Ötszázzal kevesebb polgármester- és 3500-zal kevesebb képviselőjelölt indul az októberi választáson 2014-hez képest – írja a Népszava.

 Szeptember 13-án lezárult a jelöltállítás, mostanra pedig a fellebbezéseket is elbírálták a helyi választási irodák, valamint a bíróságok, így kiderült, hányan indulnak az októberi önkormányzati választáson. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 7492-en méretik meg magukat valamelyik település vezetéséért, 5765-en próbálkoznak a tízezer főnél nagyobb települések választókerületeiben egyéni képviselői mandátumot szerezni, míg egyéni listáról 34 915-en szeretnének bejutni a képviselő-testületekbe.

Összesen – a kompenzációs, a fővárosi és a megyei listákkal együtt – 55 190-en indulnak a választáson, s ez komoly csökkenés a 2014-es önkormányzati voksoláshoz képest. Öt éve ugyanis 7997-en pályáztak polgármesteri címre, 8264-en indultak egyéni választókerületekben, s 35779-en egyéni listán, a különféle listákkal együtt pedig 59 179-en jelöltették magukat.

A csökkenés egyrészt arra vezethető vissza, hogy az ellenzéki pártok ezúttal sok helyen közös jelölteket indítanak, vagyis négy-hat pártjelölt helyett csak egy néz szembe a kormánypárti indulóval. Szembetűnő ugyanakkor, hogy egyre többen fordítanak hátat a politikának.

- A rendszer 2010 óta stabilizálódott, s az emberek láthatóan beletörődtek ebbe – mondta Szentpéteri Nagy Richard politológus.

– Felmérték, a kormánypárti jelöltek egyetlen reális kihívói az egységes ellenzéki indulók lehetnek, így sokan, akik korábban esetleg jelöltették magukat, ezúttal nem próbálkoznak. A kistelepüléseken ráadásul sokszor nincs erős alternatívája a regnáló vezetésnek, ez pedig szintén visszatartó erő. Ezt a jelenlegi stabilitást amúgy éppen az ellenzéki összefogás bonthatja meg, ha ez megvalósul, új helyzet áll elő, ami a következő választásokra is kihat

- mondta.

- Már vége a kilencvenes évek eufóriájának, s az emberek többsége pontosan tudja, hogy a polgármesterség is egy szakma – indokolta a korábbinál kevesebb településvezetői aspiránst Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

– Sok speciális képzettség és kiépített kapcsolatrendszer kell hozzá, hogy jó polgármester legyen valaki. Nem véletlen, hogy egyre több a ciklusokon át egy település élén álló vezető.

 Mindez egyébként egzisztenciális kérdés is, a polgármesteri székből ugyanis nehéz visszautat találni a civil szférába - tette hozzá.
A TÖOSZ elnöke szerint az sem meglepetés, hogy korábbi választásoknál kevesebb a képviselő-jelölt, ugyanis egyre nagyobb a távolság a magán- és a közélet között, s az emberek inkább az előbbit választják.

- Nem feltétlenül lustaságból, inkább kevésbé vonzó a közösségek képviselete

– vélekedett.

 – A zártabb magánéletből a többség nehezebben nyílik meg. Másrészt sokan felmérik az előzetes esélyeiket, s belátják, nincs akkora ismertségük, vagy egy kisebb településen olyan elfogadottságuk, hogy bekerüljön a testületbe. És persze a gazdasági részét sem szabad elfelejteni a csökkenésnek: korábban a magas munkanélküliség sújtotta, hátrányos helyzetű településeken a képviselőséggel járó tiszteletdíj is sokakat vonzott, mert előrelépést jelentett a segélyhez képest. Most, hogy jelentősen csökkent a munkanélküliség, sokan állást találtak és már nem olyan vonzó a tiszteletdíj. Polgármesteri címért a legtöbben – ahogyan öt éve is – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indulnak, 882-en próbálkoznak, 64-gyel kevesebben, mint 2014-ben. A legkevesebb településvezető-várományos Csongrádban lesz – így volt ez 2014-ben is –, ahol 137-en jelöltették magukat, 16-tal kevesebben, mint öt éve. Az egyéni listán indulók számában is e két megye jelenti a végletet: Borsodban 4563-an állnak csatasorba, Csongrádban kevesebb, mint hatodennyien, 715-en.

 A legtöbb, 9 polgármester-jelölt a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Hermánszegen akad, ezzel szemben a Zala megyei Lakhegyen és a Veszprém megyei Balatonszepezden egyetlen jelöltet sem regisztráltak, így bizonyosan elmarad a településvezetői választás. Öt éve hét ilyen eset fordult elő: a borsodi Répáshután, a tolnai Aparhanton és Udvariban, a vasi Daraboshegyen és Tanakajdon, a veszprémi Nemesvitás és a zalai Valkonyán így időközi választáson dőlt el a településvezető kiléte.

 Lakhegyen képviselőválasztást sem tartanak, ugyanis senki sem jelöltette magát, ahogyan a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson sem, míg a baranyai Apátvarasdon három jelöltet ugyan nyilvántartásba vettek, ám négyet kellene választani, s megfelelő számú jelölt hiányában nem tartható meg a voksolás. Öt esztendeje két baranyai – Kisbudmér és Kishajmás –, valamint három vasi – Bozzai, Mesterháza és Tanakajd – településen fordult elő ugyanez. 

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!