Hamis sztereotípiák, gyenge kommunikáció és számos egyéb tényező tartja távol a fiatalokat az agráriumtól, de vannak pozitív példák is: számos területen élénkül az ifjabb generáció érdeklődése a mezőgazdaság iránt. Az átalakuló, digitalizálódó agrárium mellett a munkafeltételek változása és némi kalandvágy is segíthet a mezőgazdaság generációváltásában – írja a Magyar Gazdaság.

„Az Agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk!” – Agrárkarrier konferencia célcsoportja a pályaválasztás előtt álló fiatalok és az agrárium iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, akiknek azt kívánjuk bemutatni, hogy a mezőgazdaság egy perspektivikus ágazat, amelyben van helye a fiataloknak – mondta el lapunknak Németh Szabolcs az OMÉK pénteki napján megtartott rendezvény kapcsán. A szakmai eseményt szervező Corvinus Agribusiness diákszervezet elnöke hozzátette:

jelenleg az agrárdigitalizációs forradalom küszöbén állunk, amely teljesen átalakítja a mezőgazdaságot, ezért nagymértékű változásra kell felkészülni.

Ebben a fiataloknak nagy szerepük lesz, hiszen a mezőgazdaság már nem az, ami a korábbi évtizedekben volt, és olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.

Az elnök a Corvinus Agribusiness diákszervezetről előadásában kifejtette: a legnagyobb agrárhallgatói közösség, amelynek célja, hogy hidat képezzen a jövő és a jelen agrárszakemberei között.

Az eseményen felszólalt Borbély Tamás borász is, aki a szőlő- és borágazat szépségeit igyekezett megmutatni a fiatal közönségnek saját példáján keresztül. A Badacsonyi Borvidéken végzett munka kapcsán megjegyezte:

fontos, hogy a fiatalok nagy számban érkezzenek a borászatba, és ezzel megújuljon, fennmaradjon ez a nagymúltú ágazat.

Alapvetően az agráriummal kapcsolatos sztereotípiák sora az oka annak, hogy a fiatalok számára nem vonzó az agrárium – mondta el az eseményen Mikola Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) elnöke. Hozzátette: a vidék kommunikációja nem jó, éppen ezért a mezőgazdaság társadalmi megítélése sem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ehhez társulnak „tömegkommunikációs szirénhangok”, amelyekben az Instagramon és Snapchaten kommunikáló, felületes értékeket valló celebeket tárnak a fiatalok elé – fogalmazott Mikola Lajos.

Az elnök ezt követően beszélt az Agrya vonatkozó programjairól, a vetőmagosztásról, amelyre nagy érdeklődés mutatkozott, és a Vidék Kalandról, amely különösen nagy népszerűségnek örvend a nők körében.

A kutatások integrációjának fontosságáról beszélt Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kifejtette: ma nincs olyan kutatási eredmény, amely ne több tudományterület együttműködése révén jönne létre. Ez indokolta a kutatás integrációját, amely a NAIK esetében olyan formában jött létre, amire a hazai agrár-felsőoktatás is áhítozik. Gyuricza Csaba is egyetértett azzal, hogy a társadalomban nem reális kép él a mezőgazdaságról, azok a fiatalok ugyanakkor, akikben mégis megvan ez, szívesen választják az agrárpályát maguknak.

A munkaerőpiaci helyzetről, azon belül is a fiatalok szerepvállalásáról tartott előadást Rácz Katalin. A NAIK-AKI osztályvezetője elmondta:

míg a nagyobb agrárcégek foglalkoztatása stagnált, a mezőgazdaságon belüli kkv-szektor egyre több munkavállalót vesz fel és ez a folyamat nem állt még meg.

A növekedés további akadályát azonban a munkát terhelő járulékok, az általános munkaerő-hiány, valamint a visszajelzések alapján egyre inkább az elégtelen munkamorál jelenti.

A pozitív példák között említette ugyanakkor, hogy a diákok körében egyre népszerűbb az agrárpálya, a mezőgépész szakra jelentkezők száma néhány év alatt megduplázódott. A kutatások szerint a már agrárpályán lévő fiataloknak világos jövőképük is van, 40 százalékuk a szakmában akar elhelyezkedni, a fennmaradók nagy része pedig tovább folytatná mezőgazdasági tanulmányait.

Az eseményen a továbbiakban kerekasztal-beszélgetésen és szakmai előadásokban keresték a fiatalok agrárpályára vonzásának lehetőségeit. A fórum során számos gondolat elhangzott, így

az átalakuló munkakörnyezet, a mentori szerepet felvállaló főnök, és az anyagi lehetőségek hangsúlyozása is szerepet kaphat a fiatalok motiválása során.

Mégis, a legfontosabb, hogy izgalmat találjanak a fiatalok a modernizálódó, átalakuló mezőgazdaságban. Ahogy az egyik felszólaló fogalmazott: kalandként kell felfogni az agrárpályát.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu