Ma már minden tizedik magyar felsőoktatásban tanuló diák külföldi, vannak olyan honi egyetemek, amelyeken a diákok több mint 20 százaléka más országból érkezett. A folyamat részben természetes, de nagymértékben az Orbán-kormány oktatáspolitikájának tudatos eredménye – a diákok egyre nagyobb része érkezik Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából, olyan országokból, amelyekkel a kabinet a „keleti nyitás” jegyében igyekszik jó kapcsolatokat ápolni. A külföldi diákok jelenléte összességében jót tesz a felsőoktatásnak, de ezzel párhuzamosan egyre több magyar fiatal szorul ki az egyetemekről – írja a Népszava.

Folyamatosan emelkedik a külföldi diákok aránya a magyar egyetemeken: a 2018/2019-es tavaszi félévben már 32 525-en voltak az Oktatási Hivatal adatai szerint. Így a diákok 13 százaléka nemzetközi diák a magyar felsőoktatásban. Mindez azt jelenti, hogy öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a külföldi egyetemisták száma, a 2010/2011-es tanévhez képest pedig megduplázódott. A növekedést idén év elején Rétvári Bence úgy interpretálta: ez bizonyíték arra, hogy a magyar diplomák nemzetközi értéke kiemelkedő.

Azt senki nem vitatja ugyan, hogy a más országokból érkező ­diákok sok ­szempontól javítanak a magyar felsőoktatás színvonalán, a helyzet, mint sok más esetben, itt is jóval bonyolultabb.

A legtöbben Németországból érkeznek hozzánk, a külföldi diákok kétharmada az Európai Unión kívülről, úgynevezett harmadik országból jön – a legtöbben Kínából és Iránból, de sokan vannak Nigériából is.

A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók sokfélék, és többféle céllal érkeznek. Vannak, akik csak egy-két félévet töltenek itt valamilyen ösztöndíj- vagy csereprogrammal. Az Európai Unió legnagyobb ösztöndíjprogramja, az Erasmus keretében például évente több mint 5000 külföldi diák érkezik egy-két szemeszterre vagy szakmai gyakorlatra, de ők végül nem itt szereznek diplomát. Polónyi István oktatáskutató szerint félrevezető, hogy a statisztikában külföldiként jelennek meg a határon túli magyarok is, ők két évvel ezelőtt például négy­ezernél is többen voltak.

Érdekes ugyanakkor, hogy a statisztikák azt mutatják, a környező országokban csökken a magyar felsőoktatás népszerűsége: Szlovákiából és Romániából már csak körülbelül feleannyian jönnek ide tanulni, mint tíz évvel ezelőtt.

„A külföldi diákok számának növelése tudatos, kimondott oktatáspolitikai cél, már csak azért is, mert a különböző nemzetközi rangsorokban ez is fontos mérőszám. De ez csak egy tényező, ugyanilyen fontos lenne például a külföldi oktatók száma is, amiben például kifejezetten rosszul állnak a magyar egyetemek. Vagyis önmagában a sok külföldi diák nem fogja „feltenni a magyar egyetemeket a térképre”, de azt mindenki elismeri, hogy a jelenlétük jót tesz a felsőoktatásnak. Ha több lesz az egyetemeken az idegen nyelven előadni képes oktató, már önmagában is sokat lendít a színvonalon, és a nemzetközi együttműködések száma is növekedhet” – mérlegel Polónyi István.  

A külföldi hallgatókra a magyar felsőoktatásnak azért is szüksége van, mert nagy részük önköltséges képzésben tanul, vagyis gyakorlatilag tandíjat fizet.

Mint arra a G7 portál tavalyi cikkében rámutatott, azokon az egyetemeken, ahol a nemzetközi diákok aránya eléri a 13-14 százalékot – ilyen például a Debreceni, Pécsi, Szegedi Tudományegyetem – a bevételeknek több mint 20 százaléka az ő tandíjaikból származik, hiszen az angol, német nyelvű képzésekért magasabb tandíjat kérhetnek, mint a magyar hallgatóktól. Ez a pluszpénz pedig fontos a költségvetésükben, lehetőséget ad arra, hogy többet fizessenek azoknak az oktatóknak, akik a külföldi diákokat tanítják idegen nyelven.

Mint arról egy a Semmelweis Egyetemen dolgozó oktató beszámolt, náluk mindenki bruttó 209 ezer forintos bérkiegészítést kap havonta, ez garantálja, hogy a legjobb oktatók nem mennek el külföldre. Azokban az intézményekben, ahol a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a fizetésüket az oktatók, jelentős az elvándorlás, az alacsony bérek mellett az egyetemeknek folyamatos kihívást jelent a tanárok megtartása. A külföldi diákoktól érkező bevétel jelenleg sok helyen a színvonal fenntartásának, néhány helyen akár a növelésének garanciája. Arról nem is beszélve, hogy a nagy egyetemvárosokban a külföldi diákok a gazdaság motorjai, az albérletpiacot éppúgy pörgetik, mint a vendéglátást és más szolgáltatásokat.  Ha pedig végül itt maradnak, jól képzett, értékes munkaerőként jelennek majd meg a cégeknél.

Egyre többen jönnek

Az ország legnagyobb egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg a külföldi hallgatók körülbelül háromezren vannak, ez­zel a diákság 10 százalékát teszik ki, illeszkedve az országos átlaghoz. A más országokból érkezők létszáma folyamatosan, szemeszterenként növekszik, átlagosan körülbelül 6-7 százalékkal – közölte lapunkkal az ELTE. Náluk a külföldiek körében a legnépszerűbb képzések a pszichológia, az informatika, az amerikanisztika, az anglisztika, a biológia, a környezettudomány, a nemzetközi gazdálkodás és a nemzetközi tanulmányok.

Az egyetemen 73 képzés folyik angolul, de a diákok például francia, portugál, spanyol, dán, norvég, svéd, német, lengyel, orosz nyelven is tanulhatnak, főként a Bölcsészettudományi Karon. Az ELTE-n tanuló nemzetközi diákok több mint 80 országból érkeznek, a legnagyobb számban a kínai (több mint 230), német (több mint 150), norvég (több mint 110), orosz (több mint 110), török (több mint 100), valamint kazah (több mint 90) hallgatók vannak jelen. Országosan a legtöbben az orvosi képzésre jönnek külföldről, tavaly ősszel 6784 külföldi diák járt nálunk általános orvosi szakra, további 1198-an pedig fogorvosnak tanultak. Ők speciális csoportot jelentenek, az orvosi egyetemek ugyanis évtizedek óta tudatosan nyitnak más országok fiataljai felé. Ezt a folyamatot tovább erősíti, hogy egyes európai országokban – pél­dául Norvégiában, Dániában – kisebb kapacitású az orvosképzés, és csak a legjobb diákok tudnak bejutni. Ezekből az országokból jellem­zően azok a diákok választják a magyar egyetemeket, akik nem elég gazdagok ahhoz, hogy megfizessenek egy nyugat-európai vagy amerikai egyetemet. Ez az ottani alsó-középosztályt jelenti Polónyi István szerint. „Nekem ezzel kapcsolatban vannak erkölcsi fenntartásaim, mert a magyar felsőoktatási költségszámításban nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a külföldi diákok valóban teljesen saját költségükön tanulnak-e. Vagyis az általuk fizetett egyébként magas tandíj teljesen fedezi-e az oktatásukat esetleg a magyar adófizetők pénzéből is költenek valamennyit rájuk?” – teszi fel a kérdést Polónyi István.   

Nyitás keletre és délre

Mint azt fentebb már említettük, a külföldi diákok többsége nem EU-s országból érkezik, emögött pedig szintén egyértelmű kormányzati szándék áll.

A magyar állam 2013-ban hirdette meg a Stipendium Hungaricum (SH) programot, amelyre 2018-ban 10,5 milliárd forintot költött az állam. Az SH hivatalos oktatáspolitikai célja, hogy „elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetkö­ziesítését, minőségfejlesztését, erősítse a magyar tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, növelje a felsőoktatási intézmények kulturális sokszínűségét és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást” – tulajdonképpen egy a „keleti és déli nyitás” külpolitikája jegyében alapított ösztöndíjprogram. Ennek köszönhetően 2018/19-es tanév őszén már 7339 diák tanult Magyarországon, a legtöbben Pakisztánból, Szíriából és Jordániából érkeztek. A programban részt vevőkre így fejenként átlagosan valamivel több mint 1,43 millió forintot költ az állam egy évben. A Stipendium Hungaricum programnak ugyanakkor nem egyértelműen pozitív a megítélése az egyetemi oktatók körében. Annak ellenére, hogy a diákok többkörös kiválasztáson esnek át, sokszor komoly nyelvi hiányosságokkal, és a magyar diákokhoz képest rossz alaptudással érkeznek, ezért az oktatók sokat kínlódnak velük – mondja Polónyi István.

Megerősíti ezt egy, az ELTE Természettudományi Karán tanító oktató is, aki azt mondja, a keretszámokat egyre nehezebben tudják feltölteni magyar hallgatókkal a természettudományok népszerűtlensége és az egyre szigorúbb bejutási feltételek miatt. Közben növekszik a külföldi – például indiai, pakisztáni – hallgatók száma. „Nagyon vegyes a kép, sok gondot okoz, hogy mindenki más szinten van nyelvileg, és a szakmai hátterük is nagyban különbözik, ezért nem könnyű velük a munka. Önmagában nincs ezzel probléma, de kicsit visszásnak tartom, hogy egy 23 éves doktori hallgatót az SH programon keresztül jobban támogat a magyar állam, mint engem a 20 éves szakmai múltammal” – mondja az adjunktus, akinek a fizetése a közalkalmazotti bértábla alapján bruttó 185 ezer forint.

Ezzel kapcsolatban sokszor van komolyabb lelkiismeret-furdalásom, mert sok magyar diákot nem veszünk fel amiatt, hogy nincs nyelvvizsgájuk, nem értek el elég pontot a felvételin, miközben lényegesen rosszabb színvonalú diákok is érkeznek külföldről

– teszi hozzá a Debreceni Egyetemen oktató Polónyi István. A Jövőkerék Közhasznú Alapítvány 2017. év végén publikált egy tanulmányt, amelyben megállapították:

egyes országokból – például Jordániából, Tunéziából, Algériából, Ecuadorból vagy éppen Laoszból – származó hallgatók magyar felsőoktatásban való megjelenése szinte kizárólag a Stipendium Hungaricum ösztöndíj bevezetésének köszönhető. 

Nem működhet a Corvinus-modell

A külföldi diákok egyre jelentősebb jelenlétét a fentebb említett döccenőktől eltekintve a szakértők és oktatók nagy része pozitívan értékeli, de a tendencia nem vizsgálható önmagában. Tagadhatatlan tény, hogy eközben a magyar diákok számára egyre szűkülnek a lehetőségek – a felvettek száma évről évre csökken, és a kormány intézkedései tovább rontják a felsőoktatásba jutás esélyeit. Elég csak a következő felvételi­nél életbe lépő szabályra gondolni, amelynek értelmében csak azok felvételizhetnek egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Ez a szakértők szerint további 20-30 százalékkal fogja csökkenteni a gólyák számát.

Magyarország elfordult a fejlett világtól ilyen szempontból, szándékosan elitista irányba mozdul el, a felsőoktatásba belépő hazai diákok számát tudatosan csökkenti. Amögött, hogy a magyar diákok helyébe külföldi hallgatókat hoznak, tudatos anyagi megfontolás is van, hiszen a nagy részük komoly tandíjat fizet

– mondja Polónyi István. Ezt az elitista irányvonalat hivatott beteljesíteni a „Corvinus-modell” kiterjesztése, vagyis a szándék, hogy a felsőoktatási intézményeket a jelenlegi központi költségvetési státusz helyett valamilyen nonprofit szervezetté vagy profitorientált vállalkozássá alakítanák át. Ebben kifejezetten fontos szerepe lenne a fizetőképes külföldi diákoknak. „Én már az elejétől komolyan kételkedem benne, hogy az alapítványi fenntartás nyomán a Corvinusra majd a külföldi hallgatók krémje jön, akik hajlandók nagyon magas tandíjakat fizetni egy térképen alig látszó ország névtelen felsőoktatási intézményében. Ahhoz, hogy igazán komoly tandíjakat lehessen szedni egy közgazdaság-tudományi egyetemen, kellene legalább néhány Nobel-díjas vagy legalább világhírű oktató. Azt gondolom, hogy a Corvinus-modell zsákutca lesz, kevés az esély arra, hogy ide áramlani fognak a fizetőképes, magas státuszú külföldi diákok” – mondja Polónyi István, aki szerint

ha magas tandíjat állapítanak meg, akkor a nyugat-európai egyetemekkel kell versenyre kelni a szolgáltatás színvonalában.

Ebben a bizonyos „másik ligában” viszont kétséges, hogy labdába tudnak rúgni a magyar intézmények. Ezzel párhuzamosan a legjobb magyar diákok már inkább a külföldi egyetemeket célozzák meg, az elit gimnáziumok végzős osztályaiban az számít ritkaságnak, ha valaki idehaza akarja folytatni a tanulmá­nyait. Az UNESCO nem túl megbízható adatai szerint jelenleg több mint 12 200 magyar diák tanul külföldön, de a szakértők ennél magasabbra becsülik ezt a számot.

Versenyképes orvosi

 Az SE orvosi karán jelenleg 1200 külföldi hallgató tanul angol nyelven, 1050-en pedig németül. A diákok hozzávetőlegesen egyharmada külföldi. A Debreceni Egyetemen tavaly ősszel több mint 6000 nem magyar állampolgárságú fiatalnak volt jogviszonya – a hazai felsőoktatási intézmények közül itt tanul a legtöbb nem magyar állampolgárságú diák. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára jelenleg több mint 1400 külföldi tanuló jár, ez a felvett hallgatók körülbelül fele. Az egyetem minden karát figyelembe véve a hallgatók 20 százaléka érkezik a határainkról túlról. Pécsett az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a külföldi hallgatók száma. Tavaly 4032-en tanultak a PTE-n, ami az összlétszám 20 százaléka. A nyugati árszínvonalhoz képest alacsonynak számító tandíj mellett a világszínvonalú képzés, a kollégiumi lehetőségek, mentorhálózat és a beilleszkedést segítő programok vonzzák Magyarországra az orvosnak készülő külföldi fiatalokat.

A magyar egyetemek közül az orvosi a legnépszerűbb a külföldi hallgatók körében, ezekbe az intézményekbe érkeznek a legtöbben. Az Általános Orvostudományi Karon a hallgatók hozzávetőlegesen egyharmada külföldi állampolgár, míg az Egészségtudományi Karon ez olyan 10 százalék körül mozog

– mondja dr. Nagy Zoltán Zsolt, a kar dékánja. Legalább hetven országból érkeznek diákok a Semmelweis Egyetemre. A dékán szerint azért népszerű annyira a magyar orvosképzés, mert akik itt végeznek, azok visszatérve saját országukba, gyorsan vezető pozícióba kerülhetnek. Ennek oka egyrészt az erős alapképzés, másrészt, hogy szóban zajlanak a vizsgák, így a diákok később a kórházban is kommunikatívabbak lesznek, jobban megállják a helyüket.

Az izraeli Egészségügyi Minisztérium által kiadott, 16 országot tartalmazó lista szerint az SE hallgatói az európai társegyetemeket felülmúló sikerességgel teljesítik az orvosok számára előírt, állami licencvizsgát. Az orvosin tanuló diákok nagy része egyébként többnyire az első három évet tölti Magyarországon, hiszen az elméleti képzés után a negyedik évtől kezdődik a kórházi gyakorlat, amire a többség már otthon szeretne felkészülni, saját nyelvi környezetben. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettese azt mondja: háromszoros a túljelentkezés az angol, de még ennél is nagyobb a német nyelvterületről. Onnan nyolcszor annyian akartak beiratkozni, mint ahány jelentkezőt az egyetem fogadni tudott.

A népszerűségnek azonban nem az az alapja, hogy olcsó a képzés, hiszen a szakember szerint Kelet-Európában ez a második legdrágább orvosi egyetem. „Nem azért jönnek, mert olcsók vagyunk, hanem azért, mert az első 2-3 év képzésének a híre kiemelkedő. Most zajlik egy tantervi reform a klinikai gyakorlati képzésben, aminek célja, hogy ne csak az első évek legyenek ilyen erősek. Ha ez megvalósul, akár árat is lehet majd emelni” – mondja Sinkó Eszter. A külföldi hallgatók egyébként jelentős bevételt hoznak az egyetemnek, hiszen több millió forint az éves tandíj.

Ők ráadásul kétszer annyit fizetnek, mint amennyit az állam ad az egyetemnek a magyar diákok után.

Mivel azonban a képzés során gyakoriak a kiscsoportos szemináriumok, és az oktatók, tantermek kapacitása is véges, messze nem tudnak mindenkit felvenni. „Nagyon pozitív, hogy ilyen mértékben sikerül fenntartani az érdeklődést. A cél, hogy újabb oktatási helyiségeket szerezzünk, oktatókat vegyünk fel, hogy több diák tanulhasson nálunk” – mondja a szakember. A hazai intézmények versenyeznek is a külföldi hallgatókért, a Debreceni Egyetem például azért is erős ellenfele a Semmelweisnek, mert külön kollégiumot építettek a külföldi diákoknak. A diákok beilleszkedését az egyetemek különféleképpen próbálják megkönnyíteni.

Szegeden minden félév elején orientációs programokat szerveznek, ahol informálódhatnak a hallgatói szolgáltatásokról és tájékoztatást kapnak az idegrendészeti ügyekkel kapcsolatban is. Kapnak egy úgynevezett SZTA START ösztöndíjat is, ami 500 euró. A teljes képzésben részt vevők kollégiumra is pályázhatnak, jelenleg körülbelül 230-an élnek ezzel a lehetőséggel a külföldi diákok közül. Pécsett is van ilyen lehetőség, ott azoknak az első éves hallgatóknak, akik Európán kívülről érkeznek az első tanévre, felajánlják a kollégiumi szállást. Ezzel idén 700 hallgató élt. A felsőbb éves külföldi hallgatók a magyarokkal egyenlő módon – tanulmányi, közéleti és szociális alapon – szintén pályázhatnak kollégiumi férőhelyre. Az egyetemen tanulmányi tanácsadás, mentorhálózat, jogi és mentálhigiénés tanácsadás, valamint albérletközvetítés is rendelkezésre áll.

Ahonnan muszáj eljönni

 A Stipendium Hungaricum programnak köszönhetően érkezett Magyarországra a Szíriából származó Amani, aki fogorvosnak tanult a Semmelweis Egyetemen. Azt meséli, hazájában egyáltalán nem tanulhatott volna tovább, de biztos volt benne, hogy egyetemre szeretne járni. A lehetőségek böngészése közben talált az SH programra. Magyarországra érkezése után egy évig a Balassi Intézetben tanult magyarul, és előkészítőre is járt, ezek után jó eredménnyel került be az egyetemre. Az első év ennek ellenére nem volt könnyű a nyelvi akadályok miatt, neki ugyanis az SH program szabályai miatt mindenképpen magyarul kellett hallgatnia az órákat, szemben a tandíjat fizető nemzetközi diákokkal, akiknek a nagy része angolul tanult. A kollégiumi éveket nagyon élvezte, szinte mellékesen jegyzi csak meg – voltak, akik nem akartak egy emeleten lakni vele, vélhetően a muszlim vallásához kapcsolódó előítéletek miatt. „Az utolsó két évben inkább levettem a kendőt, változtattam az öltözködésemen, mert szerettem volna több emberrel megismerkedni, barátokat szerezni” – mondja a lány, aki augusztusban államvizsgázott. Korábban úgy tervezte, visszatér Szíriába, de mára a családja is elhagyta az országot, így ő is inkább Magyarországon dolgozik majd fogorvosként.

A művészeknél más számít

 A külföldi diákok száma a művészeti egyetemeken is magas, bár ezek sok tekintetben egészen más logika szerint működnek, mint a többi felsőoktatási intézmény. A Zeneakadémia képzéseire például a világ minden kontinenséről jelentkeznek, a külföldi hallgatók részaránya évről évre húsz százalék körül alakul, ide a más országból származó diákok sokszor egy-egy konkrét zenész tanár ked­véért jönnek. „Elsősorban azért választottam Magyarországot, mert itt nagyon erős a zenei hagyomány, amit a Royal Birmingham Konzervatóriumban ismertem meg. Sok magyar zongorista járt ott, és úgy gondoltam, szeretnék én is oda menni, ahol ők tanultak” – mondja Tim Smith, aki a Zeneakadémia zongora szakára jár, ami szerinte kiváló, de a nemzetközi diákok számára azért tartogat nehézségeket. Budapestet nagyon szereti, de kicsit zavarja, hogy nehezen tud magyarokkal ismerkedni a nyelvi akadályok miatt. Mivel nem csak a többi külföldi diákkal szeretne lógni, idén próbál jobban megtanulni magyarul is, hogy még inkább otthon érezhesse magát. A Zeneakadémián karmesterként végzett német-magyar származású Paul Marsovszky inkább csak hivatalosan számít külföldi diáknak. Diploma után Németországban is elkezdett egy posztgraduális képzést, de azt egy év után abbahagyta. Bár Berlinben lazább és interaktívabb az oktatás, neki sokkal jobban feküdt az itthoni rendszer, ami bár kötöttebb, sokkal kiszámíthatóbb is. Azt tapasztalja, az itt tanuló külföldiek a nemzetközileg is elismert mesterekhez jönnek. „A zene világa egy zárt kör, akárhol jártam a világban, volt legalább egy magyar a zenekarban. Itt mindenki ismeri egymást vagy legalábbis egy lépésnyire van a másiktól” – mondja Paul.

Forrás: Népszava