra. Egyetlen szó sem esett a beszédében az uniós forrásokról, vagy az irányított közbeszerzésekről, a presztízsberuházásokról. Hangsúlyozta a termelékenység növekedését, amely tavaly átlagosan 23 százalékos volt, ám szintén nem említette, hogy ez még így is messze elmarad a nyugat-európai  mutatóktól. Felvillantotta 2023-ig tervezett szebb jövőt is, amikor már minden megyeszékhelyet gyorsforgalmi úton lehet majd megközelíteni, illetve a vidéki építkezések, rekonstrukciók támogatását.

A kincstári optimizmust sem nélkülöző államtitkára beszédre reagálva a jelenlévő építőipari szakemberek egyebek mellett szóvá tették, hogy 2003 óta hiába küzdenek azért, hogy az egyre átláthatatlanabbul elburjánzó építésügyi, építésügyi hatósági és felügyeleti jogszabályok dzsungelében vágjon már rendet a kormányzat. Előfordult, hogy a hatósági ember az érintett vállalkozótól kérdezte meg, mit kell neki megnéznie egy adott házon ellenőrzéskor, minősítéskor – kifogásolta az egyik résztvevő. Többen is kérték a bürokrácia jelentős egyszerűsítését. Megemlítették azt is, hogy olyan munkaerőhiánnyal küszködnek a földhivatalok és a munkavédelmi hatóságok, hogy már nem tudják ellátni a feladataikat. Szóvá tették a szakoktatás szétaprózottságát is, hozzáfűzve, hogy a legutóbbi szakképzési törvénymódosítás sem igazán segít ezen a gondon. Támogatást kértek a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére is az építőipari szakemberek.

A kormányzat célja azonban az építőiparban is a nagyobb koncentráció, mert ez ad lehetőséget a termelékenység további növelésére – közölte az államtitkár. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a a szövetség 2023-ig tervezett stratégiájáról szólva megjegyezte, a kormányzati derűlátásnál kissé bizonytalanabbnak látják az elkövetkező években várható 15 ezer milliárdos közösségi építőipari megrendeléseket. Különösen az önkormányzati beruházások várható alakulása miatt aggódik, hiszen a Modern városok program legalább 2 éves csúszásban van.

Ugyancsak bizonytalan, hogy a kis falvaknak meghirdetett programra a csökkenő uniós források mellett az éves központi költségvetésből mennyi jut majd. Koji László szerint olyan támogatásokra van szükség, amely nem a további élőmunka bővítést szolgálja, hanem a hatékonyságot növeli.

A lakossági szolgáltatásokban kiterjedt feketemunkát a forgalmi adó visszatérítés kibővítésével lehetne mérsékelni. Az elnök szerint nem természetes az elmúlt 3 év viharos mértékű teljesítménynövekedése, mert ezt csak kevés cég képes megfelelő kockázatvállalással teljesíteni. Hosszabb távon 10-15 százalékos bővülés nyújtana biztonságos fejlődést – mondta Koji László.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ