Folyamatosan olvashatunk kínzó munkaerőhiányról, de az ország egyes területein – mutatta ki egy elemzés – nagyobb számban akad „szabad” munkaerő. Tízezres nagyságban vannak pedig munkanélküliek még a fővárosban is – írja az azenpenzem.hu.

A KSH által kimutatott munkanélküliségi ráta 3,3 százalék, de – írta le legfrissebb cikkében a GKI Gazdaságkutató – a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve 5,4 százalékra emelkedik a ráta. Emellett (nem ismert számban) vannak olyanok is, akik bár munkanélküliek, nem regisztrálják magukat.

A GKI hangsúlyozza azt is, hogy a munkanélküliség eloszlása nem egyenletes az országban. Mivel települési szinten a munkanélküliségi ráta nem áll rendelkezésre, de a munkanélküliek száma igen, ezért a lakónépességre mutatták be a mellékelt térképen a munkanélküliek arányát (ami így kisebb, mint a munkanélküliségi ráta lenne). Jól látható, hogy messze átlag feletti az arány az ország keleti, észak-keleti részén és a Dél-Dunántúlon. Vagyis a munkaerőhiány és a munkaerő-felesleg egyszerre van jelen az országban.

Az arányok azonban a gazdaságkutatók szerint elfedik a munkanélküliek tényleges számát.

Budapesten igen alacsony az arányuk, de összességében tízezres nagyságban vannak munkanélküliek még a fővárosban is. Ugyanakkor a kisebb településeken lévő esetleges nagy arány is takarhat kevés számú munkanélkülit. Ez különösen akkor érdekes, ha az a kérdés, hová érdemes egy-egy újabb üzemet, céget telepíteni, hol található megfelelő számú (és persze: minőségű) munkaerő.

Az elemzésben megállapították: még a nagy munkaerőhiánnyal jellemezhető településeken is található regisztrált munkanélküli.

Egy százalék alatti munkanélküliségi aránnyal 373 település büszkélkedhet, 1-2 százalék közöttivel pedig 608. Ugyanakkor 5 százalék feletti arány található 929 településen, ahol tehát az ott lakók huszada nem talál állást.

Nagyobb számban még Nyugat- és Közép-Dunántúlon is van „szabad” munkaerő, de kifejezetten nagy potenciál van a Duna-Tisza közén és szinte a teljes kelet-magyarországi területen (ahol településenként a 100 főt is meghaladja a munkát keresők száma). Ezek szerint van még tér ezeken a településeken a munkahelyteremtésre csak a munkanélküliek száma alapján is. Mint rögzítik: ha a nem regisztráltakat és a közmunkában lévőket is hozzáadjuk, akkor nagyobb projektek is találhatnak itt megfelelő mennyiségű munkaerőt. 1000 olyan település (kerület) van, ahol 50 főnél nagyobb a regisztrált munkanélküliek száma, ráadásul a szomszédos településeken is ez a helyzet. Ugyanakkor a sikerhez – az ingázás megoldásán túl menően - szükség lenne képzésekre is.

Forrás: azenpenzem.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ