Régóta tervezett bezárási hullám söpörhet végig az önkormányzati választások után a falusi kispostákon. Mintegy 300 postai hivatalra kerülhet lakat – írja a napi.hu.

Az önkormányzati választások és a rezsiutalványok kézbesítése után, október 17-én mintegy 300 falusi kispostát zárhatnak be országszerte - értesült a Napi.hu több szakszervezeti forrásból. Még nem ismert azoknak a településeknek a listája, ahol bezárnak a postai hivatalok, de az biztos, hogy a Békés megyei Kisdombegyházán október 17-én nyit ki utoljára a helyi posta.

Már bejelentették, hogy bezárunk, október 17-én délig vagyok nyitva, 18-án már kipakolunk. Nagyon sajnálom

- mondta lapunknak a kisdombegyházi posta egyik munkatársa. A szomszédos Dombegyházán viszont megmarad a hivatal. Kérdeztük a Magyar Postát, hogy összesen hány kispostát zárnak be az önkormányzati választások után, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

KSH adatai szerint 2018 végén 2437 volt a postai szolgáltatóhelyek száma, alvállalkozók további 245 hivatalt üzemeltettek, míg mobilpostai szolgáltatással 1136 település rendelkezett. A statisztikákból az is kiderül: 2010-ben csak 2031 darab saját üzemeltetésű postai szolgáltatóhelye volt a Magyar Postának, ellenben még 714 alvállalkozó látott ebben üzletet. Azóta folyamatosan emelkedett a saját fenntartású, és csökkent az alvállalkozói posták száma, míg a mobilpostai szolgáltatás gyakorlatilag stagnált. Ugyanakkor a posták bezárását már legalább 2016 óta tervezi a kormány.

A posta jelenleg is végzi azt a felmérését, ami alapján eldöntik, hogy melyik 10 ezer fő alatti településen működnek együtt a takarékokkal. Háromszáz-ötszáz település jöhet szóba, ahol megvalósulhat az együttműködés. Ezeken a kistelepüléseken a tényleges postai tevékenység valójában nagyon alacsony, vagyis a hatékonyságban vannak hiányosságok. Például napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitás figyelhető meg érintett postakörben, 121 postán a feladott napi könyvelt levélküldemény nem éri el az 5 darabot, 412 postán a feladott heti csomag darabszáma átlagosan 1 darab, vagyis a kapacitás kihasználatlan, ezért veszteséges ezeken a helyeken a működés

- olvasható a Posta.hu oldalon Szarka Zsolt, a Magyar Posta volt vezérigazgatójának 2016-os nyilatkozata. Azóta aligha javult a kihasználtság, hiszen a feladott levelek volumene évről évre csökken.

Elbocsátások és létszámhiány

Jelenleg a költségvetésből kell évről évre finanszírozni az állami vállalat méltánytalan többletterheit. Az egyetemes postai szolgáltatás méltánytalan többletterhére vonatkozó szabályokat egy uniós irányelv alapján a 2013. január 1-én hatályba lépett új postatörvény vezette be. Az eredeti kormányzati terv szerint a terheket az új piaci szereplők befizetéseiből fedezték volna, jelenleg azonban közpénzből kell évente 3-5 milliárd forinttal kisegíteni az állami vállalatot. Világszerte csökken a hagyományos postai szolgáltatások iránt az igény és az egyetemes szolgáltatónak (Magyar Posta) nincs lehetősége arra, hogy a kereslethez rugalmasan igazítsa a hálózatát, a nyitva tartását, az árait, vagyis a szolgáltatásnyújtás paramétereit.

Több száz kisposta bezárása természetesen a dolgozókat is érintené.

Egyrészt szintet lépett a munkaerőhiány a Magyar Postánál: Rajkán már nem viszik ki a levelet, ezért az emberek maguk mennek el a küldeményekért a helyi postahivatalba.

Hatalmas létszámhiánnyal küzd az állami cég: legalább 300 embert azonnal fel tudna venni kézbesítő, postai ügyintéző vagy gépkocsivezető pozícióba Szerencstől Szombathelyig, de Budapesten is rengeteg a betöltetlen állás.

Pedig átlagosan 10 százalékos az idei bérfejlesztés a március elején aláírt bérmegállapodás szerint. Vagyis munka lenne az állami társaságnál, csak nem a falusi kispostákon. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan rúgják ki az embereket a cégtől: tavasszal csoportos létszámleépítést hajtottak végre, mintegy 300 fővel csökkentették az irányítási-adminisztratív területen az állomány létszámát.

Az ingatlanvagyontól is szabadulna a posta

Nem csak a veszteséges kispostáktól, hanem az ingatlanvagyonától is megszabadulna az állami vállalat. A debreceni és a balatonalmádi üdülőjén kívül az összes többi üdülőjét eladná szerte az országban. Az üdülők többsége lerobbant állapotban van, de az elhelyezkedésük alapján nem lehet kizárni, hogy egy-két befektető lát majd fantáziát az megvásárlásukban.

Elsőként gárdonyi és hajdúszoboszlói üdülőitől szabadulna meg a Magyar Posta.

Ez mintegy 20 ingatlant jelenthet, egyelőre nehéz megbecsülni ezek összértékét, de a hallott becslések szerint akár elérheti a 10 milliárd forintos határt is. Cikkünk megjelenése után a Magyar Posta közölte: a cikk már címében is félrevezető, megalapozatlanul és indokolatlanul állít postai bezárásokat, amelyre semmilyen bizonyítéka nincs. A kisdombegyházi postát azért zárják be, mert az önkormányzat szeptember közepén felmondta annak az ingatlannak a bérleti szerződését, amelyben a posta működik, és onnan október 21-ig ki kell költözni. Ezért október 21-től mobilpostai járatot fog működtetni a településen.

Forrás: napi.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ